Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-12-12 / 48. szám
Thursday, Dec. 12. 1974. 8 AMERIKÁI MAGYAR SZO mielőtt o világrészek különváltak The World 450 Million Years Ago 270*200 Million Years Ago 65-45 Million Years Ago Altalanos tudományos velemeny szerint a szárazföldek es tengerek mai formája 450 millió évi fejlődés eredmenye. A most Pangaea-nak nevezett valamikor egyseges földterület szétvált es a körülötte levő, ma Panthalassa nevű tengerbe oszlott szét. A szárazföldek elválásának es összetolódásának okát nem tudjuk, de a legújabb tudományos felfedezések világosságot vetnek ezeknek a megtörténtére es a rajtuk elő állatok vilagkörűli elter- jedesere. Legjelentősebbek ezek között az emlősök s ezeknek legfejlettebb fajtaja, az ember megjelenese es elteijedese. Körülbelül 350 millió evvel ezelőtt kezdtek a labirintszerú fogazatukról elnevezett labyrinthodontok a szarazföl- don elterjedni. Úgy 270 és 200 millió évvel ezelőtt a Pangaea szárazföld szétvált, rajta élő hüllőivel, amelyeknek egyik ága emlősökké fejlődött. , A dinoszauruszok kora kb. 65-55 millió evvel ezelőtt befejeződött es az északi világrészek nagyjából mai alakjukat vették fel. Európa szétvált Eszak-Amerikátol s 20-30 millió evvel ezelőtt Ázsia Eszak-Amerikával tolódott össze. Emlősökből eredő megkövesedett leletek ugyanolyan hasonlóságot mutatnak a mai Franciaorszag es Wyoming talajában, mint ami New York és California között fennáll. Ezek között a valamikor összekötött világrészek kozott a tevék, lovak, kutyák, macskák es rágcsálók ősei szabadon vándorolták. Feltételezik, hogy egy földnyulvany kötötte össze Európát Észak-Amerikával, amely ugyanakkor az Északi-tengert az Atlanti-óceantól elválasztotta. Ennek az összekötő szárazföldi hídnak a létezését az óceánfenékből végzett fúrásokból eredő maradványok is megerősítik. Bizonyítják, hogy a főldhid északi es deli oldalain a tengerben másfele allat es növényvilág volt. Mikor ez a foldhid alamerült, az Atlanti-oceánon az állatok ide-oda vándorlása megszűnt s a beállt klimavaltozasok következtében az állatok inkább az ázsiai földhidon át vándoroltak. A kb. 70.000 évvel ezelőtt kezdődött es 10.000 eve végződött wisconsini jégkorszakban a Bering-szoros ezer mérföld szeles tundra volt, amelyen keresztül vándorolt az ember először Amerika területére. A feltevések szerint őshonaból Afrikából indult ki, ahol négy—ötmillió evvel ezelőtt fejlődött emberre. MOSZKVA, Hat napi sikeres űrutazás után Anatoly Filipchenko es Nikolai N Rukavishnikov szovjet űrhajósok vissza» tértek a Soyuz 16-os űrhajóval a Földre. A két űrhajós elvégezte azt a feladatot, amit az amerikai—szovjet űrhajósoknak kell betölteniük a jövő ev júliusi közös 'Wpüie^köft'V'WA LA MANCHE A menetrendet már kinyomatták t # / / A tárgyalások 170 even at folytak a La Manche csatorna alatti alagút építéséről, de csak nemrég irta ala Franciaország és Nagy-Británnia külügyminisztere a szerződést. Az első javaslatot Albert Mathieu mérnök terjesztette elő Napóleonnak: e javaslat szerint gyertyák világították volna meg az alagutat és lófogatokon lehetett volna közlekedni. Az angolok azonban attól tartottak, hogy az alaguton keresztül katonai támadás érheti őket az európai szárazföldről. Mégis megkezdődött az epitkezes: a South Eastern Railway Company 1881-ben 804 méter szelessegben megkezdte a kősziklák vájását. Ez a befejezetlen “kapu Európa felé” még ma is látható egy tömör faajtó mögött, mely a sziklába vájt lyukat elzárja. Az alagüt építési költségeit először 846 millió fontra számították ki, de a szakértők már most 1200 millió fontra becsülik a költségeket. Mindenesetre Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Franciaorszagban bankok és egyéb érdekeltségek egesz sora fáradozik azon, hogy — a busás haszon reményében — részt vehessen az építésben. Az alagút 51 kilométer hosszú lesz, s háromnegyed része a viz alatt halad majd, mintegy 122 méter mélységben. A forgalmat csak vasút bonyolítja majd le, mert az autókat a légszennyezódes kiküszöbölésének megoldhatatlansága miatt vasúti kocsikon fogják szállítani. Az ezredfordulóig óránként 20 vonat közlekedik majd mindkét irányban, s egy-egy ut 35 percig tart. A londoni végállomáson külön vágányra futnak be majd a vonatok, mert a kontinens vasutainak nagyobb a nyomtávolsága az angol vasutakénal. Néhány angol politikus azt állítja, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az ország nem engedhet meg magának ekkora kiadást — különös tekintettel a “szörnyű lakáshelyzetre, valamint a teljesen korszerűtlen iskolákra es kórházakra.” Széles körű az a félelem is, hogy az alagút építése még több embert zsúfol össze az amúgy is túlnépesedett délkeleti körzetekben, továbbá felveri az egyébként is rendkívül magas telekárakat. Mindenesetre az angol vasút 1978 januári keltezéssel mar kinyomatott egy menetrendet, amely szerint az első alagutvonat reggel nyolc órakor indul es három órával később a párizsi Északi pályaudvarra érkezik meg. Hőhullám az Antarktiszon Szovjet sarkkutató rádiójelentesei szerint szokat - lanul meleg van az Antarktiszon. A kutatók 10-20 fokos váratlan felmelegedest eszlelnek, es a hőmer- sekletemelkedes folytatódik. Meg a hideg pólus közelében a Vosztok-állomáson, ahol 1960 augusztusában az eddigi legalacsonyabb hőmérséklet; mínusz 88.3 C fokot észleltek, csupán mínusz 13 C fokot mutatnak a hőmérők. A Mirnij-obszervatórium közelében plusz 3 C fok a hőmérséklet, és esik az eső. A hazak tetején összegyűlt hotakaro gyorsan olvad. Meg melegebb van a Leningradszkája állomáson, a. hatodik kontinens egyik legzordabb pontján. Ez az első hóhullám amelyet a rendszeres Antarktisz-ku- tatas 18 éve alatt észleltek. A váratlan olvadást a Csendes-ocean vidékéről érkezett óriás meleg légtömegek okoztak/ 1 Million Years Ago to The Present
