Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-09-05 / 34. szám
Thursday, Sep. 5. 1974. AMERIKAI MAGYAR SZO. 3 jóvátétel (Jewish Currents, New York, 1974 május) Magyarországon, ahol eltem, a fehér terror több száz zsidót meggyilkolt 1919-21-ben, a félig fasiszta _ rendszer 25 even át az antisemitizmus ideológiáját vallotta. A harmincas evekben a német nácizmus befolyása alatt álló ország kémény zsidóellenes törvényeket hozott, majd a háború ideje’n fél millió zsidó (az akkor nagyobb országból) elpusztult a munkaszolgálatban, a zsidoirto különítmények kezében és főkep a halaltáborokban. Mindez ismeretes. Azért említem, hogy hangsúlyozzam: sok nemzsidót nem háborítottak fel túlságosán ez események, a zsidóirtást elkerülhetetlennek, természetesnek tekintették. A háború után sok országban, igy az USA-ban, ahol élek, a helyzetben 180 fokos fordulat történt, olyannyira, hogy ha hivő lennék, azt gondolhatnám, hogy az Ur kárpótolta a zsidókat a múlt megalázásaiért és szenvedéseiért. Ma hangosabb a tiltakozás, ha egyetlen zsidót is kisebb sérelem er, mint volt a legkegyetlenebb záidóüldözes idején. A másik oldalon, ha nem-zsidók (kivált ha baloldaliak vagy színesek) szenvednek kegyetlen üldöztetést, erről nem beszelnek vagy ezt természetesnek, némelyek örvendetesnek tartják. 1939-45- ben a zsidók elleni népirtást igyekeztek külföldön elhallgatni, akik tudtak ezt s akiknek vedeniók kellett volna a zsidókat, gyakran úgy tettek, mintha nem tudtak volna róla; ma az USA-ban és más országokban zajos tiltakozást vált ki mar a gyanú is, hogy egy kommunista országban eljárást fognak indítani egy zsidó ellen. Nagy az erkölcsi felháborodás, ha egyes zsidók nem vándorolhatnak ki a Szovjetunióból Izraelbe, vagy ha elbocsátják ókét állásukból. De ha ezernyi nem-zsidót halálra Ítélnék es kivégeznek — vagy egyszerűen meggyilkolnak, mint most Chilében, eseteiket a hallgatás ósszeeskuvese titkolja el, kiveve egyes következetes tiltakozókat, mint Sartre es Chomsky. Ha egy orosz iró visszaemlékezik, hogy 20 évvel ezelőtt Sztálin zsidó orvosokat fel akart akasztani a Vörös Térén, az egre tor a felháborodás, de ha ma chilei orvosokat kínoznak, deportálnák es gyilkolnak, ki törődik vele? Jogosan gyászolják a 2040 évvel ezelőtt a Szovjetunióban kivégzett zsidó Írókat, de nincs részvét a több, mint 340 iro iránt, akiket a Nemzetközi PEN-Qub s az Amnesty International szerint szömyai börtönökben tartanak sok országban. Peter Yakir ügyet felkarolták a nyugati intellektuellek, de nem volt részvet Neruda, a legnagyobb latinamerikai kolto haláláért. Az USA Kongresszus megtagadja a Szovjetuniótól a legtöbb kedvezmény jogát, amit megadott Delafrikanak, Brazíliának, Guatemalának, Görögországnak, Portugáliának, Spanyolországnak, Paraguavnak, stb. Csupán azért tagadja meg ezt a Szovjetuniótól, mert egyes zsidóknak egyelőre benn kell maradniok. De azért a zsidók ne bizzak el magukat. Nem elég zsidónak lenni, hogy Isten különös kegyet es az emberiség részvétét elvezzek. Tudniok kell, hogyan viselkedjenek. Helyes szabad utat követelni Izraelbe s ott a világ zsidóságának pénzügyi segítségét élvezni. De helytelen, ha némelyek elhagyják Izraelt s az ilyen megbízhatatlan emberek evekig kínlódhatnak a bécsi nyomortanyakon, nem elvezve a világ zsidóságának segítséget. Helyes panaszolni, hogy az USSR-ban állítólag kevés jiddis könyvet adnak ki, de tilos simi, ha tucatjavai Ölik meg a chilei zsidókat, csupán mert híven szolgáltak Allende . f .. t - t f progresszív es törvényes kormányát. p. Ford elnök gazdasági csúcstalálkozójáról Nagy hűhóval harangozzák be Ford elnök szeptember végere tervezett,,GazdaságiCsucstalálkozo”ját. Ugyanakkor intik az amerikai népét: ne varjanak csodákat. Időbe kerül az infláció meggatlása. A „csúcstalálkozó” szervezői szerint az összejövetel célja: 1. ) Kikutatni az infláció okait. 2. ) Utat, módot találni az infláció meggátlására. Nekünk nincs diplománk közgazdaságból. Mi nem vagyunk gazdasági szakértők, egyetemi tanárok. Azt azonban tudjuk, hogy mi okozza az inflációt. Főleg és elsősorban a hadikiadások. A jelen inflációs folyamatot visszavezethetjük a vietnami háborúra. E tórvenytelen, alkotmányellenes háborúra több, mint 100 milliárd dollárt pocsékoltunk el. E hatalmas Összeg pénz formájában forgalomba került, amiért a nemzetgazdaság nem kapott ellenszolgáltatást, vagyis nem termeltünk semmit, ami a nép életfenntartásához szükséges. Csupán fegyverekre es katonák fizetésere fordítottuk e pénzhalmazt. A vietnami háborúra elfecsérelt milliardok keny- szeritették a washingtoni kormányt 1971. augusztusában, hogy mentesítse a dollárt az aranyfedezettől, hogy leértékelje a dollárt a világ pénzpiacán. E lépessel akarták elősegíteni az amerikai termékek világpiaci árának csökkenteset, az amerikai áruk eladását — természetesen más ipari országok rovására. A washingtoni kormány e lépese felbomlasztotta a nemzetközi pénzpiac viszonylagos egyensúlyát es a vüágpiacert folytatott harc kiéleződéséhez vezetett, amely azóta egyre jobban elmérgesedik. 1 Ha felismerjük, hogy mi a jelenlegi világméretű infláció eredete: az USA vietnami háborúja, akkor rájövünk az infláció meggátlását eredményező lépesre is, ami nem egyéb, mint a HADIKIADÁSOK CSÖKKENTÉSE. Nem tudjuk, — noha sejtjük — milyen határozatokat hoznak majd a közgazdászok, a nagy vállalatok képviselői, a kormány megbízottai es a Meany- fele „munkásvezérek” a Ford „csucstalalkozon”, de ha nem javasoljak az USA hadikiadasanak legalább 30 milliárd dolláros csökkenteset, akkor nem tesznek komoly lépést az infláció meggátlására. A másik leglényegesebb oka az inflációnak a nagy vállalatok profitja, amit ez évben 150 milliárdra becsülnek. Ezt kell megnyirbálni, ha komolyan óhajtunk bármit is tenni az árak rohamos emelkedese ellen. A harmadik oka az inflációnak az USA imperialista magatartása, mely többek kozott a múlt evekben abban nyilvánult meg, hogy támogatta Izrael arab-ellenes politikáját, létrehozta az arab államok egységet es azon határozatukat, hogy felemelik a nyersolaj arát annak hétszeresére. Az olajtermelő országok minden bizonnyal hajlandók lennenek ezt az árat leszállítani, ha az „ipari országok” felsorakoznának az arabok azon méltányos követelésének tamogatasara, hogy Izrael vonja ki seregeit az 1967-es háborút követően elfoglalt területekről es egyezzen bele a palesztinai nép államának létrehozásába. . E három lépes — a hadikiadások csökkentese, a szuper-profit megnyirbalasa . es az USA imperialista politika megvaltoztatasa — lenne hathatos, eredményes ut az infláció meggátlására. Az igy megtakarított milliárdokat fel kell használni lakások, iskolák, kórházak építésére, adóengedmenyt kell adni a kis- és közep-keresetüek részére, munkába kell állítani a munkát keresőket es ez egyensúlyba hozna a nemzetgazdasagot, mar amennyiben a ma/- gántulajdonra és profitra alapozott rendszert egyensúlyba lehet hozni. Az inflációt vagy a gazdagok, vagy a szegények rovására lehet „megoldani.” Hogy milyen lepeseket foganatosít majd a Ford- kormány, az attól függ, milyen az erőviszony a munkások, kis polgárok és a nagy töke kozott. L.I. SZEMFÉNYVESZTÉS Nagy eredményként könyvelte el a polgári sajtó a General Motors azon dönteset, hogy nem tiz, hanem csak nyolc százalékkal emeli az 1975-ó‘s autók » t arat. A konglomerátum e bejelentését Ford elnök javara könyvelték el. Ha azonban betekintünk a GM vállalat tényleges áremelési tervebe, akkor rájövünk arra, hogy azon autók árát, melyeket főleg a munkások vásárolnak, a kis kocsikat, mint a Vega és Chevy Nova, nem nyolc, nem tiz, hanem 12 és 14 százalékkal emelik. A Vega ára 2.505 dohárról 2.799 dollárra emelkedik és a Chevy Nova árát 407-el emelik 3.218 dollárrá, ami 14 százalékos áremelkedést jelent. Ez a példa csak ismételten mutatja, hogy a nagy- vaUalatok árpolitikája főleg es elsősorban a kis- és közepkeresetüek ellen irányul. A teherszállító autók árát is 10.9 százalékkal emeli a vállalat. A GM vállalat árleszállítása tehát 10 százalékról nyolc százalékra, nem egyéb, mint szemfényvesztés. USA elismeri a Ne'met Demokratikus Köztársaságot WASHINGTON, D.C. A Nemet Demokratikus Köztársaság megbízottai szerdán tárgyalnak Washingtonban Kissinger külügyminiszterrel. E tárgyaláson véglegesítik a két ország közti diplomáciái kapcsolat felvételei. Az Egyesült Államok az utolsó ipari ország, amely megmásíthatatlan tényként könyvelte el a Nemet Demokratikus Köztársaság létezését. A Washington e's Berlin közti diplomáciai kapcsolat újabb lépés a különböző gazdasági es politikai rendszereken alapuló országok közti enyhült viszony létrehozására, megerősítésére, visszavonhatatlanná tételére. 0 WASHINGTON, D.C. A kormány hivatalos jelentése szerint, augusztus hónapban az élelmiszerek ára 3 százalékkal emelkedett a júliusi árakhoz viszonyítva.
