Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-07-11 / 28. szám
Ent, as 2nd CU» Miner Dec. 31. 1952. under the Act of Mitch 2, 1879. it the P,0. of N.Y.rN.Y., Vol. XXVIII. No. 28. Thursday, July 11. 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 “Tegyük r vissza vonhatatlanna” I'eget ért a harmadik Nixon-Brezsnyev csucs- találkozó. .4 különböző társadalmi rendszereken alapuló nemzetek közti viszony enyhülésének ellenségei azt szeretnek elhitetni, hogy e találkozón hozott határozatok a nullával egyenlők, vagyis semmitmondók, lényegtelenek. Azt szeretnek elhitetni, hogy semmi nem változott, a két ország közti ellentét épp oly mely, mint eddig es az idő múltával nem közelednek egymáshoz, hanem egyre elesebb ellentétbe kerülnek egymással. .4 tényék ennek ellenkezőjét bizonyítják. .4 csúcstalálkozón hozott egyezmények: a tiz evre szóló kereskedelmi szerződés, a földalatti atom- kiserletezes korlátozása, a két ország közti tudományos kutatások tovább fejlesztése, az ABAI komp- lexum kettőről egyre csökkentese, mindmegannyi lépés a helyes irányban. Igaz, nem jött létre egyezmény a támadó atom- fegyverek korlátozására, csökkentesére es felszámolására. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a detente problémáját nem lehet egyik napról a másikra teljesen megoldani. Tény azonban az%is, hogy Leonid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Tartja első titkára, a csúcs- találkozót megelőzően a szovjet néphez intézett beszédéből kihangsúlyozta: ,,Olyan lépésekét kell életbe léptetnünk, melyek visszavonhatatlanná teszik a nemzetközi enyhülés folyamatai. ” Jellemző Brezsnyev e kijelentése, ha elolvassuk Nixon elnök beszedet, melyben az amerikai néphez szolt az Egyesült Államokba való visszatérté alkalmával. Többek kozott — szóról szóra — visszhangozta Brezsnyev e kijelenteset. Csupán a politikailag jaratlan nem látja,mikent hódit uj teret a békés egymás mellett eles elve. Csupán a politikailag járatlan, vagy a nemzetek közti enyhülés esküdt ellenségei nem méltányolják a lépésről lepesre való eíórehaladast a beke irányában. E politikailag járatlanok es az enyhülés tudatos ellenségei áltál felállított akadályok legyőzése, leküzdése, athidalasa azonban nem könnyű feladat. E feladat eredményes kivitelezése állandó eberseget, folytatolagos harcot, kíméletlen kipellengere- zést, elszánt es önfeláldozó munkát követel. Mert e harc kimenetelétől függ nemcsak az amerikai es a szovjet nép, de az egész emberiség jövője. Szerezzünk híveket, kiki saját munkaköreben, annak az elvnek, hogy a NEMZETEK KÖZTI ENYHE LESI FOLYAMAT VISSZAVONHATATLANNÁ VÁLJÉK. FIGYELEM! Értesítjük kedves olvasóinkat es hirdetőinket, hogy lapunk julius 18.-i és 25.-i szamai az alkalmazottak szabadsaga miatt nem jelennek meg. Juliusban es augusztusban a lap 8 oldalas lesz. EGY GÉMEI GING CSŐDJE ALÁÁSSA II NEMZETKÖZI PÉNZPIAC ALAPJÁT Köln egyik legnagyobb bankja, a llerstatt Bank csődbe ment. A hir villámgyorsan jutott el az ipari országok minden pénzintézetéhez. Ezt a bankot, mint minden inas nagy bankot, ezer es egy pénzügyi szál köti más országok bankjaihoz. A csőd hire’re a new yorki bankok felfüggesztettek minden pénzügyi tranzakciót, mely a csődbe ment nyugat-nemet bankkal kapcsolatos. A new yorki bankok c lépése nagy megdöbbenést keltett angol, olasz és más európai bank körökben. A helyzetet egy angol bankár igy jellemezte: most senki sem tudja, mitévő legyen, senki sem tudja, mi a helyzet. E hatalmas nyugatnemet bank csődje példátlan feszültséget es bizonytalanságot hozott letre a nemzetközi pénzpiacon. Az amerikai bankárok követelik, hogy a Bundesbank, az amerikai Federal Reserve Bank masa, mely 40 milliárd dollár tartalékkal rendelkezik, vegy e al a csődbe ment Herstatt kötelezettsegeit. EMELIK AZ ADÓT CSÖKKENTIK A MUNKABÉRT-IZRAELBEN JERUZSÁLEM, Yitzak Rabin, Izrael miniszterelnökének vezetésével az ország kormánya, legutolsó gyűlésén, mely reggel három óráig tartott,elhatározta: 1.) a kormány költségéinek csökkenteset, 2.) az ingatlanadó es a külföldről behozott aruk utáni vám emeleset es 3.) a munkasoknak esedekes 20 százalékos béremelés 50 százalékos levágását. A munkások jogosak voltak a 20 százalékos béremelésre, mert az utolsó 18 hónapban közszükségleti cikkek ara 50 százalékkal emelkedett. Az adö íelemelese súlyos terhet ró az ország szegény lakóira, akik már eddig is,az összes fejlett országok közül, a legmagasabb adót fizették. A dolgozok keresetének 63 százalékát az adó emészti fel. Ezzel szemben Svédországban 44 és az Egyesült Államokban 31 százalék adót fizetnek a dolgozók, A külföldről behozott áruk után a jelen vámon lelni tiz százalék vámtöbbletet kell fizetni. Ezen lépések a jelenlegi tarthatatlan pénzügyi helyzetet óhajtják orvosolni. Ez evben a nemzetközi kereskedelmi mérleg — a jelen becsles szerint — három milliárd dollar deficittel végződik. A tavalyi deficit egy milliard dollár volt. A fent jelzett kormány-intézkedéseken felül es kívül minden dolgozo polgár KÖTELES évi keresetének 10, vagy húsz százalékát kötvényvásárlásra fordítani. A szervezett munkások országos bizottsága egyhangú szavazattal elvetette a kormány 10 százalékos bérlevágasi javaslatát. Követeli, a 20 százalékos béremelést , mely csak részben kárpótolja az ev elejétől való áremelkedéseket. Sikeres űrkutatás Két szovjet űrhajós — Pavel Popovich ezredes és Yuri Artyukhin alezredes — sikeres űrkutatást végeznek a Salyut-3 ú'rlaboratoriumban, miután Soyuz 14-cs űrhajójuk sikerrel összekapcsolódott az űrlaboratóriummal. A laboratóriumban három „szoba” all az űrhajósok rendelkezesere. A jelentések szerint mind az űrlaboratórium, mind az űrhajó orbitba helyezése a terv szerint zajlott le. E repülésnek az ad különös jelentőséget, hogy 1975-ben a szovjet-amerikai hajósok azonos módon repülnek majd as csatlakoznak űrhajójukkal az űrlaboratoriumhoz. Az 1975-re tervezett szovjet-amerikai űrkutatás egyik megnyilvánulása a Szovjetunió es az Egyesült Államok közötti együttműködésnek, műszaki, technológiai, egészségügyi, kömyezetvedelmi es az emberiség jelenére és jövőjére kiható sok más kérdésben. A szovjet űrkutatók munkáját nagy figyelemmel kisérik világszerte. ARA 20 CENT