Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-09-19 / 36. szám
Thursday, Sep. 19. 1974. Elnöki bocsánat Watergate folytatása Vulkanikus erővel tört ki a felháborodás a nép minden rétégéből Ford elnök Nixonnak adott „bocsánata” következteben, amely felmentette a volt elnököt minden elkövetett, vagy feltételezhető bun- cselekmeny vétségé alól. Ha kellett még bizonyíték, úgy ez a lelkiismeretlen cselekedet alátámasztotta a milliók áltál hangoztatott gyanút, hogy kétféle törvény van ebben az országban, egy a gazdagoknak, és a befolyásosok- nak, es egy másik a szegényeknek, a politikai befolyással nem rendelkezőknek. A közvélemény minden rétegében nagyban folynak a talalgatasok arra nezve, hogy volt-e megállapodás Nixon es Ford között Nixon lemondása előtt, hogy vajon Nixon azért választotta Fordot alelnök- nek es igy utódjául, mert az megigerte, hogy elnöki szekbe jutása után hamarosan ,,bocsánatot” fog adni Nixonnak es igy egyszersmindenkorra megmenti a várható elitélés veszélyétől. Más feltetelezések szerint Ford ,,aggódott Nixon ” egészségi es lelki allapota fölött es ezért sietett felszabadítani a büntetés lidércnyomása alól. Nincs kizárva, hogy ilyen egyeni megfontolások szerepet játszottak Ford botrányos döntésében. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy e fejlemény rugóinak elemzésenel szem elől ne tévesszük Nixon lemondásának, Ford elnökké válásának és az egész Watergate-ósszeesküvésnek alapvető tényeit. Watergate — és erre a progresszív sajtó következetesen rámutatott — az amerikai állam-monopolista rendszer legszelsöségesebben reakciós rétegeinek Államcsíny kísérlete volt, amely különböző okokból meghiúsult. Az államcsíny célja az Egyesült Államok alkotmánya struktúrájának lényeges átformálása, a monopóliumok érdekeit a diktatúrát megközelítő módon való átszervezése volt. Ezt viszont csak a szabadságjogok erős leszűkítésével véltek megvalósíthatónak. A képviselőhöz igazságügyi bizottsága Nixont vádló második vadirati cikkelyének tanulmányozása ezzel kapcsolatban igen ajánlatos. Feltételezhető, hogy Nixon lemondatása és lemondása azt a celt szolgálta, hogy ennek revén az államcsíny konkrét részletei a nyilvánosság elé ne jussanak. A republikánus part jobbszarnya ezert sürgette rögtön Nixon lemondása után Nixon további vád alá helyezésének elejtését, azzal az ürügygyei, hogy — úgymond — már „eleget szenvedett.” Nincs kizárva, hogy Ford elnök, tudomást szerezve arról, hogy Jaworski rendkívüli allamugyész tervbevette Nixonnak a törvényszék elé való beidé- zéset, az elnöki bocsánattal számítottá ezt megakadályozni. Akárcsak Nixon, amikor nyilvánosságra hozta a szalagok szövegét, Ford is alábecsülte a nép ítélőképességét és várható felháborodását. Azt hitte, hogy a többség tudomásul veszi Nixon „felmentését” es az úgy le fog zárulni. Nyilván ilyen értelemben nyújthattak tanácsot azok a monopolisták, akiknek, hogy úgy mondjuk, vaj van a fejükön Water- gate-el kapcsolatban. Hogy ezeknek az elemeknek ekkora befolyásuk van az uj elnök fölött és megkockáztatták egy ilyen bclathatatlan következményű lépés tetelet uj Feher- ház-i ügynökükön keresztül, súlyos figyelmeztetes kell, hogy legyen az Egyesült Államok nepenek. Hogy a kongresszus és a tókés sajtó egy részé élésen elítélte Ford ebbeli lépését, azt latszik bizonyitanif Haladó demokratákat jelölt a szavazók nagy többsége a New York i előválasztáson NEW YORK, N.Y. New York állam torteneteben példátlan esemeny történt a szeptember 10,-i előválasztás alkalmával. A szavazó polgárok es munkások leszavaztak a Demokrata Párt konvencióján a Párt reakciós vezetői áltál választott jelöltek mindHugh L. Carey, a haladó demokraták kormányzó jelöltje 582.406 szavazatot kapott, mig a reakciós allami vezetők által jelölt Howard Samuels csak 380.326 szavazatot. Mary Ann Krupsak, allami szenátor, a haladó demokraták alelnöki jelöltjére 372.86 l en szavaztak, mig két ellenfele; Mario Cuomo 28.084 és Antonio G. Olivieri csak 216.702 szavazatot kapott. Hangsúlyozni kell, hogy ez az első eset az állam történetében, hogy nőt jelöltek az allami alelnöki tisztségre. CLARK A SZENATOR1 JELÖLT Az elovalasztas legfontosabb mozzanata kétségtelenül az, hogy a szavazok Ramsey Clarkot, a Johnson kormány igazságügy miniszterét jelöltek a szenátor! tisztségre, a konvención jelolt Lee .Alexander helyett. Annak ellenere, hogy Alexander „vórösfalo” agi- taciőt folytatott Clark ellen, azzal vádolva öt, hogy túlságosán baloldali állast foglal el sok kérdésben es, hogy Clark a Demokrata Part es a part támogatóinak csak egy kisebbséget képviseli, Ramsey Clark 402.071 szavazatot kapott, mig Alexander 247.277- et és a harmadik jelölt, Hirshfield 191.065-öt. Jellemző Clark választási győzelmére, hogy o volt az egyetlen jelölt, aki a legalapvetőbb programot tárta a szavazok ele. 0 volt az egyetlen, aki javasolta a hadikiadások 25 milliard dolláros csökkentését, mint az első es elengedhetetlen feltételt az infláció elleni harc sikeréhez. Clark győzelmének fontosságai az is jellemzi, hogy o volt az egyetlen jelölt, aki nem fogadott el 100 dollárnál nagyobb adomanvt. Ó volt az egyetlen, aki egyetlen egy TV-hirdetést sem hasznait jelölesenek előmozdítására. Az ót támogató önkénhogy az uralkodó körökben megoszlanak a vélemények a rendszer egyre súlyosbodó politikai es gazdasági válsága megoldásának kérdésében, legalább is a módszereket illetően. Augusztus 8.-icikkünkben utaltunk a Harris közvélemény • vizsgáló intézet jelentésére, mely szerint a nép 59 százaléka „megvetéssel tekint a politikusokra,az egesz politikai folyamatra. ” E kimutatás meg Nixon lemondása és a szamára adott „pardon" előtt készült. Nehány hónap alatt két elnökről bizonyult be, hogy hajlandók szegyen- letes alkukra. A nép bizalma kétségkívül újabb mélypontra eshetett. Tudja ezt az amerikai reakció is. A Nixonnak nyújtott bocsánat a monopolisták folytatólagos puccsterveinek fontos, uj mérföldkövét jelentheti. egyikét. A szavazó munkások és polgárok minden állami tisztségre haladó szellemű, a part reakciós vezetőit ellenző, monopolista-ellenes álláspontot hirdető jelöltekre szavaztak. Mary Ann Krupsak Ramsey Clark tesek szama nagyobb volt, mint bármely más jelölte. LÁZONG A VÁLASZTÓ TABOR H I r t i A new yorki elovalasztas eredmenye minden kétségét kizáróan bizonyítja, hogy a munkások es polgárok nagy többségé minőségi változást követel az ország politikai életebeh. Olyan jelöltekre szavaznak, akik hathatos lépeseket helyeznek kilátásba az infláció meggatlásara, a szegények es kis polgárok helyzeteitek megkönnyi- tésere, a monopóliumok megzabolasara, az adóteher azokra hárítására, akik eddig mentesítve voltak a rajuk háruló adó fizetésétől. SZURSTt MULATSÁG LOS AHG£L£SB£H VASÁRNAP, szeptember 29.-én % A MUNKÁS OTTHONBAN 1251 S. St. Andrews Pl. DÉL-KALIFORNIAI MAGYAROK VÍG HANGULATBAN SZÜRETELNEK LESZ ZENE. TÁNC, SZÖLŐKOSZORU, BÍRÓ, BÍR ÓNÉ, SZÖLÖLOPÁS I ELS1N0RE-1 BARÁTAINK HOZZÁK SAJÁT TERMÉSŰ SZŐLEJÜKET EBÉD DÉLI 12 ÓRÁTÓL MINDENKIT SZÍVESEN LAT AZ OTTHON VEZETŐSÉGE Hugh L. Carey-AMERIKAI MAGYAR SZÓ ------is -----
