Amerikai Magyar Szó, 1974. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1974-10-10 / 39. szám

Thursday, Oct. 10. 1974. Nemeth Ferenc KÉTMILLIÓ ÉVVEL ÖREGEBBEK LETTÜNK? AZ EMBERISÉG BÖLCSŐJE A Kilimandzsáró havas csúcsa egy seblázzal küsz­ködő ember szemen at villant fel előttünk 1960-ban Hemingway novellájából. Pedig akkor ugyancsak izgalmas felfedezések hirevel is hallatott magarol az a terület, amely a hegyoriastol nyugatra, észak­nyugatra a Viktoria-toig terjed Tanzania északi ré­szén. Ott, a nagyvadrezervátumarol hires Serengeti puszta k'ózeleben, a Kelet-Afrikatol északra végig­húzódó törésvonal menten található az Olduvai sza- kadekvölgy, amely szazméteres metszetet tárja fel az évmilliók során a bazaltlávara rakódott vulkáni hamu-, tavi uledek- es hordalekrétegeknek. Ebben a völgyben egy antropologus (embertankutato) há­zaspár, dr. Leakey es felesege 1959 nyaran az em­berszabású majmokénál fejlettebb lénynek tulajdo­nított koponyát fedezett fel. A leletet vaskos áll­kapcsa miatt Nutcracker man-nek, diotöro ember­nek beceztek. Vajon csakugyan ember volt-e mar ez a vaskos allkapcsu lény? A tudomány szenzációi többnyire nem máról holnapra születnek, hanem évtizedekkutatómunkája erleli meg okét, és ezután is ki kell még állniuk a tudomány kritikáját. Ennek a felfedezésnek is megvolt az előzménye, és viták is követték. Leakey 1931 óta kutatta ezt a területet, s már régen olyan nyomokra bukkant, amelyek mögött az emberi elő­döt, az eszkozkeszitö lényt sejthette. Kőeszközöket talált, amelyeken világosan megmutatkozott a kez­detleges megmunkálás, a használatra formáló kéz belyege. A kőeszközök készítője után nyomozva ősi állatcsontok kerültek elő. Ezekből kirajzolódott egy ősi, szamunkra ugyancsak különös állatvilág kepe a mai kafferbivalynal nagyobb, csaknem há­rom metér szarvszelességu tulokfélével, a mai orr- szarvuaknal nagyobb oriásdisznóval, óriásvizilóval, agancsos zsiráffal, különböző lofélekkel. Az egy­kori környezet tehat megjelent, csak az emberi előd váratott még magára. Afrikában korábban mar előkerültek ugyan olyan leletek, amelyek az emberré válás hosszú és szerte­ágazó utján elhelyezhetők. Az első ilyen koponyá­hoz meg 1924-ben jutott hozza Dart johannesburgi professzor egy dél-afrikai mészkőbányából, és ele­inte a koponyát emberszabású majoménak tulajdo­nította. Ennek alapjan nevezte is el Australopithecus africanusnak, azaz afrikai deli majomnak. A követ­kező evek vizsgálatai azonban kiderítették, hogy az Australopithecus agytérfogata jóval nagyobb lehe­tett a mai emberszabású majmokéinál, fogazata is eltért az övékétől, inkább az emberéhez közelitett. A következő évtizedekben újabb csontmaradvá­nyok kerültek elő, közöttük medencemaradvanyok is. Ezek vizsgálatából kiderült, hogy az Australo­pithecus már két lábon járhatott. A legtöbb szak­értő egyetértett abban, hogy ezek a lenyek az első jégkorszak előtt élhettek. Ez az idomeghatarozas keveset mond az olvasó­nak, de a kutatóknak kézenfekvőbb, mintha évek­ről beszelnének. Az ilyen távoli múltban elsősorban a földtörténeti rétegek igazítanak el, ezekben — a külonbozo üledekkepzódes révén — hatarozottabban elhatárolhatok a jégkorszakok es a közöttük lévő fel­melegedési időszakok, amelyeknek Afrikában a ned­ves és a szaraz időszakok felelnek meg. Négy jegkort és közöttük három felmelegedesi időszakot külön­böztet meg a tudomány. A legutóbbi jégkorszakok jó tízezer evvel ezelőtt értek véget, és mintegy hat­százezer éve kezdődtek. Az előttük élt Australo­pithecusok korát eszerint legalább nyolcszázezer évre becsültek, ügy látszott, hogy a diótöró ember ezek utóda vagy későbbi változata volt. MÉGIS IDŐSEBB? Am ezt a kialakult képét rövidesen két esemeny is összekuszálta. Az egyik az volt, hogy a Kalifornia Egyetem két kutatója az uj keletű kálium-argon módszerrel meghatározta annak a retegnek az abszo­lút korát, amelyből a diótőrö ember előkerült. Az abszolút meghatározás azt jelenti, hogy nem a réte­gek egymáshoz viszonyított időrendjei keresték, hanem azt, hogy a vizsgált rétég a valóságban hány eves. Azt vizsgálták, hogy a közét káliumtartalmá­ban lévő egyik káliumizotopból mennyi argonizo - top keletkezett. Ez a kaliumizotőp ugyanis a rádio- aktiv bomlás során 1.25 milliard ev alatt a felére csökken. Ebből a vizsgálatból az derült ki, hogy a diotoro ember 1.7 millió eve elhetett. Ez hihetet­lennek látszott, s vitattak is a kormeghatarozas he­lyességet. Ez a kormeghatározási módszer sem töké­letes ugyan, de csaknem egymillió éves eltérésről (az Australopithecusok korát addig mintegy nyolc- százezer evre becsültek) mégsem lehetett szó. Az időrendet tehat újra kellett értékelni. A másik zavaró esemeny az volt, hogy rövidesen alig néhány száz méterre e lelőhelytől előkerült egy újabb lelet is. Ez melyebb rétegben volt es fejlettebb lényre utalt. Mig az addigi Australopithecus-felék koponyatérfogata nem sokkal lehetett 520 köbcenti­méternél nagyobb (Dart ennyire becsülte első, fiatal­korú elolenyre utaló koponyaleletének térfogatai), az újonnan talált koponyáét 670 köbcentiméter kö­rülinek számították. Ez ugyan még fele sincs a ma is elő emberi faj, a homo sapiens 1450 köbcentiméter körüli agytérfogatának, mégis — több más vonással együtt — jelentős fejlettségi fokra mutat. Erre utalt elnevezese is: homo habilis, azaz alkalmas ember. Az abszolút kormeghatározás kiderítette, hogy mint­egy kétmillió eve élhetett. Hogyan? Ezek az ősi lenyek nemcsak jóval ko­rábban elhettek, mint eleinte vélték, hanem ráadásul a fejlettebbeknek tetsző formák korábban jelentek meg a fejlődés folyamán? Fogas kérdést tettek fel az eredmények, a tényék. S a mérlegelést tovább nehezítettek az újabb, meg ősibb leletek. (folytatjuk) RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai Írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ I.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ I.-t NÉV............................................................................. CÍM............................................................................ VAROS......................................................... Állam.............................zip code................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. NEW YORK, NY. 10003 ÉSZAKI.TENGER Olaj a tenger alatt A múlt ev végi hirtelen kirobbant olajválság óta mindenütt több pénzt, nagyobb gondot forditanak újabb lelőhelyek feltárására. Egyebek közt meg- gyorsitották az eszaki-tengeri mélyfúrásokat is, a skot partok kózeleben. A brit kormány bejelentette: rövidesen uj allami energia főhatóságot szervez, a British National Oil Corporationt. Eric Varley energiaügyi államtitkár további részletesebb elképzeléseket is ismertetett a sajtóval. Egyebek közt uj törvényt kivannak hozni, amely az Északi-tenger olajkincseit kiaknázó magánválla­latok adóját fogja fölemelni. Illetve: megszigorítják az eddigi adózási rendszert, mert az — eme vállalatok számára — túl sok kibúvót hagyott. Az újonnan ala­kuló, s megalakulásukhoz engedélyt ezúton kero vállalatokat pedig arra fogják rászorítani, hogy tár­suljanak az allammal, s minden ezután felfedezendő uj olajmező hasznának nagyobbik része legyen az allame. Egyelőre nem tisztázott, miként értendő ez a “rá- szoritás”. Varley ugyanis biztositotta az ezután meg­alakulandó vállalatokat, hogy erőszakot nem fognak alkalmazni ellenük, az engedély meg nem adásával nem fenyegetik őket abban az esetben sem, ha nem lennének hajlandók együttműködni az allammal. Ebből viszont az tűnik ki, hogy közős vallalat alaki- tasa az allammal — nem lesz kötelező. Minthogy a skot nacionalizmus mind erőteljesebb tényezőjévé válik a brit közéletnek, például pártjá­nak parlamenti képviselete révén is, Varley bejelen­tette: a kormány külön Skot Fejlesztési Hivatalt is létrehoz, amely ügyelni fog arra, hogy Skócia meg­felelő részesedéshez jusson az Északi-tenger olajkin­cseinek kiaknázásából. Sót: Walesi Fejlesztési Hiva­talt is felállít majd a kormány, amennyiben az olaj­kutatást kiterjesztik a Wales partjai mellett elterülő Kelta-tengerre is. Varley államtitkár bejelentese szerint a legfrissebb becslesek azt mondjak: az északi-tengeri brit olajki- termeles 1980-ra valószínűleg eleri a 100—140 mil­lió tonnát. TOKIO, Nagy felháborodást keltett a varos lakói között az a hir, hogy egy amerikai hadihajó atom­fegyverekkel a fedélzetén, kikötött egy japan ki­kötőben. A japan fovaros napilapjainak mindegyike vezető cikkben elitélte ezt, a két ország közti szerződést megszegő cselekedetet. fi —-AMERIKAI MAGYAR SZÓ_____

Next

/
Thumbnails
Contents