Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-11-21 / 45. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 21. 1974. Madrid, 1974. október. # » NÉGY ÉVTIZEDDEL ezelőtt, 1934 oktobereben lepett be először a spanyol történelembe, s mind­járt úgy kezdte, ahogy később egesz uralkodása alatt folytatta. Aszturiaban lázadtak fel a bányá­szok az Alejandro Lerroux áltál vezetett jobboldali kormány politikája ellen, 30.000 bányász szüntette be a munkát es vonult fel Ovideo utcain, hogy munkaviszonyainak megváltoztatását es a kormány lemondását követelje. Ekkor ütött Francisco Fran* co tábornok oraja. Mint a Mallorcán állomásozó hadsereg parancsnoka, azt javasolta, hogy ilyen esetben legcelszerubb a katonaságot kivezényelni a munkások ellen. A kéthetes harcban 1300 bá­nyász vesztette eletet. Alig néhány hónappal a polgárháború kitörésé után Alcazar “felszabaditójakent” magahoz ragadta a hatalmat es Caudillonak nevezte ki magát. így neveztek a Reconquista, a mórok elleni felszabadí­tó háború hadvezéreit, igaz, hogy a múlt században a puccsista tábornokok is ezt a nevet vettek fel. Konzervatív, centralista diktatúráját az első meg­rázkódtatás 1945-ben érte, szövetségesei, a hitleris­ta Németország es a fasiszta Olaszország összeom­lása után. Spanyolország nem vett reszt hivatalo­san a második világháborúban, mindössze egy 47.000 főből álló sereget küldött, a “kék diviziot.” A HÁBORÚ UTÁN 1947-ben megszavaztatta a lakosságot, hogy halála eseten visszaállítják a királyságot. Az utód személyét természetesen nem jelölte ki. Amikor tudomására jutott, hogy a mo- narchistak merényletet terveznek ellene, szétverette őket a falangistákkal. De midőn latta, hogy ezek túl nagy buzgalommal látnak munkához, a monar- chistak vedelmere kelt. így mind a két réteget le­kötelezte. Az államfő, evei sokasodtan megrendült egészsé­gi állapotara és az ingatag belső helyzetre való te­kintettel 1969-ben elérkezettnek látta az idót, hogy hivatalosan kinevezze utódat.Halala után,mondotta, az 1947-es népszavazásnak érvényt szerezve, helyre kell állitani a monarchiát, hogy biztositassék a fo­lyamatosság. A kijelölt utód: Juan Carlos, az akkor 31 eves Bourbon-herceg, ő uralkodik majd, termé­szetesen Franco kegyelméből. Körülbelül az időben kezdődött az Örökösödési harc. A folyamatosságot tekintve ugyanis a trón Juan Carlos apjat, Don Jüant, az 1931-ben le­mondott XIII. Alfonz király fiat illetné, aki Portu­gáliában, a Lisszabon melletti Estorilban el. Öt kö­vetelik vissza a monarchisták is. Franco azonban hallani sem akar róla. Egyrészt túl liberálisnak tart­ja a 61 eves tronvaromanyost, másrészt nem felej­tette el, hogy Don Juan a második világháború ide­jén több alkalommal felszólitotta a spanyolokat: kergessek el a Caudillot. Az apa helyett a fiú lett'tehat a tronvaromanyos, noha Juan Carlos néhány evvel korábban eskúdö- zött: “Soha, soha nem foglalom el a tront, amig az apám él.” Azután hűseget esküdött Franconak. Mindezek ellenére aranylag egyszerű volna a hely­zet, ha csak erről volna szó. Ennél azonban bonyo­lultabb. Franco szamitasait először is keresztül húz­ta az, hogy bizalmi emberét, a leendő király melle rendelt gyámot, Blanco miniszterelnököt tavaly de­cemberben baszk gerillák meggyilkoltak. Az uj mi­niszterelnök, Arias Navarro, egykori rendőr minisz­ter, “szakmaja” ellenere nem biztosíték Franconak arra, hogy halála után tovább el a francoizmus. A családi agytrőszt pedig különösen ellenzi ezt a meg­oldást. Ez a szűk körű “kamarilla” (tagjai Franco veje, húgai, háziorvosa, s néhány falangista genera­lis) nagy befolyással rendelkezik a beteg es idős államfőre. Ok egy harmadik királyt akarnak: Alfon­so de Borbony Dampierre herceget, Juan Carlos 38 eves unokatestvérét, aki jelenleg a spanyol kul- turintezet elnöke. A csalad többek között azért is benne látja a Franco-dinasztia letéteményeset, mert a Caudillo legkedvesebb unokáját vette két evvel ezelőtt feleségül. E bibortoronyban folyo harc azonban meg min­dig nem minden. Bejelentettek igényükét az örök­ségre a falangistak is, akik úgy érzik, hogy a Caudil­lo becsapta es megrövidítette őket. Kezdetben a görög junta uralma tetszett nekik — egy katonai regenssel az ország elen —, ennek bukasa után azon­ban megzavarodtak. Most legalább hét kéz nyúl a hatalomért, mert körülbelül ennyi csoportra oszla­nak elnökük megosztó politikájának eredménye­ként. De megoszlik maga az egyház és a hadsereg is. Hogy ki milyen örökségét vesz at e’s mikent sá­fárkodik majd vele, azt itt Madridban egyelőre sen­ki sem tudja megmondani. DIKTATÚRA VAGY ANARCHIA jellemezte fő vonásokban az egesz spanyol történelmet. Spanyol- ország azonban ma mar, a változó es átalakuló világban nem engedheti meg maganak, hogy ismét egyik vagy a másik szélsőségbe zuhanjon. Egyetlen reménységet jovoje szempontjából csak egy szeles* körű, minden demokratikus erőt tömörítő népfront­politika kialakitasa jelenthet. Erre történték bizta­tó kezdeményezések, mint például a Spanyol De­mokratikus Tanacs, amely julius 30.-an, azon a na­pon alakult meg Madridban es Párizsban egyidejű­leg, amikor a Caudillo elhagyta a kórhazat. Ez az egyelőre laza szövetség azonban csak abban az eset­ben készülhet fel a rá váró feladatokra es töltheti majd be történelmi hivatását, ha sikerül megterem­tenie azt a nepi-nemzeti egyseget, amely a spanyol nép krónikájában csak nagyon ritkán fordult elő. Vámos Imre lirirA FÄii/WIIÄIfCrA 210 EAST lóth STREET, NEW YORK, N. Y. 10021 InliA lUUuYnUnucu - telefon: 12121 535-6490- UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLÓIM FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATÓK KIHOZATALA VIZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK UCKA Magyarországra — TÖZEX Csehszlovákiába 50 éves fennállását ünnepli a “Daily World ” Történelmi esemeny színhelye lesz vasamap, de­cember 8.-an a Statler Hilton Szálloda hatalmas Auditóriuma. Délután két órai kezdettel New York haladó munkásai es polgárai megunneplik az embe­ri jogokért, a haladásért, a békéért, az emberi mél­tóságért harcoló egyetlen angol nyelvű napilap, a “Daily World” fennállásának 50. évfordulóját. Az ünnepséget előkészítő bizottsága színes, magas- nivoju programot dolgozott ki. A szonokok -kozott lesz Gus Hall, a Kommunis­ta Part első titkára, Len De Caux, a CIO közlemény volt szerkesztője, a “Labor Radical” c. könyv szer­zője. E harcos lap minden olvasója es tamogatoja jelen lesz e nagyon érdekesnek ígérkező összejövetelen. (A Statler-Hilton szálloda a Hetedik Avenue es 33. utcánál van, a Pennsylvania vasútállomással szemben.) FORD ELNÖK JAPÁNBAN Ford elnök Tokióba érkezett, ahol ugyan 21 ágyulovéssel fogadták, de a diplomáciai protokol teljes megszegésével, az ország miniszterelnöke, Tanaka képtelen volt őt a repülőtéren üdvözölni. Képtelen volt azért, mert Tokió munkásai és polgárai hatalmas szambán tüntettek Ford elnök látogatása ellen. Ford elnököt ég tanácsadóit heli­kopteren egy fallal és katonákkal körülvett palotá­ba vittek. USA elnöke négy napot tölt Japanban. Látoga­tásához nem fűznek nagy reményt, mert Tanaka miniszterelnök lemondását követelik, miután nap­fényre került, hogy tisztségét saját vagyonának növelésére fordította. Japánból Ford elnök Dél-Koreába utazik, ahol szintén hasonló fogadtatás vár rá. Majd Vladivosztokba megy, ahol Leonid Brezs- nyevvel, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárával tárgyal a közep-keleti helyzetről, a fegy­verkezési verseny leépítéséről (“SALT”) es a két országot érintő közős problémákról. • Franciaországban az ország szervezett munkásai készülnek a nov. 19.-en tartandó általános sztrájkra. A sztrájkot megelőzően Clermont-Ferrandban, Dijonban, Toulouseban és az ország többi nagy vá­rosában nagy tüntetéseket rendeztek. Parisban ki­rendelték a katonaságot a szemet eltakarítására, mert a tisztasági alkalmazottak sztrájkban állnak. A postaalkalmazottak sztrájkja mar több, mint egy honapja tart. NEW YORK, N.Y. A Greyhound Vállalat 16.000 alkalmazottja sztrájkba lépett. A vállalat évente 70 millió utast szállít az ország 3.500 különböző j varosaba. A sofőrök jelenleg $ 5.76-ot kapnak órán- *, ként. Az új három éves szerződés folyamán 60 centes órabéijavitást követelnek. WASHINGTON, D.C. A Watergate vádlottak tár­gyalásán újabb hangszalagokat hallgattak meg az> esküdtszék tagjai, melyekből tiszta kép tárult elé­jük: Nixon elnök részletesen tárgyalt arról, hogy E. Howard Hunt, a Demokrata Part Központjába betörök egyik vezére részére kegyelmet adjon, amit elnöksége alatt állandóan tagadott. a Hm; a Caudillo őiséséért SOBEL OVERSEAS CORP.

Next

/
Thumbnails
Contents