Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-08-01 / 29. szám

Thursday, Aug. 1. 1974. AMERIKAI MAGYAR SZO UTÓLAGOSAN-JULIUS 4 RŐL stein reif evezése Lapunkban megjelenő cikkeim egy részét munka­helyemen es nem otthon Írom. Napközben eszembe jut valamilyen probléma, gondolkodom felette és ha érdemes, azonnal papírra vetem. Masnap, uzson­na idején, legepelem, ugyancsak a munkahelyemen és kész a cikk. Persze irok azért otthonomban is. E személyi jellegű részleteket csak azért írom itt le, hogy érzékeltessem abbeli meglepetésemet, amikor néhány nappal egy ilyen ,cikkiras’ után ugyanazt a témát, ugyanolyan megkozelitessel lát­tam megjelenni a N.Y. Post hasábjain, az általam nagyrabecsűlt Pete Hamill tollából. Hogy az ö írása sokkal különb az enyémnel, annak beismerését nem­csak a szerénység, hanem a tárgyilagosság is meg­követeli tőlem. íme, julius 1.-én munkahelyemen hevenyészett cikkem néhány szakasza: „Jefferson, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője, olyan államot remélt létesíteni Eszakamerikában, melynek gerincet egyenjogú, független kisbirtoko­sok kepeztek volna. Ha nem is ellenezte, de, külö­nösen első elnöksége idejen, nem pártolta az ipar fejlesztését. Amerika követeként négy evet töltött Párizsban (1785-89) és ezen idő alatt szemtanúként figyelhette a Franciaorszagban akkor kibontakozó' iparosodás, kapitalista kizsákmányolás átkos vele­járóit, a nyomortanyakat, szennyt, bűnözést. Cél­kitűzésévé tette egy olyan Amerika építését, amely­ben nem vethet gyökeret az ipar. Arra, amire a nem­zetnek szükségé lesz, beszerezhetik majd Európából. Vele ellentétben a városi kereskedő osztály és a bankárok hamarosan tudatara ébredtek a lehetősé­geknek, amelyeket ez a felmérhetetlenül gazdag kontinens rejtett magában, amelynek az angol iga lerázásával a 13 volt gyarmat vált egyedüli örökösé­vé es tulajdonosává. Alexander Hamilton személyé­ben egy brillians, szélsőséges reakciós („a nép nem egyéb, mint egy vadállat”) vette fel a harcot Jeffer­son eszmeivel szemben. Hamilton túl eszes volt ahhoz, hogy nyíltan elle­nezze Jefferson demokratikus elveit. ,Demokráciát akartok?’ — gondolta magaban — rhat csak csinál­junk demokráciát. Adunk majd neked és utódaid­nak demokráciát, amennyi csak beletek fér. Szavaz­hattok, amennyit csak akartok, lengethetitekmajd a zászlót, ameddig kedvetek tartja, de a vagyonnak, amelyet e végtelenül gazdag világrész rejteget magá­ban es amelyet majd a ti zászlólebegtető, együgyű híveitekkel fogunk létesíteni ebben az országban, nagy részé a mi zsebeinkbe fog majd menni.’ Az Egyesült Államok tőkés rendszere működésé­nek politikai szabályait Hamilton és bankárbarátai elkepzelesei alapján illesztettek bele az Egyesült Államok alkotmányába. Jefferson felismerte Hamil­ton szándékait, ellenezte is kezdetben az Alkot­mányt. Elfogadásába csak akkor egyezett bele, ami­kor beléje iktatták a nép szabadságjogainak bizto­sítását. (Bill of Rights.) Történelmi perspektívából tekintve fogadott ha­zánk fejlődésére megállapíthatjuk, — es napjainkban ezt már egyre több tarsadalomtudos, történész álla­pítja meg — hogy azt a demokráciát, amelyet Jeffer­son megálmodott, amelyért oly kitartóan es neme­sen küzdött, amelyért a szabadságharc kisbirtokos es munkáshőseinek ezrei adták eletüket, a pénzes osztályok csaknem a nemzet megalakulásának kez­detétől fogva kisajátították maguknak, meghagyva a nép ámítására és félrevezetésére a demokrácia külső sallangjait! ” f Ennyit.az en julius l.-i írásomból. Es most pedig engedtessék meg nekem, hogy néhány szakaszt ide­iktassak Pete Hamill julius 3.-i rovatából: „Visszatekintve történelmünkre... nyilvánvaló kell legyen előttünk, hogy az amerikai allam bajban volt kezdettől fogva. A forradalmat vagyontalan emberek vívták... az arisztokratak várták és amikor a forradalom győzedelmeskedett, mint cápák vetet­ték magukat az országra, vagyonuk volt es maguk­nak követelték az országot. Hamilton volt a birtokos osztály szószólója... Minden, ami azóta történt, innen datálódik... Még a polgárháború sem változtatott sokat a helyzeten, akkor vetették meg a rablóbárok vagyonának alap­jait, akkor vetették meg az amerikai mitológia alap­jait is. Hogy „nehéz munkával te is gazdag lehetsz” és hogy „itt szabad vállalkozás van”. A tőkés való­ban szabadon vállalkozhatott a munkás kizsákmá­nyolás ara. Mind a mai napig a részvénytársaságok uraljak ezt az országot. Holnap (julius 4.-én) nagy szavalások lesznek szerte az országban. A Fehér Hazban meg imádsagos reggeli is lesz tálán. De az igazi lecke ez: felejtsd el,, amit a történelemben tanultai. Hazugság mindaz! Egyedül a jövőben lehet reményünk. Hogy eljön annak a napja, amidőn olyan ország lesz Ameriká­ból, amilyenért a forradalmi harcban elesett hőseink adták eletüket.” Nem Írom alá mindenben Pete Hamill kollegám nézeteit. Könnyen lelkesedő és könnyen csüggedő, de csupasziv iróember, vagy hogy a szavakkal jatsz- szak egy kicsit :jr_ember. De miként a fenti idezetei bizonyítják, átlát a tőkésosztály demagógiáján és gyűlöli népünk minden baja'nak kutforrasat, a mo­nopolista rendszert. Ezért facsarta ki szivünkből julius 4.-enek köze­ledte a fentijényegeben azonos érzelmeket, gondo­latokat. Az egyiket egy yonkersi kishivatal padlas irodájában, a másikát a New York Post szerkesztő­ségi szobájában. Deák Zoltán MEGHALT DARVAS LILI. „ • Darvas Lili színművész­nő, Molnár Ferenc Özve­gye, 72 éves korában New Yorkban elhunyt. Az utol­só fél évszázadban mind Európában, mind az Egye­sült Államokban színmü­vekben, filmekben, tele­vízióban es rádióban egy­aránt sikert aratott. Nem­regen, a magyar készítmé­nyéi „Szerelem” c. film­ben egy 96 eves asszony szerepet alakította, amit nagy elismeréssel fogadott a világ legtöbb film­kritikusa. Akik figyelemmel kisérik a kormány, a nemzet- gazdászok, a pénzügyi szake'rtők tanácskozásait, melyeken megoldást szándékoznak kidolgozni, hogy miként lehetne gátat vetni az inflációnak, a polgári lapok pénzügyi rovatában, a nagy vállalatok hivata­los lapjaiban egyaránt azt olvashatják: „Nem tudunk magyarázatot találni az inflációra es modot, kiutat annak megoldására.” A kormánytagok, pénzügyi szakértők es közgaz­dászok között kivételt képez Herbert Stein ur, Nixon elnök gazdasági tanácsadója. Stein ur a következő­ket mondja: „Az amerikai nép felelős az inflációért, mert nem hajlandó magasabb adót fizetni.” Stein ur e kijelentedét olvashattuk a New York Timesban, a Wall Street Journalban, a Business Weekben és minden más nagy tekintélyű közlemény­ben. Stein ur e kijelentését a komoly közgazdászok gúnyos mosollyal, a monopolisták megelégedett jó­váhagyassál es egyes tisztességes szakszervezeti ve­zetők szinte korlátlan felhaborodassal fogadtak. A szakszervezeti vezetők felháborodása csak vissza­tükrözte a munkások millióinak elegedetlenségét. Itt közöljük a New York Times jul. ll.-i szamanak pénzügyi rovatában megjelent ábrát: International Paper Raises Profits 61%----111 1 ...... : I ......................... . .■ ............................. Profits Scoreboard {Some of Major Corporations Reporting Yesterday)' APR-JUNE PERCENT EARNINGS. CHANGE CORPORATION _____________1974 PROM 1973 Abbott Laboratories......$12,500,000.......+22.6 Allied Chemical______50,500,000.......+80.4 CBS................. ...................29,300,000......+ 25.8 Colt Industries................23,300,000.__+258.5 Control Data....................11,900,000.......-23.7 Crown Zellerbach...........32,600,000........+10.5 InH. Paper......................75,100,000___+61.2 PPG Industries...............25,400,000.........+4.9 Reynolds Metals.............33,200,000.....+482.5 ________________ fi Ez az abra többet mond ezer szónál. A Reynolds Metals vállalat jelenti, hogy ez év második negyede­ben 482.5 százalékkal több profitot csinált, mint tavaly ugyanezen három hónapban. Ez a hallatlan profitemelkede’s nem kivétel, ha­nem ez a szabály. Százakra megy azon monopolista vállalatok száma, melyek még ennél is hatalmasabb profitot haracsoltak. A felháborodott szakszervezeti vezetők — Patrick Gorman, a husfeldolgozo munkások, Paul Jennings, a villanyüzemi dolgozok — hogy csak kettőt említ­sünk — teljesen tudatában vannak annak, hogy a monopóliumok magas profitja EGYIK legfőbb oka az állandóan emelkedő inflációnak. (folyt, a 8. old.) SOBEL OVERSEAS CORP. IVVI rÄiiAVIlÄVCpO 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 IliliA Í QUUTIYOIldCU — TELEFON: (212) 535-6490 — UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY—LÁTOGATÓK KIHOZATALA. VIZUMSZERZÉS. — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK. IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 8

Next

/
Thumbnails
Contents