Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-09-12 / 35. szám

Thursday, Sep. 12. 1974. AMERIKAI MAGYAR SZÓ KAMPÁNY HÍREK ISMÉT “MEGHALT” EGY NAPILAP Egy napilappal kevesebb van az Egyesült Álla­mokban. Ezúttal az ország második legnagyobb városának, Chicagónak egyik napilapja „haláláról” szereztünk tudomást. „Chicago Today” a lap neve, illetve ez VOLT alap neve. A lap nem újonnan született néhány ezer olvasóval rendelkező lényegtelen sajtó-organum, ha­nem több évtizede fennálló intézmény volt több százezer olvasóval, DE KEPTELEN VOLT KIADÁ­SAIT FEDEZNI A BEVÉTELBŐL. Ez nem is meglepő, Az újságpapír ára egyedül 170 dollárról 225 dollárrá emelkedett tonnánként. Ezenkívül felment az ára a villanynak, a telefonnak, a gazszolgaltatasnak; a könyvelők, a főkönyvelők fizetése, a hazbér, az adó, stb. állandóan többe kerül. Ezek a nagy sajtó termékek eddig hirdetésekből olyan nagy összegeket vettek be, hogy képesek voltak kiadásaikat fedezni. Most azonban, a gazda­sági válság következteben, csökkent a hirdetések­ből a bevétel es ez a magyarázata, hogy egyik napi­lap, hetilap, havi folyóirat a másik után tűnik el a színtérről. Az, hogy az Amerikai Magyar Szó ebben a hely­zetben a felszínen tud maradni, a „csodával” egyen­lő. Ezt valóban csak azok értik meg, akik ismerik az Amerikai Magyar Szó olvasótáborát. Ezek az emberiség javat képező emberek nap, mint nap bizonyítják, hogy értékelik az Amerikai Magyar Szót, felismerik, hogy elengedhetetlen fegy­ver a kezükben a sajatmaguk és embertársaik érde­kének előmozdításáért folyó harcban. Ezt bizonyítják be most is, amikor beküldik az 1975-ős naptár előállítására szánt Összegeket es ehhez hozzáteszik adományaikat a lap fenntartására. Ez a magyarazata annak, hogy az Amerikai Ma­gyar Szó zavartalanul jelenhet meg hétről hétre. AZ AUTÓMUNKÁSOK PROBLÉMÁJA A United Automobil Workers szakszervezet a fennálló gazdasági helyzet közepette azzal próbál­kozik, hogy a külföldi kocsik behozatalát lelassítsa . A jelenlegi ketsegbeejto helyzet 130.000 ember reszere allando munkahely-elvesztest, tízezreknek néhány napra, hetre, vagy hónapra szoló munka­szünetet jelent és kb. 200.000 munkást érint. Az Egyesült Államokban készített nagy, benzinéhes autók elarusitasa 28 %-al csökkent. Nagyjában egy- harmad részé a szakszervezet tagságának szenved teljes, vagy részidó munkaveszteség miatt. A „három hatalmas”, de főleg a General Motors, evek óta nagyméretű kocsik gyártásara összponto­sított és most a kisebbekre való áttéréshez időre es sok millió dollárrá van szúkseg.Tulájdonképpen a külföldön készült kocsik eladása sem emelkedett a vart fokra. 1973 első negyedevei szemben az ezevi 21 %-al esett. Herman Rebhan, a szakszervezet nemzetközi ügyeinek igazgatója, arra szanta magát, hogy a japán, francia, nyugat-nemet es olasz szakszervezetekhez fordult, szabjanak önkéntes kiviteli kvótát. Evekkel ezelőtt a U.A.W. sokat segített a japan szakszervezet megszervezéseben.Mr. Rebhant szívélyesen fogadták Japanban, de kötelezettséget nem vállaltak. Minden valoszinuseg szerint ugyanígy jár Európában is. A szakszervezetnek jobaratai vannak a tengeren túl, , de az ottani munkások ilyesmire nem vállal­kozhatnak, mert ezzel ők is elveszíthetik munkáju­kat. Leonard Woodcock, a UAW országos elnöke, kampányt indított Kubával való kereskedelmi össze­köttetés érdekeben. Kuba megvásárolná Í3.000 amerikai szemely-es teherautót. Most Argentínában mukodo amerikai autógyárak, mint a Ford, GM szállítanak Kuba szamára. Az Egyesült Államok kormánya nem szívesen latja ezt az üzletet, de Argentína követeli es diplomáciai szakítással fenye­get, ha az USA ellene szegül. Viszont Woodcocknak az a véleménye, ha már eladunk autókat Kubának, az legyen itteni gyárt­mány. Kuba nagy kocsikat akar, amiből túl sok van itt. Ha nem fenyegeti nemzeti biztonságunkat a Szovjetunióval és Kínával való kereskedelem, akkor a nyugati felteken levő kis Kuba sem okozhat ve­szélyt. hogy Állunk AZ ORVOSOKKAL A World Health Organization (Világ Egészségügyi Szervezet) évkönyvé szerint az Egyesült Államok a 18. helyen áll orvosi ellátottság szempontjából, va­gyis minden 645 emberre jut egy orvos. Argentínában 504, a Falkland szigeteken 515, Iz­raelben 390, Mongoliában 594, Ausztriában 535, Bel­giumban 624, Bulgáriában 528, Csehszlovákiában 461, Kelet-Nemetországban 572, Nyugat-Németor- szagban 561, Görögországban 616, Magyarországon 492, Olaszországban 553, Monacóban 426, Lengyel- országban 640, Svájcban 604, és a Szovjetunióban 421 emberre jut 1-1 orvos. Ezzel szemben összehasonlítva más országokkal itt az orvosok 70 %-a specialista, mig átlagban az európai országokban az orvosok 70 %-a általános orvos, I AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y.100Q3 Ent. as 2nd Glase Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March "21, 1879, at the P.O. of ____________New York, N.Y.__________ Előfizetési, áiak: New York városban, az Egyesült Államokban ég Kanadában egy évre $ 12.50, felevre $ 7.00. Minden más külföldi országba egy év re $ 15.- félévre $ 8.00. DEMOKRÁCIA ES KYILVÁNTARTÁS Az Amerikai Egyesült Államokban megszűnt a magánélet. 1945 óta az USA a vilagtórtenelem “leg- regisztrálobb” országa, ahol számos szervezet figye­li, tanulmányozza mindazokat az adatokat, amiket az ország lakosairól — azok tudta nélkül — szereznek be. A magánélet figyelesevel, kutatásával kereskedel mi nyomozóirodák, bankok, reklámszakemberek, a szövetségi, allami és helyi hatóságok, a hadsereg kü­lönleges alakulatai, a biztositotarsasagok, rendőrség, az adóhivatal, a munkáltatók es a statisztikai hiva­talok foglalkoznak. Az ötvenes evek végen 13.5 millió amerikai “lo­jalitását” ellenőrizték. A hadügyminisztérium tiz év­vel ezelőtt több mint 800.000 személyt figyeltetett meg­Amerika a személyi aktak országa lett. A hatósá­gok arra hivatkoznak, hogy ezt a fokozodó bűnözés teszi szükségessé, de a nagyvallalatok kénytelenek költséges ovintezkedéseket foganositani, hogy a kon­kurensek ne szerezhessenek információkat gyártási titkaikról. Ha arra gondolunk, hogy az amerikai i- par jelenleg több, mint 20 milliárd dollárt fordít é- vente kutatásra és fejlesztésre, akkor érthető, hogy egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az “ipari bizton­ság” követelmenyere. Példaként emlitjúk a hitelrendszert. Az ország­ban 257 millió hitelkártya van. A hitelintézmények szövetsége 2500 cégét tömörít. Ezek néhány perc alatt 110 millió személy bármelyikéről pontos fel­világosítást kaphatnak. Egy adatszerzéssel foglalko­zó társaság 1975-ig részletes adatokat tartalmazó nyilvántartási lapot készít minden állampolgárról, aki valaha hitelt kert. Virágzik a telekspekuláció Valószínű az ország bizonytalan gazdasági helyze­te miatt, de lehetséges, hogy más okokbol, nagyon sokan ingatlanba fektetik pénzűket. Sokan vásárol­nák telket Arizonaban, Floridaban es mas allamok- ban különösen ott, ahol az ingatlanügynókök min - denfele előnyökkel kecsegtetik a vásárlókat. Pahrum, Név.-ban például igy szol a nóta: néhány ev múlva ez a hely az allam legnagyobb városává fejlődik, csak Las Vegas lesz ennél nagyobb. Ma ebben a városkában egy bár, egy kávézó, ben- zinállomas es szétszórtan 900 családi ház van. Az uj telkekre kevesen építenek es a telekvásárlók nagyobb részé csak azért vásárolta az ingatlant, hogy később nyereséggel továbbadja. Az ország egyes részeibe odacsalogatják a telek- vasarlokat, az áldozat sok esetben lefizet egy bizo­nyos összeget és amikor látni akarja a telket, kiderül, hogy eg}7 szikla “büszke tulajdonosa” vagy az ügy­nökség megbukott, vagy bukofelben van. Az Államközi Ingatlanforgalmi Hivatal szerint 3000 panaszt kaptak egy év alatt a lelkiismeretlen telekhienak csalasai miatt. LONDON, Egy amerikai katonai kémrepúlőgép (SR-71) 1 óra 55 perc alatt repült át az Atlanti Óceánon, a 3.490 mérföld távolságra lévő London­ba, uj rekordot teremtve. Az utolso rekordot a légiflotta „Phanton” repülője állította fel, mely 4. óra 46 perc alatt tette meg ugyanezt az utat. a —

Next

/
Thumbnails
Contents