Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-11-28 / 46. szám

Thursday, Nov. 28. 1974.­6 mEDEs^^m ANYANYELVŰNK Van-e különbség az „és" meg a „s" között? Az es meg a s leggyakoribb kapcsoló kötőszónk. Az^azes-nek megrövidült alakja. Ezért talán sokan arra gondolnak, hogy a két kötőszónak teljesen azonos a szerepe, vagyis bármikor használhatjuk az egyiket a másik helyett. Mindjárt látni fogjuk, hogy nem egeszen igy van a dolog. Kapcsolni lehet szavakat (mondatrészeket) es mondatokat. Szavakat vagy mondatokat azért kap­csolunk egybe, mert valamilyen kapcsolat van köz­tük. Az egymáshoz fűzött reszek elsősorban mon­dattani szempontból egyenrangúak. Két, mondat- tanilag nem egyenrangú szót nem lehet és-sel egy­máshoz kapcsolni. Egy kissé mas a helyzet a mon­datokkal. Két mondat tartalma kozott is lehet rokonság, kapcsolat, de a másik (a kapcsolt) mon­dat rendszerint valami újat is mond az előzőhöz képest. Éppen ezert a nyelvtani hagyomány jelen­tésbeli különbséget tesz a két azonos szerepű kap­csoló kötőszónk használatában, mégpedig oly mó­don, hogy az es teljesen egyenrangú szavakat (mon­datrészeket) es hasonló tartalmú mondatokat kap­csol, a^_ pedig olyan mondatokat, amelyek az előz­ményhez még valami uj mozzanattal hozzájárul­nák, tovabbviszik a gondolatot. Az és, s kötőszó ilyen megkülonböztetesenek a szabálya mégsem megingathatatlan, meg az iro­dalmi nyelvben sem. íróink, költőink azért nem ragaszkodnak hozza mereven, mert nyelvünkben van egy fontos szempont: a jó hangzás, s ennek a megsértése sokkal kellemetlenebb érzést kelt ben­nünk, mint az előbb emlitett megkülönböztetés elhanyagolása. A magyar nyelvnek ugyanis egyik jellemző sajátsága az, hogy nem szereti a mással­hangzó-torlódást, azaz nem szereti, ha több mással­hangzó kerül egymás melle, még olyan esetben sem, ha az egyik szó végén és a következő’ szó elejen ta­lálkozik, például: bontsd, cseréld ki! Erezzük, hogy milyen nehéz kiejteni. Ha ilyen mássalhangzón vég­ződő és mássalhangzóval kezdődő szó közé meg a _s_ kötőszót is beszúrjuk, a massalhangzokat szapo­rítjuk vele, s meg nehezebbe válik a kiejtés: bontsd s cseréld ki! Ezért ilyen esetben helyesebb az es kötoszo használata, mert magánhangzója megszün­teti a massalhangzó-torlódast: bontsd és cseréld ki! Még kellemetlenebb az ilyen mássalhangzó-torlódás olyankor, amikor egy szó végén és az utana követ­kező szó elejen úgynevezett sziszegő hangok (s, sz, z, zs) találkoznak, s a közéjük ékelődő s kötőszó még csak szaporítja ezek számát: fuss s ne tekints hátra, kend s zsirozd meg, fizess s siess haza. Ilyen esetekben a johangzás követelménye olyan fontos, hogy kedveert s helyett az es-t használjuk meg akkor is, ha uj mozzanatot kapcsol az előzők­höz. Befejezésül megemlitem, hogy az es meg a s kötőszók itt emlitett megkülönböztetése nem sza­bály a kóznyelvben, a kétféle kötőszót általában felcserélik, vegyesen és közvetlenül használják. De jeles Íróink és azok, akik Írásukra gondot fordítanak, választekosságra törekszenek, azok az es: s közti különbségre nagyon ügyelnek, nem keverik őket. P. Balazs Janos óhaza Demeter György végzi el azt a munkát is, amit regebben az előmunkások, a “zurichterek.” Mossa, pácolja a nyersanyagot, a lófarokszort. Az igy elő­készített lófarkát egy sűrű, fémfogu fésűn, a gere­benen egyforma hosszúságúra fésüli. A szálak véget megcsomózza,köze egy kis fát, “eveleket” ut, ezután az egesz koteg felkerül a szövőszékre. Az egyenes, hosszú szálú szőrt spárgából készült hálón, a nyűs- tön fűzi keresztül. A tulajdonképpeni szövés csak most kezdődik. így alakul ki a szita-szövet, ezt vág­ják kör alakúra, feszitik fel a fenyőfából hajlított keretre, es kész a szita. — Kik vesznek ma ilyen szitát? — Van olyan, hogy idejönnek hozzam, különben meg kivisszük a piacra. De ma mar nem nagyon keresik. A múltkor az egyik piacfelügyelő csóválta is a fejet, mikor meglátott a szitáimmal és kerdezte, fogast, vagy mast nem arulok-e, mert ebből aztan nem lehet megélni. Ahogy elmondja, a szakmát a tatárok kezdtek művelni, majd hozzánk úgy 500 évvel ezelőtt ke­rült*- Németországból. Ma mar kihalóban levő regi mesterség. Demeter György meg az apjától tanulta, azóta is csinálja. Most hatvaneves. Szebeni András Megváltozik a Velencei tó térképe Bekerül a ,-rvekk” a lófarok végébe A régi háztartásokban a konyha nélkülözhetet­len eszköze volt az eredeti loszórbol készült szita. Ezzel szitáltak a lisztet, sot, passziroztak a paradi­csomot, és ki tudja, mi mindenhez nyújtott meg segítséget. Ma már műanyag szurok, femszitak, a finomliszt, a párolt so szinte teljesen kiszorítottak. De a mesterség, a szitakótes meg nem tűnt el teljesen. Budafokon, a Tóth József utcában az egyik házon cégtábla: idősebb Demeter György szitás. A ház egyik szobája a műhely. Az ablak előtt, kalodához hasonló szövőszékén bekötött hajjal ül a mester. A keret egyik oldalán több, különböző szinu lófarok függ. Szemmel szinte követhetetlen gyorsasaggal vesz az ujjai köze ket-harom szálat es áthúzza a nyüst spárgain. — Amit itt lat, azt száz eve es tálán regebben is igy csinálták. Azóta sem a szerszámok, sem az anyag nem változott. Ezt a szakmát gépesíteni nem lehet. Reggel beülök es csak ebédhez kelek fel. Hat most mondja meg, uram, ki az a fiatal, aki ma ezt szívesen csinálja. Itt van a fiam is. 0 ugyan segít a kész szita-szövetet a keretre tenni, de szőni o sem ül le. Jo szakmaja van: kárpitos. Újra kell rajzolni egy évtized múlva a Velencei­tó térképet. Az evek óta tartó pártfalépitesi, me­derszabályozási munkák eredményeként ugyanis megváltozik a tó partvonala. Ez azonban nem jelen­ti az üdülésre, csónakázásra, vizi sportokra alkalmas vízfelület csökkenését is, hiszen a nádasok kiirtása következtében egyre nagyobb vízfelületet szabadí­tanak fel. Jelenleg is nagyszabásúpartfalépitési mun­kák folynak. Gárdonynál végzik az úgynevezett hatari nad kotrását. A cél az, hogy Agárdtól Gárdonyig terje­dő összefüggő, szabad vízfelület alakuljon ki. Ezért csupán itt 151 ezer négyzetméternyi területen kell nadat irtani. Gárdonyban készül a tópart harmadik kikötője 400 csónak részére és ugyanitt horgász­kikötőt is létesítenek. Velencénél folyamatban van a partfalépites alapját kepezó kőszórás. Ugyancsak Velencen autós-strand is épül. LISZT FERENC születésének 163. évfordulója al­kalmából helyreállították a nagy magyar zeneszerző burgenlandi (Ausztria) szülőházat, ahol Liszt múze- i umot rendeznek be. 1975 októberében Eisenstadt - ban európai Liszt-szimpóziont rendeznek. I IKK A FŐ ÜGYNÖKSÉG2,0 *v-,OOM 1 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATOK KIHOZATÁLA = VIZUMSZERZES - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 2 3llflllllllllllllllllllllllllllllllllllimil|||||||||||||||||||||||||||ltlimilJllllllllllllllllllllllfT SOBEL OVERSEAS CORP. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents