Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-08-29 / 33. szám
Thursday, Aug. 29. 1974 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A TENGERFENEK Az Alvin nevű kisméretű amerikai tengeralattjáró is résztvett a “FAMOUS” néven ismert kutatásban, melyet amerikai és francia tudósok végeztek az Atlanti Óceán közepén ,az Azori szigetektől 220 mérföldre délnyugatra, 9000 láb mélységben. KUTATÁSA A tengerfenék ezen a helyen rendkivül rögös, tele rézsútos kelet-nyugati Canyonokkal. Az Alvinon három kutató szállt le a mélybe, sok műszerrel ellátott szűk kabinban. A teljes sötétségben kis vulkánok, lávával bevont sziklák és másféle alakulatok várták őket. Éppen olyan idegenszeru tájak ezek, mint amit a holdkutatók láttak a Hold felületén. Az Alvin 17 Ízben ereszkedett le a mélybe. Dr. Wilfred B. Bryan tudós elmondta, hogy milyen különleges halak népesítik be a tenger mélyét. Kutya- arcu halakat látták, melyek néha 3 lábra is megnőnek; olyanokat, melyek melluszonyaikon és farkukon nyugszanak; petropodokat, melyek a canyon egy részét, mint valami szőnyeg borítják és apró patko-rakokhoz hasonlítanak. Sok korallra is akadtak, bar általános hit szerint ezek csak sekély vízben találhatók. A hajóhoz csatolt fenék-kaparóban sokféle halat hoztak fel, melyek azonban máf nem éltek, valószínűleg a gyors hőmérséklet-változás miatt. Dr. Robert D. Ballard, a másik tudós szerint a halak csodálatos színekben játszottak. Az ilyen élénk szinezödes rejtély a kutatók részére. Kiknek,öltöztek fel a halak, kik fogjak őket megcsodálni? -kérdezte Dr. Ballard. Az Alvin a Massachusetts-i Woods Hole Oceanographic Institute égisze alatt vett részt a kutatásokban. Egyik fontos felfedezésük az volt, hogy a tengerfenek valahonnan máshonnan eredő erők következtében széthúzódik és láva nyomul be a közbülső völgybe. Mindezt eddig csak hajókról leeresztett fenykepezőgepekkel voltak kepesek rögzíteni, de most a tengerfenekén nyugvó tengeralattjáróról készítettek felvételeket. A franciák két hajóval (Cyana és Archimede) vettek részt a kutatásokban, melyek sok uj ismerettel gazdagították a tudomány világát. KiviruI a sivatag Történelmi jelentőségű pillanat tanúi voltak a közelmúltban Peru északi részén Piura megye lakói: a Rio Chira elágazásának utolsó 24 kilométeres szakaszát Valdez mezőgazdasági miniszter ünnepélyes keretek között adta at rendeltetésének, és az Inkák Völgyének nevezett, talán évezredek óta élettelen sivatagban megjelent az eletado viz. Nyolcezer hektár válik termővé, kétezer parasztcsaládot telepítenek erre a területre. De ez meg csak a kezdet. A Chira-Piura öntözőrendszer alapján a jugoszláviai „Energoprojekt” hatalmas szivattyuberendezést epit, ami lehetöve teszi, hogy a folyamból januártól júliusig 150 millió köbméter vizet emeljenek át, 1 milliard köbmétert pedig mesterséges tárolómedencében gyűjtsenek Össze, és ezzel biztosítsák az öntözéses gazdálkodás zavartalanságát. 15 ezer embert foglalkoztatnak az építkezéseken. Peruban mindig létfontosságú probléma volt az öntözés. Az inkák korában kialakult az öntözéses földművelés, és a lakosság kiváló es ötletes öntóző- múveket épített, de a spanyol gyarmatosítok az indiánokat kiszorították a faluközösségekből, redukciókba telepítettek és kényszermunkára fogták okét, és az óntözömuvek elpusztultak, a termőföld sivataggá vált. A feudalizmusban a viz a nagybirtokosok kiváltsága volt, de a nép soha nem szűnt meg remélni, hogy egyszer kivívhatja a szabadsagot, „a földek es a vizek jogát”. Ezért is hangsúlyozta Valdez miniszter az ünnepi beszedeben, hogy „a viz ma az államé, és társadalmi érdekeket szolgál.” A Perui Köztársaság fennállásának 150 éve alatt az országban az öntözött terület csak 110 ezer hektárral nőtt. Az utolsó hat ev alatt — amióta Juan Velasco Alvarado kormánya irányítja a köztársaság sorsát, 140 ezer hektár mezogazdasagi területet kapcsoltak be az öntözéses gazdálkodásba, további 190 ezer hektáron pedig jelentősen javult a vizellátás. Jelenleg további hét nagy Öntözőmü terven dolgoznak, es a jövőben épülő mesterséges tavakon erőmüveket építenek, hogy javíthassák az ország energiaellátását is. Múzeum a Halottak utcájában Az idegen, aki a svájci Baselba érkezik, mindenekelőtt a román-gót stílusú Münstert keresi, aminek első épületrésze közel ezeréves. Megcsodálja a „Gallus kaput”, a svájci középkori szobrászát büszkeséget, aztan elmegy az 1926-ban alapított Konst- múzeumba, ahol megtalálja a 15-16. sz.-i németalföldi, a 17. sz.-i holland, flamand, és a 18. sz.-i francia es olasz mesterek képein kívül Europa egyik legteljesebb modern képgyűjteményét. Basel egyébként Svájc második legnagyobb városa (238.000 lakos),jelentős nagyipari központ, ahol régóta otthont kapott a tudomány, a kultúra es a művészét is. Egyebek között bizonyítja ezt a varos 23 múzeuma is. Az egyik legérdekesebb múzeum az óvárosban, az un. Halottak utcájában van. A 3-as számú házat a krónika mar 1316-ban borozóként emlegeti, es valószínű, hogy egy időben vendégfogadó is volt, mert a 16. században itt lakott Johannes Froben, a hires nyomdász, Erasmus Rotterdamus németalföldi humanista, a reformáció előkészítője, Hans Holbein német festő és grafikus, az északi reneszánsz egyik legnagyobb mestere és Paracelsus svájci orvos, természettudós, a skolasztika zseniális ellenfele. Ebben az épületben rendezték be a Gyógyszertörténeti Múzeumot, ami a legrégibb ilyen létesítmény. A városban már a 13. szazadban több nyilvános gyógyszertár működött. A tárlókon az akkor alkalmazott gyógyszerek mellett megtalálni a pogány es a keresztény eredetű amuletteket, csodatevő köveket, a kuruzslok, sarlatánok csodaszereit. A regen élt kézművesek ügyességét láttatják a hegyi kristályból készült tálak, esztergalyozott szelencék, füstölő tálak. Értékes ritkaságként mutatnak egy görög márványból készült mozsarat és egy fából szerkesztett mikroszkópot. Nagyon gazdag a gyógyszertári kerámiagyújtemény,és a legrégibb receptet 1621-ben Írták pergamenre Rómában, a jezsuiták patikajaban. A látogató úgy érzi, hogy valóban hasznosan töltötte idejet a múzeumban es — természetesen — a „gyógyszerpiac” jelenlegi helyzete nem érdekli. Pedig azt is erdemes tudni, hogy a „gazdag Svájcban” ugyanúgy dühöng a győgyszermánia, mint a többi tökésországokban, és a gyógyszervegyészeti konszernek reklamhadjaratokkal fokozzak ezt a veszélyes szenvedélyt. Mert a nyereség a fontos — es nem az ember. RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZOT Ismerje meg Magyar-Amerika • egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai Írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ 1.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV................................................................. CÍM................................................................. VÁROS............................................................. Állam........................zip code.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St, NEW YORK, NY. 10003 5 Újítsa meg előfizetését!
