Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-28 / 9. szám
Thursday, Feb. 28. 1974. 3 Mindszenty a pápa áldozatai N A N.Y. Times Becsből feb. 14-ról keltezett tudósítása beszámol Mindszenty bíboros tervbevett amerikai körútjáról. Fel fogja keresni az amerikai magyar településeket e’s el fogja mondani, hogy miért nem volt hajlandó önként lemondani Magyarország hercegprímása rangjáról VI. Pál pápa unszolására sem. A pápának ennélfogva, udvarias formában ugyan, de félre nem érthető módon ki kellett ót az állásából tessékelni, egy szép, latinul irt, „elismerő” levél kíséretében. A bíboros kijelentette az érdeklődő újságíróknak Becsben, hogy az emberiség nagy veszélyben van. Az újságírók sajnos nem részleteztek, hogy a bíboros miben látja a nagy veszélyt: a világon felhalmozott 16.000 hidrogénbombában, a légkör, a környezet rohamos fertőzésében, a népszaporodás robbanásszerű növekedésében, vagy miben másban? Annyit azonban kijelentett, hogy „nagy hibát” követnek el azok, akik enyhíteni akarják a feszültséget a különböző politikai rendszerek, tehát a tőkés és a szocialista országok között. Es hibát követ el ennélfogva a katolikus egyház, a Vatikán is, amikor békés megegyezést igyekszik létrehozni a szocialista államokkal. A bíboros kíséretében lévő egyik pap ezt az álláspontot így fogalmazta meg: „A történelemben bizonyos pillanatokban eljutunk a keresztuthoz. A politikusok, a Vatikán és a pápa ki akarják kerülni az utkeresztezést.Mindszenty bíboros ezzel szemben határozottan, hajlíthatatlanul ott áll a keresztutnál, akármi jöjjön is.” Hát ezt elhisszük a főtisztelendő urnák. Az emberiség útja valóban tűzdelve van keresztutakkal. Az ut egyik ágazása előre viszi a társadalmat, a másik megtartja ott, ahol eddig volt, vagy még vissza is vezeti. Amerika népe 1776-ban szintén egy ilyen keresztuthoz jutott. Legjobb fiai vezetése alatt a forradalom, a függetlenségi harc, a haladás útját választotta. Voltak akkor is akik hajlit itatlanul ott maradtak a keresztutnál. A francia nép 1789-ben jutott a keresztuthoz. A nép többsége ott is a haladás utjat-valasztotta. Az Egyesült Államok nepe 1866-ban uj keresztuthoz jutott. Fennmaradjon-e a rabszolgaság, vagy vessünk-e véget annak? Az amerikai nép Lincoln vezetése alatt, nem maradt ott hajlíthatatlanul a történelmi utkeresztezésnél, hanem bátrán az egyik ágat,a haladást választotta. És igy tovább napjainkig. Az emberiség mai keresztutja az,hogy vagy marad az eddigi utón, a hidegháború, a vezető hatalmak közti feszültség, az azzal párhuzamos további hid- rogenbombás fegyverkezés utján, amely elkerülhetetlenül a harmadik világháborúhoz „vezet, vagy pedig a „detente’’ a feszültség enyhítésének, a különböző társadalmi rendszerek közötti békés együttélés, a kereskedelmi, kulturális együttműködés, a rendszerek békés vetélkedése utjara lép. A tavalyi amerikai-szovjet egyezmény e keresztutnál a beke es együttműködés útjára indította az emberiséget. Vannak, akik hajlíthatatlanul vissza szeretnék rántani őket és a régi útra terelni. Ezért van az most, amikor a pápa is belátta a „detente” elveinek helyességét,Mindszenty a „gyenge pápaság” áldozatának deklarálva önmagát, hadat üzent egyhaza fejenek. Deák Zoltán AMERIKAI MAGYAR SZÓ A hatalmas “kilencek” (sÄ.) 1,167,500 9,363,400 , 22,402,200 369,700 -" gon?1 189 jlÉSBI 205 243 104 ($Mfcüs) «485 $991 $288 $196 ($*»*) ~ $88-5 lloElij $43.2 $12.8 $19.3 Production 8,029,600 6,550,200 348,000 3,178,700 A „kilencek” az európai Közös Piac kilenc tagállama. Immár több, mint 25 esztendeje, hogy Winston Churchill lángoló felhívást intézett Európa államaihoz, hogy egyesüljenek és Franciaország es Németország kibéküljenek egymással. Lassan bar, de Európa megfogadta a tanácsot, es 1956-ban létrejött a Római Egyezmény, az Európai Gazdasági Közösség alapokmánya. Létrejött a francia-nemet barátsági szerződés is, amely, európaiak úgy remélték, véget fog vetni a két ország közti haragos viszonynak. Anglia ingadozott, es csak a hatvanas évek elején, amikor már megszűnt a nagy Angol Birodalom, fordította arcat ismét Európa fele. A hatvanas évek folyamán két ízben vétózta meg de Gaulle Anglia befogadását az Európai Gazdasági Közösségbe. De Gaulle eltávozása, és Franciaország egyidejűleg meggyengült befolyása, különösen Nyu- gat-Németországgal szemben, uj helyzetet teremtett és lehetove tette Anglia, Dania és Írország csatlakozását az Európai Gazdasági Közösséghez,népszerűbb néven a Közös Piac-hoz, amivel annak, az előző hat helyett, most már kilenc tagja lett. A kilenc állam megegyezett egy olyan politikai programban, amely 1980-ra politikai egysegre vezethet, bár egyesek szerint ez inkább vérmes remeny. De tekintet nélkül arra, hogy ez valóra válik-e, vagy nem, ezzel a Közös Piac-i egyezséggel Europa a világ legerősebb gazdasági hatalma lett. Gazdasági erőiket összekapcsolva óriási, több, mint egy negyed milliárdnyi lakosságú piacot hoztak letre, es országos össztermeléseik összege meghaladja a 700 millió dollárt, amivel második helyet foglalnak el a U.S. mögött. Egyidejűleg megalkottak a világ legnagyobb kereskedelmi egyesülését. A U.S. kivitelének több, mint. egy negyede a Közösség tagjaihoz megy, mig a behozatalnak több, mint egy ötödé származik onnan. Az európai országok a Közösség révén erős ösztökélést nyertek arra, hogy határaikat keresztezve, konszolidáljak iparaikat és igy kepesek legyenek felvenni a versenyt a U.S. vállalataival, amelyek mar jelentősen behatoltak országaikba a II. világháború óta. Az európai egység iránti törekvés részé volt a U.S. politikájának a II. világháború óta, mert az egységes Európa erősebb politikai és katonai szövetségest képezett. Bár még mindig ez a hivatalos politikai álláspont, amerikai üzletemberek egyre jobban aggódnak, hogy egy erősebb, egységesebb Europa, európai irányítású és beállítottságú lesz. Egyesek úgy látják, hogy a Közösség versenyre hívja ki az amerikai gazdaságot a sokkal megnagyobbodott piaccal és a fokozott gazdasági integrációval. Nixon annak idejen üdvözölte a Közösseget, amiért célul tűzte ki viszonylataik komplexumát egy európai egységbe kovácsolni. De ugyanakkor annak a fontosságát is hangsúlyozta, hogy a U.S-nek es Európának kereskedelmi es pénzérteki reform céljából szorosan együtt kell működnie. A Közösség gazdasági előnyöket nyújt a tagállamok részére. Írországnak mezőgazdasági, es termekéinek biztosított piaci lehetőséget ad visszamaradt területeinek kifejlesztesere. Dániának 280 millió dollárral megnövekedett mezögazdasagi exportot jelentés nyersanyag behozatala 43 millió dollárral fog emelkedni. Angliában, amely a világ legnagyobb élelmiszerimportáloja, az élelmiszerárak emelkedni fognak, de ezt ellensúlyozza a megnövekedett ipari és tőke export. A U.S. es Európa közti vitas kérdések között első helyen áll az európai Közös Mezőgazdasági Politika, amely szabad forgalmat és egységfrontot teremt a Közösségen belül. Amikor Anglia, Dánia és Írország csatlakoztak, előnyösebbé vált a Közösség többi partnereitől vásárolniok, mint a U.S.-tói. Van több más gazdasági terület is, amely gondot okoz a U.S.-nak, ezek között például, a Közös Piac által kötött szerződések Ausztriával, Izlanddal, Portugáliával, Svédországgal és Svájccal. Ezek nagyjából hasonlóak és ipari cikkek vámmentes kereskedelmere vonatkoznak. , Vágó Oszkár JERUZSÁLEM, Rendkívüli eseménynek volt színhelye ez a bibliai város. Ezrek gyűltek össze Golda Meir miniszterelnök hivatala előtt, zajos tüntetésben, hogy Mose Dayan hadügyminiszter lemondását követeljék. Dayant teszik felelőssé az októberi háború kudarcaiért. Ilyen jelszavakat mutattak táblaikon: „Mose Dayan, a tévedések minisztere” és „Nagymama, védelmi minisztere megbukott es 3000 unokája halott.”Ezekután Dayan kijelentette, hogy semmiféle tisztségre nem hajlandó elfogadni a jelölést. EL PASO, TEXAS. Véget ért a 21 hónap óta tartó sztrájk a Farah Manif. Co. ellen. A vállalat elismerte az Amalgamated Clothing Workers-t, mint a munkások képviselőjét. NEW YORK, N.Y. Beame polgármester és a lakásügyi tisztviselők tisztázták a helyzetet arra, hogy a „korlátozott” lakbéreket a háztulajdonosok átlag 4 %-kal felemelhessék. Ez a 4 %-os emeles azon a 7.5 %-on felül van, amit mar tavaly engedélyeztek. Milyen jó, hogy van „lakbér-korlátozás.” ♦ SANTIAGO, Chile. A chilei junta bejelentette, hogy külföldi érdekeltségek visszavonhatják befektetéseiket Chiléből, minden korlátozás nélkül. A rendelkezésnek a célja, hogy külföldi érdekeltségeket Chilében eszközölt befektetésekre csábítson. Ezzel újabb bizonyitekat szolgáltatja a chilei junta, hogy kinek az érdekeit szolgálja: a nagytőkéét, különösen az USA nagytőkéét, nem pedig a chilei népet.
