Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-12-26 / 50. szám
6 pmeoes ANYANYELVŰNK Szavak vetélkedője Idegen eredetű szavaink seregeben nagy számmal szerepelnek a növény nevek. Ez egeszben természetes jelenseg. Ha egy nép valamilyen uj növényt, gyümölcsöt, virágot ismer meg, rendszerint a nevet is átveszi. így történt nálunk is. Nóvenyneveink különféle nyelvekből szármázták at hozzánk. Például: alma, körte, szoló, búza* arpa (torok), paradicsom, petrezselyem, citrom, rozsa (latin), mandula füge, narancs (olasz), cseresznye, szilva, tök, bab, káposzta (szláv), ringló, ribizli, karalábé (német), stb. Növenyneveinket ma már nemigen akarja senki sem megmagyarositani. Egy-egy növényre a köznyelvben általában országszerte ugyanazt a — jobbára idegen eredetű — nevet használjak es nem lenne célszerű mesterséges szogyártással megbolygatni azt az egyontetuseget. Érdekes, hogy egynémely idegen eredetű, országszerte hasznait regi nóvenynevunk mégis bekerült a magyarositasi törekvések sorába. Az eredmény az lett, hogy egy név helyett ma két elnevezés van forgalomban, illetve szerepel a köztudatban. A két név korül néha viták keletkeznek, amelyekben a magyarossag játssza a fő szerepet, de a jó hangzás, a régiség es mas tényező is mérlegre kerül. A sors iróniája folytán, mint látni fogjuk, többnyire nem is egy magyar és egy idegen szó körül folyik a vita, hanem sokszor két idegen eredetű szó “küzd” egymással a “magyarossag” jogcímén. Az alábbi fejtegetésnek az a célja, hogy az ilyen szavak ered'etenek megvilágitasaval megkönnyitse az allasfoglalast azok számára, akik szeretnének valamilyen érvet találni egyik vagy másik szó használata mellett. Vegyük szemugyre a szemben álló “vetelytarsakat”: Kukorica — tengeri. Az előbbi régi vándorszó. Végső forrása nincs földerítve. Hozzánk a deli szláv nyelvek közVetitésevel került. 1691 óta találkozunk vele irasban. A tengeri név a növény amerikai ős- hazajara utal. Érdekességként megemlíthetjük, hogy alapszava, a tenger törők eredetű. A kukorica szó népszerűségét bizonyára fokozta, hogy Petőfi a Kukorica névvel ruházta föl hires elbeszélő költeményének hőset. A köznyelvben kezdettől fogva a kukorica volt a gyakoribb, a hivatalos nyelv pedig inkább a tengerit vette pártfogasba. A mindennapi nyelvben a tengeri csak némely vidékén kerekedett felül. Tajnyelvi a törokbuza es a male is. Karfiol — kelvirág. A karfiol szó olasz eredetű, végső soron a latin caulis “torzsa” jelentésű szóra megy vissza. Nálunk a XVII. századtól bukkan föl különféle változatokban: kaulifiori, kaulifioli, kar- lifiol stb. A kelvirág első tagja, a kel, nemet eredetű szó (bajor osztrák: keel, irodalmi: Kohl), megvan a kelkáposzta szóban is. A nemetbe is a latinból került at. Végeredményben tehát mindkét szavunknak latin az apja. Az egyiknek az anyja olasz, a másiké nemet. » . .. f . - »' * Sparga — csirag. A növényt jelentő sparga sza- vunkat a XVI. századtól követhetjük nyomon. Nemzetközi vandorszo, mint a kávé vagy a tea. A perzsából került at a görögbe (aszparagosz), onnan a latinba. A növényt olasz telepesek hoztak Magyarorszagra, a szót is olaszból vettük at. Az sp-vel kezdődő szavak mar nem szokatlanok a maSzokatlan erdekessegu, megható atérzessel irt cikk jelent meg a magyarorszagi vendeglatoipari szakszervezet hivatalos lapja, a “Vendéglátás” egyik nem regi szamaban. A nagy hozzáértéssel szerkesztett lapban, amelynek minden szama tanuságtétel a nepjolet es a magyar nemzetgazdaság szempontjából oly fontos szakma szeretete, apolasa es fejlesztése mellett, emlékcikk jelent meg két nemreg elhunyt világhírű delamerikai költőről: Pablo Neruda- rol és a Lenin- es Nobel-dijas regényíróról Miguel Asturiasrol. Olyan tényeket hoz napfényre e cikk e két nagy irorol, amelyekről csak igen kévés magyarnak volt tudomása, hogy tudniillik mindketten rajongói voltak a magyar konyhának. Annyira, hogy könyvet is Írtak róla! De adjuk át a szót a “Vendéglátás” kiváló szerkesztőjének, Sivo Tibornak: Pablo Neruda után, 75 esztendős korában elhunyt Miguel Angel Asturias, a Nobel-dijas guatemalai író, költő es diplomata. Haláláról az egész világ haladó sajtójában, rádiójában, televíziójában megemlékeztek. Mégis szokatlan dolog, hogy nem “szakmabeli” személyiség eleterol, tevékenységéről a Vendéglátásban szolunk. Asturias eseteben kötelez bennünket eletmuve es a magyar gasztronómiával való rokonsága. Származása meghatározta egész életútját. Indian eredete a folklórral, a népelet tradícióival és varazslataval kötötte össze. Népi elkótelezettsege fordította szembe az önkényuralommal. Ezért többször került emigrációba és börtönbe is. Nála az irodalom és a politika összhangra talált. Többször gyárban: spanyol, sport, sporol, spongya, spriccel. A sparga helyett nemelyek a szótárakból kibönge- szett csirágot ajanljak, azt híven, hogy méltatlanul mellőzött magyar szót talaltak. Az igazság az, hogy a csiragot a nyelvújítás korában alkották a csira és az ag ósszerantasaval. Spenót — paraj. A spenót igen regi szavunk. Első kimutatható alakja nálunk: spenácz (1500). Ősi feszke ennek is a perzsa nyelv. Arab közvetítessél jutott el Hispániába, onnan Európa többi országába. A magyarba különféle forrásokból, elsősorban a nemeiből szármázott at. Első jelentese: póréhagyma. Később a spenótra is kezdtek alkalmazni. Számos vidékén azonban gyomnövényt értenek rajta. Krumpli — burgonya. Mindkét szó idegenből jött hozzánk. A krumpli a bajor-osztrákból, ahol az egyes (Grundbirne) jelentesere következtethetünk. A magyarban számos változat ismeretes: ko- lomper, kumperstb. A burgonya névadója Bourgog- na neve. Ott kezdtek intenziven termeszteni Európában. Minek nevezzük ezek után a fenti ketnevu növényeket? Olvasóinkra bízzuk a döntést, hiszen most mar ismerik, ha dióhéjban is, a kettős elnevezes történetet. szepesy Gyula Ismét xaphatc UNGARIAir bé Urai* nyelTkönjre isiér*, akik magyarul k tanulni deal, képekkel. 530 oldal cent postaköltség delbettf a ADÓHIVATALÁBAN New York, N. Y. IMO] Tálefon 254-0397 vállalt diplomáciái szolgalatot, de közéleti tevékenységet is a nemzetközi eletben, amiért 1964-ben nemzetközi Lenin békedijjal tüntettek ki. Haladó gondolkodása nyomán, tapasztalva a súlyos társa- * dalmi ellentmondásokat, eljut odáig, hogy megírja az Elnök ur cimu társadalmi regényét, amelyben leleplezi a del-amerikai diktatúrát. Azt is felismerte nagy trilógiájában, hogy a kis banántermelők csak szövetkezés utján tudnak harcolni eredményesen jogaikért. 1966-ban neki iteltek a Nobel-dijat. “A nemzeti sajátosságokban es az indián hagyományokban gyökerező, szinpompás műveiért” — igy indokoltak meg. Többször járt hazánkban is. Legutolsó látogatásának maradandó népigasztronomiai irodalmi nyoma is maradt. A nemrég elhunyt chilei költő barátjavai, Pablo Nerudaval megírtak ma már nemzetközi hírű könyvüket.' Megkóstoltuk Magyarországot címmel. Ebben nagy irodalmi igényességgel, a folklór erejével lelkesednek a magyar gasztronomiaert, a feledhetetlen izékért, a páratlan zamatért, az egyedülálló légkörért. Asturias halálakor arra is kell emlékeznünk, hogy két évtizedé, kisertetiesen ugyanazon eszközökkel, módszerekkel es amerikai háttérrel döntötték meg Guatemalában a demokratizálódni akaró és haladó törekvésű rendszert, mint tavaly ősszel Allende kormányát es vivmanvait Chilében. Idegenforgalmi propagandisták lettek tehat ők, akiket most gyászolunk. Legszebb megemlékezés reájuk, ha azt nyújtjuk egyre szelesebb körben, amit ok csak “megkóstoltak.” Magyar körorvos kutatásai a gyomorrákról Az Altalanos Nemzetközi Orvosok Egyesülete felfigyelt dr. Hajdú Gabor alsoszolnoki körorvosnak a gyomorrák keletkezesével kapcsolatos megfigyeléseire es meghívta antwerpeni kongresszusává . A fiatal Vas megyei orvos tekintélyes nemzetközi plenum előtt számolt be kutatásairól. Feltűnt neki, hogy Vend nemzetiségi körzetében a lakosság számához viszonyítva, igen sok a gy omor- rákos beteg; amikor a szomszédos jugoszláviai Vend- ségnel is hasonlót tapasztalt, megerősödött benne a feltevés, hogy e nemzetiség sajátos életmódjában kell keresni az okot. Azt tapasztalta, hogy a vendek a magyar és a német konyhatechnikától eltérően, a levágott sértés húsának legnagyobb részét házilag felfüstölik es egesz evben rendszeres fó táplálékként fogyasztják. Füstölesi módjuk el tér az országos szokásoktól, nyers fát használnak, ízesítésre boroka a- gat vagy bogyot dobnak a lángokra. Ezek puhafák, s tőlük jóval magasabb úgynevezett benzpirentartalom keletkezik a húsban, mint az egyeb füstölő anyagoktól. Az ötvenes evek óta ismert, hogy a 3.4 benz- piren rákkeltő hatasu. A Magyar Országos Élelmezési es Táplálkozástudományi Intézet a vertd vidékén készült füstölt hús ban, szalonnában es kolbászban hat és felszer többet talált ebből az anyagból, mint az országos átlag. Az alsószolnoki kórorvos a most nemzetközileg is figyelemmel kisert kiserietekhez jelentős támogatást kap az egeszsegiigyi szervektől. —óhazaThursday,Dec. 26. 1974. marnom»w'\ nwmmmiwvwmmmmmmmmBmamm Emlékezés Asturiasra
