Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-11-14 / 44. szám
Ert. as 2nd Class Mattet Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXVIII. No. 44. Thursday, Nov. 14. 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E 16th St. New York., N.Y. 10003 Tel: 254-0397 Sztrájkba kenyszeritettek 120000 puhaszen bányászt ÚJABB VIZSGÁLAT A Ford-kormany igazsagugyminisztériuma vizsgalatot rendelt el, hogy felderítse, a nagy cukorvállalatok “üzleti etikát” sértő lépést követtek-e el, amikor csupán az utolsó pár napban tiz centtel emelték a cukor fontonkenti árát, vagyis 300 százalékkal az utolso 12 hónapban. A cukorgyárosok egyszerűen azt mondják, hogy a gyártmányuk utáni kereslet olyan nagy, a rendelkezésükre álló tartalék olyan korlátolt, hogy tetszésük szerint állapíthatják meg az árakat. Más szóval, azt a vélemény t nyilvánítják, hogy a magántulajdonon alapuló rendszerben a kereslet és kinalat — a piaci erők — határozzak meg a gyártmányok árat es ezert természetesnek, jogosnak, a rendszer etikájával egyezőnek tartják a cukor árának rohamos emelését. Ez az “etika”, ez az “erkölcs” tette lehetővé, hogy az Amstar cukorvállalat 250 százalékos profitemelkedésről számolt be 1974 harmadik negyedeben, 1973 ugyanezen negyedéhez viszonyítva. Ez tette lehetővé aGreat Western United Cukorvállalat részére, hogy 1.120 százalékos profitról számoljon be. Nincs itt szükség semmilyen vizsgálatra. Nincs itt szükség arra, hogy az adófizetők dollárjait a kivizsgálok fizetésére tékozolják el. Félreérthetetlenül tiszta kép tárul elénk. A cukor ára egyszerűen azért emelkedett 300 százalékkal az elmúlt tizenkét hónapban, mert a cukorvallala- tok profitja nem néhány száz, hanem több, mint ezer százalékkal emelkedett. Hol van itt az “etika”? Hol van itt az “erkölcs”? Hol van itt a nép legelemibb érdekének képviselete, megvédése? Képzelhetjük, mit mondana Ford elnök, vagy mit mondanának a nagy vállalatok érdekeit szolgáló képviseló'k, szenátorok, ha mondjuk a szénbányászok, vagy a mezőgazdasági munkások ezer százalékos béremelést követelnének? Mit szólna ehhez a “szabad sajtó”, amely nap, mint nap, pénzügyi rovatában acélbárók, a bankárok es a monopóliumok egész sorának hatalmas profitjáról jelent. Ha véget akarunk vetni az inflációnak.akkor meg kell állítani a vállalatok profitharácsolását, csökkenteni kell a hadikiadásokat, mert nincs más kiút.1 WASHINGTON, D.C. Az ország puhasze’n banya- baroi tudatosan, előre megfontolt szándékkal úgy folytattak tárgyalasaikat a szervezett puhaszén bányászok képviselőivel, hogy az egyezmény a két fél közti szerződés napjan, november 12.-en járjon le. Abban a tudatban tettek ezt, hogy a bányászok nem dolgoznak majd szerződés nélkül es az egyezmény jóváhagyása legalább két hetet vesz igénybe. Számitasuk az volt, hogy a két heti munkanélküliség arra készteti majd a bányászokat, hogy elfogadják a szerződést, amely az Arnold Miller szakszervezeti elnök vezette bizottság es a bányabarők között létrejött. Ebben a pillanatban nem lehet tudni, hogy stratégiájuk bevált-e? A két heti munkaszünet káros hatással lesz a nemzetgazdaságra. A Penn Central, a Norfolk & Western, a Chesapeake & Ohio es több más vasutvallalat azonnal elbocsátott több száz alkalmazottat. Ha a sztrájk két hétnél tovább tart, akkor az TEL AVIV, A közszükségleti cikkek aremelkedese felháborította a varos lakóit. Tüntető tömeg vonult végig egyes városrészeken. Betörtek az üzletek ablakait, felgyújtottak több autóbuszt es összeütköztek a kirendelt rendőrséggel. A tüntetők elen volt többek közt Shalom Cohen, i tr t * volt képviselő, aki a fekete, keleti zsidók vezere. HAIFA, Jeruzsálem, Ben Shemes, Ashod es az ország több varosában a munkások számos üzemben sztrájkba leptek. Követeltek bérük azonnali emele- set, hogy ellensúlyozzak az élelmiszerárak emelkedését. Egy gallon tej ára 60 %-al emelkedett, egy quart 25 cent, a cukor ára háromszorosára: 48 centre fontonként, az autobuszkózlekedes 40 százalékkal emelkedett. Egy munkás, aki hetenkent 90 dollárt keres, 75 acéliizemek, szövőgyárak, autóvállalatok és villany- a'ramfejlesztó üzemek a munkások ezreit fogják elbocsátani. A puhaszén bányák kilencven százaléka az acél, olaj-vallalatok és az ország nagy bankjainak kezeben van. Ezek a vállalatok tavaly és ez evben magasabb profitot könyveltek el, mint bármikor ezelőtt. Módjukban állt volna teljesíteni a bányászok minden jogos követelését anélkül, hogy a szén árat emelnek. A sztrájk után és az uj szerzó'- des életbe léptékor minden bizonnyal ismét emelik majd a szén árát. New York város, amely tavaly 30-35 dollárt fizetett egy tonna szénért, ez évben 60 dollárt kell, hogy fizessen erte tonnánként. A sztrájk után — minden jel szerint — még ennél magasabb árat szabnak majd ki a monopolisták egy tonna szénért. A szén arának ilyen hatalmas és méltánytalan emelese újabb lendületet ad majd az inflációnak. százalékát a keresetenek a csalad eleimere fordítja. Tel Avivban több ezer munkás, ahelyett, hogy munkába ment volna, a szakszervezeti központ epulete ele vonult, ahol követelték, a szervezet vezetői tegyenek lepeseket a munkások beremeler sere. LEÉRTÉKELIK A PÉNZEGYSEGET Az áremelkedéssel egy időben közzétette a kormány, hogy leértékelte az izraeli fontot 42 százalékkal. I f t . . * Ezzel a lepessel óhajtja a kormány egyensúlyba hozni az ország nemzetközi kereskedelmi merleget, mely ez evben 1.8 milliard dollar volt. Yitzak Rabin, miniszterelnök kinyilvánította, hogy ezek kezdeti lepesek, mert az évi négy milliard dollar hadikiadást (folytatás a 2. oldalon) LÁZONGÁS IZRAELBEN az Árak emelkedése miatt NEW YORKBAN November 24.-én VASÁRNAP 11 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 6 ÓRÁIG SZÉP IMPORTÁLT MAGYAR ÁRUCIKKEK MAGYAR PAPRIKA HÍMZETT MAGYAR BLÚZOK MAGYAR LEMEZEK MAGYAR MEZ, CUKORKÁK BABÁK, PLÜSS-ÁLLATOK, KÖNYVEK KÉZIMUNKÁK HERENDI POCELAN e's SOK SZÉP AJÁNDÉKTÁRGY JUTÁNYOS ÁRON. Finom magyar ételek. Kávé,sütemény. Belépődíj nincs. A MAGYAR TÁRSASKOR RENDEZÉSÉBEN ÁRA 20 CINT NAGY KARÁCSONYI BAZÁR A WILLIAM SLOAN HOUSE, YMCA 356 W 34 St. ( a 9. Ave. sarkán)
