Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1974-08-01 / 29. szám
Thursday, Aug. 1. 1974. AMERIKAI MAGYAR SZO UTÓLAGOSAN-JULIUS 4 RŐL stein reif evezése Lapunkban megjelenő cikkeim egy részét munkahelyemen es nem otthon Írom. Napközben eszembe jut valamilyen probléma, gondolkodom felette és ha érdemes, azonnal papírra vetem. Masnap, uzsonna idején, legepelem, ugyancsak a munkahelyemen és kész a cikk. Persze irok azért otthonomban is. E személyi jellegű részleteket csak azért írom itt le, hogy érzékeltessem abbeli meglepetésemet, amikor néhány nappal egy ilyen ,cikkiras’ után ugyanazt a témát, ugyanolyan megkozelitessel láttam megjelenni a N.Y. Post hasábjain, az általam nagyrabecsűlt Pete Hamill tollából. Hogy az ö írása sokkal különb az enyémnel, annak beismerését nemcsak a szerénység, hanem a tárgyilagosság is megköveteli tőlem. íme, julius 1.-én munkahelyemen hevenyészett cikkem néhány szakasza: „Jefferson, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője, olyan államot remélt létesíteni Eszakamerikában, melynek gerincet egyenjogú, független kisbirtokosok kepeztek volna. Ha nem is ellenezte, de, különösen első elnöksége idejen, nem pártolta az ipar fejlesztését. Amerika követeként négy evet töltött Párizsban (1785-89) és ezen idő alatt szemtanúként figyelhette a Franciaorszagban akkor kibontakozó' iparosodás, kapitalista kizsákmányolás átkos velejáróit, a nyomortanyakat, szennyt, bűnözést. Célkitűzésévé tette egy olyan Amerika építését, amelyben nem vethet gyökeret az ipar. Arra, amire a nemzetnek szükségé lesz, beszerezhetik majd Európából. Vele ellentétben a városi kereskedő osztály és a bankárok hamarosan tudatara ébredtek a lehetőségeknek, amelyeket ez a felmérhetetlenül gazdag kontinens rejtett magában, amelynek az angol iga lerázásával a 13 volt gyarmat vált egyedüli örökösévé es tulajdonosává. Alexander Hamilton személyében egy brillians, szélsőséges reakciós („a nép nem egyéb, mint egy vadállat”) vette fel a harcot Jefferson eszmeivel szemben. Hamilton túl eszes volt ahhoz, hogy nyíltan ellenezze Jefferson demokratikus elveit. ,Demokráciát akartok?’ — gondolta magaban — rhat csak csináljunk demokráciát. Adunk majd neked és utódaidnak demokráciát, amennyi csak beletek fér. Szavazhattok, amennyit csak akartok, lengethetitekmajd a zászlót, ameddig kedvetek tartja, de a vagyonnak, amelyet e végtelenül gazdag világrész rejteget magában es amelyet majd a ti zászlólebegtető, együgyű híveitekkel fogunk létesíteni ebben az országban, nagy részé a mi zsebeinkbe fog majd menni.’ Az Egyesült Államok tőkés rendszere működésének politikai szabályait Hamilton és bankárbarátai elkepzelesei alapján illesztettek bele az Egyesült Államok alkotmányába. Jefferson felismerte Hamilton szándékait, ellenezte is kezdetben az Alkotmányt. Elfogadásába csak akkor egyezett bele, amikor beléje iktatták a nép szabadságjogainak biztosítását. (Bill of Rights.) Történelmi perspektívából tekintve fogadott hazánk fejlődésére megállapíthatjuk, — es napjainkban ezt már egyre több tarsadalomtudos, történész állapítja meg — hogy azt a demokráciát, amelyet Jefferson megálmodott, amelyért oly kitartóan es nemesen küzdött, amelyért a szabadságharc kisbirtokos es munkáshőseinek ezrei adták eletüket, a pénzes osztályok csaknem a nemzet megalakulásának kezdetétől fogva kisajátították maguknak, meghagyva a nép ámítására és félrevezetésére a demokrácia külső sallangjait! ” f Ennyit.az en julius l.-i írásomból. Es most pedig engedtessék meg nekem, hogy néhány szakaszt ideiktassak Pete Hamill julius 3.-i rovatából: „Visszatekintve történelmünkre... nyilvánvaló kell legyen előttünk, hogy az amerikai allam bajban volt kezdettől fogva. A forradalmat vagyontalan emberek vívták... az arisztokratak várták és amikor a forradalom győzedelmeskedett, mint cápák vetették magukat az országra, vagyonuk volt es maguknak követelték az országot. Hamilton volt a birtokos osztály szószólója... Minden, ami azóta történt, innen datálódik... Még a polgárháború sem változtatott sokat a helyzeten, akkor vetették meg a rablóbárok vagyonának alapjait, akkor vetették meg az amerikai mitológia alapjait is. Hogy „nehéz munkával te is gazdag lehetsz” és hogy „itt szabad vállalkozás van”. A tőkés valóban szabadon vállalkozhatott a munkás kizsákmányolás ara. Mind a mai napig a részvénytársaságok uraljak ezt az országot. Holnap (julius 4.-én) nagy szavalások lesznek szerte az országban. A Fehér Hazban meg imádsagos reggeli is lesz tálán. De az igazi lecke ez: felejtsd el,, amit a történelemben tanultai. Hazugság mindaz! Egyedül a jövőben lehet reményünk. Hogy eljön annak a napja, amidőn olyan ország lesz Amerikából, amilyenért a forradalmi harcban elesett hőseink adták eletüket.” Nem Írom alá mindenben Pete Hamill kollegám nézeteit. Könnyen lelkesedő és könnyen csüggedő, de csupasziv iróember, vagy hogy a szavakkal jatsz- szak egy kicsit :jr_ember. De miként a fenti idezetei bizonyítják, átlát a tőkésosztály demagógiáján és gyűlöli népünk minden baja'nak kutforrasat, a monopolista rendszert. Ezért facsarta ki szivünkből julius 4.-enek közeledte a fentijényegeben azonos érzelmeket, gondolatokat. Az egyiket egy yonkersi kishivatal padlas irodájában, a másikát a New York Post szerkesztőségi szobájában. Deák Zoltán MEGHALT DARVAS LILI. „ • Darvas Lili színművésznő, Molnár Ferenc Özvegye, 72 éves korában New Yorkban elhunyt. Az utolsó fél évszázadban mind Európában, mind az Egyesült Államokban színmüvekben, filmekben, televízióban es rádióban egyaránt sikert aratott. Nemregen, a magyar készítményéi „Szerelem” c. filmben egy 96 eves asszony szerepet alakította, amit nagy elismeréssel fogadott a világ legtöbb filmkritikusa. Akik figyelemmel kisérik a kormány, a nemzet- gazdászok, a pénzügyi szake'rtők tanácskozásait, melyeken megoldást szándékoznak kidolgozni, hogy miként lehetne gátat vetni az inflációnak, a polgári lapok pénzügyi rovatában, a nagy vállalatok hivatalos lapjaiban egyaránt azt olvashatják: „Nem tudunk magyarázatot találni az inflációra es modot, kiutat annak megoldására.” A kormánytagok, pénzügyi szakértők es közgazdászok között kivételt képez Herbert Stein ur, Nixon elnök gazdasági tanácsadója. Stein ur a következőket mondja: „Az amerikai nép felelős az inflációért, mert nem hajlandó magasabb adót fizetni.” Stein ur e kijelentedét olvashattuk a New York Timesban, a Wall Street Journalban, a Business Weekben és minden más nagy tekintélyű közleményben. Stein ur e kijelentését a komoly közgazdászok gúnyos mosollyal, a monopolisták megelégedett jóváhagyassál es egyes tisztességes szakszervezeti vezetők szinte korlátlan felhaborodassal fogadtak. A szakszervezeti vezetők felháborodása csak visszatükrözte a munkások millióinak elegedetlenségét. Itt közöljük a New York Times jul. ll.-i szamanak pénzügyi rovatában megjelent ábrát: International Paper Raises Profits 61%----111 1 ...... : I ......................... . .■ ............................. Profits Scoreboard {Some of Major Corporations Reporting Yesterday)' APR-JUNE PERCENT EARNINGS. CHANGE CORPORATION _____________1974 PROM 1973 Abbott Laboratories......$12,500,000.......+22.6 Allied Chemical______50,500,000.......+80.4 CBS................. ...................29,300,000......+ 25.8 Colt Industries................23,300,000.__+258.5 Control Data....................11,900,000.......-23.7 Crown Zellerbach...........32,600,000........+10.5 InH. Paper......................75,100,000___+61.2 PPG Industries...............25,400,000.........+4.9 Reynolds Metals.............33,200,000.....+482.5 ________________ fi Ez az abra többet mond ezer szónál. A Reynolds Metals vállalat jelenti, hogy ez év második negyedeben 482.5 százalékkal több profitot csinált, mint tavaly ugyanezen három hónapban. Ez a hallatlan profitemelkede’s nem kivétel, hanem ez a szabály. Százakra megy azon monopolista vállalatok száma, melyek még ennél is hatalmasabb profitot haracsoltak. A felháborodott szakszervezeti vezetők — Patrick Gorman, a husfeldolgozo munkások, Paul Jennings, a villanyüzemi dolgozok — hogy csak kettőt említsünk — teljesen tudatában vannak annak, hogy a monopóliumok magas profitja EGYIK legfőbb oka az állandóan emelkedő inflációnak. (folyt, a 8. old.) SOBEL OVERSEAS CORP. IVVI rÄiiAVIlÄVCpO 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 IliliA Í QUUTIYOIldCU — TELEFON: (212) 535-6490 — UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY—LÁTOGATÓK KIHOZATALA. VIZUMSZERZÉS. — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK. IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 8