Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-08-29 / 33. szám

Thursday, Aug. 29. 1974 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A TENGERFENEK Az Alvin nevű kisméretű amerikai tengeralattjá­ró is résztvett a “FAMOUS” néven ismert kutatás­ban, melyet amerikai és francia tudósok végeztek az Atlanti Óceán közepén ,az Azori szigetektől 220 mérföldre délnyugatra, 9000 láb mélységben. KUTATÁSA A tengerfenék ezen a helyen rendkivül rögös, te­le rézsútos kelet-nyugati Canyonokkal. Az Alvinon három kutató szállt le a mélybe, sok műszerrel el­látott szűk kabinban. A teljes sötétségben kis vulká­nok, lávával bevont sziklák és másféle alakulatok várták őket. Éppen olyan idegenszeru tájak ezek, mint amit a holdkutatók láttak a Hold felületén. Az Alvin 17 Ízben ereszkedett le a mélybe. Dr. Wilfred B. Bryan tudós elmondta, hogy milyen kü­lönleges halak népesítik be a tenger mélyét. Kutya- arcu halakat látták, melyek néha 3 lábra is megnő­nek; olyanokat, melyek melluszonyaikon és farku­kon nyugszanak; petropodokat, melyek a canyon egy részét, mint valami szőnyeg borítják és apró patko-rakokhoz hasonlítanak. Sok korallra is akad­tak, bar általános hit szerint ezek csak sekély víz­ben találhatók. A hajóhoz csatolt fenék-kaparóban sokféle halat hoztak fel, melyek azonban máf nem éltek, való­színűleg a gyors hőmérséklet-változás miatt. Dr. Robert D. Ballard, a másik tudós szerint a ha­lak csodálatos színekben játszottak. Az ilyen élénk szinezödes rejtély a kutatók részére. Kiknek,öltöz­tek fel a halak, kik fogjak őket megcsodálni? -kér­dezte Dr. Ballard. Az Alvin a Massachusetts-i Woods Hole Oceano­graphic Institute égisze alatt vett részt a kutatások­ban. Egyik fontos felfedezésük az volt, hogy a ten­gerfenek valahonnan máshonnan eredő erők követ­keztében széthúzódik és láva nyomul be a közbülső völgybe. Mindezt eddig csak hajókról leeresztett fenykepezőgepekkel voltak kepesek rögzíteni, de most a tengerfenekén nyugvó tengeralattjáróról ké­szítettek felvételeket. A franciák két hajóval (Cyana és Archimede) vet­tek részt a kutatásokban, melyek sok uj ismerettel gazdagították a tudomány világát. KiviruI a sivatag Történelmi jelentőségű pillanat tanúi voltak a közelmúltban Peru északi részén Piura megye lakói: a Rio Chira elágazásának utolsó 24 kilométeres szakaszát Valdez mezőgazdasági miniszter ünnepé­lyes keretek között adta at rendeltetésének, és az Inkák Völgyének nevezett, talán évezredek óta élet­telen sivatagban megjelent az eletado viz. Nyolc­ezer hektár válik termővé, kétezer parasztcsaládot telepítenek erre a területre. De ez meg csak a kezdet. A Chira-Piura öntöző­rendszer alapján a jugoszláviai „Energoprojekt” ha­talmas szivattyuberendezést epit, ami lehetöve teszi, hogy a folyamból januártól júliusig 150 millió köb­méter vizet emeljenek át, 1 milliard köbmétert pe­dig mesterséges tárolómedencében gyűjtsenek Össze, és ezzel biztosítsák az öntözéses gazdálkodás zavar­talanságát. 15 ezer embert foglalkoztatnak az épít­kezéseken. Peruban mindig létfontosságú probléma volt az öntözés. Az inkák korában kialakult az öntözéses földművelés, és a lakosság kiváló es ötletes öntóző- múveket épített, de a spanyol gyarmatosítok az indiánokat kiszorították a faluközösségekből, re­dukciókba telepítettek és kényszermunkára fogták okét, és az óntözömuvek elpusztultak, a termőföld sivataggá vált. A feudalizmusban a viz a nagybirto­kosok kiváltsága volt, de a nép soha nem szűnt meg remélni, hogy egyszer kivívhatja a szabadsagot, „a földek es a vizek jogát”. Ezért is hangsúlyozta Valdez miniszter az ünnepi beszedeben, hogy „a viz ma az államé, és társadalmi érdekeket szolgál.” A Perui Köztársaság fennállásának 150 éve alatt az országban az öntözött terület csak 110 ezer hektárral nőtt. Az utolsó hat ev alatt — amióta Juan Velasco Alvarado kormánya irányítja a köz­társaság sorsát, 140 ezer hektár mezogazdasagi terü­letet kapcsoltak be az öntözéses gazdálkodásba, to­vábbi 190 ezer hektáron pedig jelentősen javult a vizellátás. Jelenleg további hét nagy Öntözőmü terven dolgoznak, es a jövőben épülő mesterséges tavakon erőmüveket építenek, hogy javíthassák az ország energiaellátását is. Múzeum a Halottak utcájában Az idegen, aki a svájci Baselba érkezik, mindenek­előtt a román-gót stílusú Münstert keresi, aminek első épületrésze közel ezeréves. Megcsodálja a „Gallus kaput”, a svájci középkori szobrászát büsz­keséget, aztan elmegy az 1926-ban alapított Konst- múzeumba, ahol megtalálja a 15-16. sz.-i németal­földi, a 17. sz.-i holland, flamand, és a 18. sz.-i fran­cia es olasz mesterek képein kívül Europa egyik legteljesebb modern képgyűjteményét. Basel egyébként Svájc második legnagyobb váro­sa (238.000 lakos),jelentős nagyipari központ, ahol régóta otthont kapott a tudomány, a kultúra es a művészét is. Egyebek között bizonyítja ezt a varos 23 múzeuma is. Az egyik legérdekesebb múzeum az óvárosban, az un. Halottak utcájában van. A 3-as számú házat a krónika mar 1316-ban borozóként emlegeti, es valószínű, hogy egy időben vendégfogadó is volt, mert a 16. században itt lakott Johannes Froben, a hires nyomdász, Erasmus Rotterdamus német­alföldi humanista, a reformáció előkészítője, Hans Holbein német festő és grafikus, az északi reneszánsz egyik legnagyobb mestere és Paracelsus svájci orvos, természettudós, a skolasztika zseniális ellenfele. Eb­ben az épületben rendezték be a Gyógyszertörténeti Múzeumot, ami a legrégibb ilyen létesítmény. A városban már a 13. szazadban több nyilvános gyógyszertár működött. A tárlókon az akkor alkal­mazott gyógyszerek mellett megtalálni a pogány es a keresztény eredetű amuletteket, csodatevő köve­ket, a kuruzslok, sarlatánok csodaszereit. A regen élt kézművesek ügyességét láttatják a hegyi kris­tályból készült tálak, esztergalyozott szelencék, füs­tölő tálak. Értékes ritkaságként mutatnak egy görög márványból készült mozsarat és egy fából szerkesz­tett mikroszkópot. Nagyon gazdag a gyógyszertári kerámiagyújtemény,és a legrégibb receptet 1621-ben Írták pergamenre Rómában, a jezsuiták patikajaban. A látogató úgy érzi, hogy valóban hasznosan töltötte idejet a múzeumban es — természetesen — a „gyógyszerpiac” jelenlegi helyzete nem érdekli. Pedig azt is erdemes tudni, hogy a „gazdag Svájc­ban” ugyanúgy dühöng a győgyszermánia, mint a többi tökésországokban, és a gyógyszervegyészeti konszernek reklamhadjaratokkal fokozzak ezt a ve­szélyes szenvedélyt. Mert a nyereség a fontos — es nem az ember. RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZOT Ismerje meg Magyar-Amerika • egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai Írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ 1.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV................................................................. CÍM................................................................. VÁROS............................................................. Állam........................zip code.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St, NEW YORK, NY. 10003 5 Újítsa meg előfizetését!

Next

/
Thumbnails
Contents