Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-08-22 / 32. szám

Thursday, Aug. 22. 1974.

KÉSZÜLŐDÉS A KÉTSZÁZÉVES ÉVFORDULÓRA

A Peoples Bicentenary Commission készül a Függetlenségi Nyilatkozat 200. évfordulója megünneplésére. Deák? Zoltán felszólalása a washingtoni országos konferencián a Magyar Társaskor, a Magyar Szó es az Amerikai Magyar Történelmi Előkészítő Bizottság képviseletében.

„Bürokraták és tudósok, kisvárosi polgármesterek és magas tetekben játszó üzérek, kisebbségi csoportok képviselői és milliomosok... művészek és Írók, könyvkiadók, vásári kikiáltók, mindenféle spekulánsok készülnek megadni a közeledő 200 éves évforduló megünneplésének formáját es tartalmát...”

E szavakkal jellemezte a N.Y. Times idei julius 3.-i szamanak egy cikke "az annakidején még Nixon áltál összehívott „hivatalos” 200 éves évfordulói bizottságot.

Érthető okokbol nem említette meg a cikk azt, hogy működik Amerikában egy másik emlék bizottság is, egy olyan bizottság, amely nem fogja megengedni, hogy az amerikai forradalom indulásának es magának Amerika születésének körülményeit, jellegét s tartalmat meghamisítva üzérek es kalmárok kisajátítsak maguknak az évfordulót es üzleti célokra, sajat zsebük megtömésére használják azt fel.

Körülbelül két evvel ezelőtt egy kiváló fiatal amerikai publicista,, Jeremy Rifkin és néhány más progresszív iró és egyetemi tanár kezdeményezésére megalakult Washingtonban, egy népi bizottság, a „Peoples Bicentenary Commission.” Azt tűzte ki célul, hogy megismertesse az Egyesült Államok népével a való tényékét, az amerikai forradalmat létrehozó gazdasági és társadalmi tényezőket illetően.

A bizottság hatalmas visszhangra talált azokban a körökben, tehát elsősorban' a diákok, intellektu- elek, progresszív munkások körében, amelyek fő- mozgatói voltak a vietnámi háború ellen vívott hatalmas és végeredményben sikeres küzdelemnek. Szerte az országban nap-nap után alakulnak helyi Peoples Bicentenary Committee-k. Ezek képviselői jöttek ÖsSze országos értekezletre Washingtonban augusztus 9-10-11.-én. A Commission meghívására a Magyar Társaskör, valamint a napokban megalakult Amerikai Magyar Történelmi Előkészítő Bizottság Deák Zoltánt küldte ki a konferencián való részvételre.

A SZABADSÁGHARC MÉLTÓ ÜNNEPLÉSE

„Az a hiedelem terjedt el közöttünk — idezte beszámolója elején aFüggetlenségiNyilatkozat egyik aláíróját és a szabadsagharc egyik legnemesebb alakját, Benjamin Rush-t Jeremy Rifkin, a washingtoni bizottság vezetője — hogy az amerikai forradalom befejeződött. Ez távolról sem allja meg a helyet. A nagy dramanak csupán első fejezete ért véget.”

A „nagy drámának” hangoztatta Rifkin, addig nem lesz vége, amig azok a gazdasági érdekeltségek, bankárok, tőkések, akik kezdettől fogva kisajátították maguknak a forradalmi háború gyümölcseit és roppant erőre tettek szert a nép kizsákmányolása révén, el nem lesznek távolitva a közéletből, amig, masszoval a nép valóban birtokába nem veszi ezt az országot és annak minden gazdagsagat. Ezen alapvető tények hirdetésére, az amerikai forradalom, a Függetlensegi Nyüatkozat eszméinek népszerusite- sére, azoknak a nép tudatába vésésére alakult a Peoples Bicentenary Commission.

Rifkin rámutatott ezen érdekeltségek (melyeknek

napjainkban az óriasmonopoliumok a legjellegzetesebb képviselői) káros kihatására népünkre.

Maine államban például négy monopólium kezében van az allam egész területének FELE! Califor- niában pedig 12 részvénytársaság tartja kezében a roppant kiterjedésű allam területének felet! A részvénytársaságok egy százalékának birtokában van az összes részvénytársasági vagyonok 40 százaléka! A 24 legnagyobb cég hat és fél millió munkást alkalmaz! Átlagosan tehát 24 olyan cég van az országban, amely , egyenként több, mint 300.000 munkást zsákmányol ki!

Amikor valaki a monopóliumok, vagy általában a „big business” ellen beszél, a nagytőkét kiszolgáló újságírók, vagy politikusok azzal jönnek elő, hogy nem szabad őket korlátoznunk, mert ok igen hatékonyan, eredményesen dolgoznak. Ok tették lehetővé a magas életszínvonalat. E tudatosan terjesztett tévhit megcáfolására Rifkin a következő tényt hozta napvüágra. A Justice Department néhány héttel ezelőtt jelentést tett közzé, melyről az üzleti sajtó érthető okokból igyekezett minél kevesebbet Írni. A jelentés szerint az amerikai ipari monopóliumok helytelen szervezés, duplikáció, csalás és egyéb okok következteben ÉVI 80 BILLIÓ DOLLÁRNYI ÉRTÉKŰ NEMZETI VAGYONT TÉKOZOLNAK EL, SEMMISÍTENEK MEG! Ha ez a roppant érték — hangsúlyozta Rifkin — a dolgozóknak lett volna visszajuttatva, ez maga évi 17 százalékos beremelesnek felelt volna meg!

Rifkin nagy ovációval fogadott jelentése után a delegátusok jelentettek a maguk városából. Sorra emelkedtek szólásra a bostoni, philadelphiai, Urba- na, Ill.-i, Chicago, ill.-i, Berkeley, Cal.-i, Hartford, Conn.-i, detroiti, Ann Arbor-i és számos más városbeli bizottság nagyrészt ifjú képviselői. Számos városban a PBC (Peoples Bicentenary Commission) ténykedései a helybeli sajtó első oldalára, televíziós közvetítésre kerültek, mint pld. Bostonban, ahol a bizottság történelmi dráma formájában elevenítette fel a forradalmi háborút kirobbantó hires Bostoni Tea Partyt, amidőn is amerikai hazafiak indián ruhába öltözve behatoltak a bostoni kikötőben lévő angol hajóra es a tengerbe vetettek a teaszállitmány nagy részét.

DEÁK ZOLTÁN FELSZÓLALÁSA

A városi kiküldöttek jelentései után Deák Zoltán szolalt fel: •

“Az Amerikai Magyar Történelmi Előkészítő Bizottság, amely, megtisztelt .azzal a föladattal, hogy

resztvegyek ezen az összejövetelen, csak nemrégen alakult. Kezdeti stádiumban van. Megállapodtunk mar azonban abban, hogy kiadunk egy emlékkönyvet, amelyben szándékunk megörökíteni az ide- vandorolt magyarok, munkások, értelmiségiek, művészek, tudósok hozzájárulását az ország szabadsága kivívásához, egysege megtartásához, ipara, kereskedelme épitesehez, tudománya fejlesztéséhez, demokráciája védelméhez, a haladás célját szolgáló minden megmozdulásban való részvételével.

„Bizottságunk célja azonban nemcsak az lesz, hogy az Egyesült Államok népevei ismertessük meg a magyarság hozzájárulását, hanem az — és ez ép oly fontos lesz, mint az előbbi — hogy Amerika legjobb fiai eszmeinek megismertetésével az amerikai magyarsághoz is közelebb hozzuk fogadott hazank nemes, haladószellemű tradícióit.

„Meg fogjuk tehat ünnepelni az amerikai szabad- sagharcban elesett magyar katonák emlékét, elsősorban a Charleston, S.C. ostromában elesettKovács Mihály százados emlékét. Megünnepeljük a polgárháború alatt Lincoln elnök hadseregében, a rabszolgaság erői ellen küzdő magyar tábornokok emlékét, akik közül nem egy részesült a legnagyobb kitüntetésben, a Congressional Medal of Hqmorban. Javasolni fogjuk, hogy e kiváló tábornokok egyikének, Asboth Gyulának hamvait, melyek jelenleg Buenos Airesben nyugszanak, idehozassuk és az Arlingtoni Nemzeti Temetőben az öt megillető díszsírhelyben helyeztessük el. Méltó és megfelelő módon fogjuk ünnepelni olyan kiváló amerikai magyarok, mint Pulitzer József, Szilárd Leó, Dr. Schick Bela emléket, az USA gazdagságát, erejét lehetővé tevő iparban dolgozó magyar munkások százezreinek, a szakszervezetek építésében nagy szerepet játszó magyar dolgozók szerepét.”

Deák Zoltán a hallgatóság feszült figyelme közepette azutan Jeremy Rifkin jelentéséhez szólt hozzá:

„A legnagyobb elismeréssel kell nyilatkoznom úgy Mr. Rifkin, mint a többi delegatus jelentéséről és általában a Peoples Bicentenary Commission eddigi munkájáról, kiadványairól, tervbevett jövőbeli munkálkodásáról. A magam részéről engedjék meg nekem ezekre vonatkozóan a következő észrevételeket es javaslatokat:

„Az Egyesült Államok tortenelmeben — es ezt valamennyien jól tudjuk — nem a Peoples Bicentenary Commission az első megmozdulás, amely az amerikai forradalmi tradíciók felelevenitésevel, az azokra való támaszkodással igyekezett az amerikai népét olyan megmozdulásokra szervezni, amelyek (folytatás all. oldalon)

—AMERIKAI MAGYAR SZÓ---------