Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-14 / 7. szám

Tursday, Feb. 14. 1974 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ERIC FROMM ÉS AMERIKA JÖVŐJE A világhírű filozófus es pszichológus, aki a har­mincas évek elejen náci Németországból, mint me­nekült jött az Egyesült Államokba, pesszimisztiku- san iteli meg az Egyesült Államok jövőjét. Erich Fromm könyveit az egesz világon olvassák. „The Sane Society”, „The Art of Living”-ben jő humor­ral, de mélységes borúlátással mondott véleményt a U.S. élet kilátásairól. Amerikát a destruktiv ösztö­nök uralják es mindent összevéve, a bajt a korlátlan iparosítás,a morális süllyedés, a közős etikai értékek hianya okozza. Dr. Fromm az évek során amerikai és mexikói egyetemeken tanított, jelenleg munkáját New York és Svájc között osztja meg. A múlt év végen jelent meg a „The Anatomy of Human Destructiveness” cimu müve, amelyet legfontosabb munkájának te­kint. Említésre méltó, hogy ez a tudós, aki annyi ev óta tanulmányozza tüzetesen az emberi viselke­dést es társadalmat, csak azt veszi eszre, ami látszik, de a tortenelmi-társadalmi dialektikai meglátás ana­líziséből teljesen hiányzik. Azt mondja például, hogy a korlátlan ipari fejlő­dés nemcsak túlságosán nagy számú kényelmi be­rendezést teremtett meg, hanem az embert jelenték­telenné tette és elvette életenek értékét. Szerinte ez a második világháború utáni évek következménye mikor a gyárakból az automobilok, a hűtőszekré­nyek, a léghűtő berendezések, yachtok, villany­paplanok, villany-nyársok es fűtött úszómedencék sokasága került ki. Az ebbój eredő bajokat igy fejti ki: „Az anyagiak, a mindennapi szükségletet jóval felülmúló cikkek tultengése az amerikaiak többsé­gét annyira érzéktelenné tette, hogy mit sem jelent nekik többe a vérontás. Az anyagi jólét megnóve- kedett, ettől elpuhultunk, hogy úgy mondjam lelki életünk rovására.” Hogy ebből a jólétből az ameri­kai nép szeles tömegei semmit sem élveznek, hogy ezrek nyomorúságos odúkban, reménytelen króni­kus szegénységben élnék,ezt nem tekinti Dr. Fromm az amerikai elet tipikus jelenségének. Sok más, érdekes megállapítását nem vitathatjuk, csak egyetérthetünk velük. Például: „Az amerikai­ak elfogadtak a gépek logikáját, vagyis szeretik be­mutatni azok működését. Egy fegyvernek az a ren­deltetése, hogy lőjenek vele. Ennek az eredmenye, hogy Amerika lett a világ legdestruktivabb társadal­ma. A U.S. agyonbombazta Vietnamot, hanem is a kokorszakba, de legalább a bronzkorszakba, meg­gyilkolták ártatlan parasztok sok százezreit az indo­kínai habomban.” „Társadalmunk belföldön is destruktiv. Az utóbbi évtizedben egy millió ember halt meg forgalmi bal­esetekben. Olyan autókat gyártunk, amelyekbe mar beépítjük i romlandóságot. Tudjuk a következmé­nyeit, de továbbra is rontjuk a környezetet. Támo­gatjuk az erőszakot a filmeken, amelyekben az em­beri életet brutálisnak es olcsónak állítják be.” Dr. Fromm a fentiekben is általában „amerikai- ak”-rol beszel es nem azokról, akik önző érdekből gyártanak fegyvert, csinálnak háborút, folytatnak háborús politikát es a brutalitást dicsőítő filmek­kel nevelik ennek elfogadasara a közönséget. Legerdekesebb azonban a tanulmányokra alapí­tott velemenye. Tagadja, hogy a gyilkosság es erő­szak ösztönös emberi tulajdonság. Különbségét tesz az agresszió és a destruktiv viselkedés között. „Az agresszió termeszétes védelem, ha a személy életét, kicsinyeit, élelmét, vagy területét veszély fenyegeti. De az agresszió nemcsak küzdelemben, hanem me­nekülésben is kifejezésre találhat. Az agresszió meg­szűnik, mihelyt a veszély elmúlik, s mivel az ember gondolkodó lény, az emberi agresszió sokkal eny­hébb, mint más élőlényeké. A destruktiv viselkedés — az erőszak es a gyilko­lás élvezete — azonban nem biológiai eredetű, mond­ja Dr. Fromm. „Ez nem olyan, mint az agresszió, amely az életfenntartáshoz szükséges, hanem ezt társadalmi és kulturális tényezők idézik elő. Épp ezert, meg is lehet szűntetni, vagy legalább nagyban enyhíteni.” Dr. Fromm azért még hiszi, hogy van valamilyen moralitás az amerikai eleiben, a humánus és vallásos hagyományok maradványa. Csak az a baj, hogy Amerika bálványimádó lett. (Ezalatt az anyagijólét a kényelem és az abszurdumig menő gépesítés imá­datát érti.) Milyen kiutat ajanl Dr. Fromm? Ne ha­ladjunk tovább a destruktiv úton a végső romlásba és ezert az „altalános vallásos értekek” újraéleszté­sét sürgeti. Attól felünk, hogy a végső romlásba menes meg- előzesehez ennél sokkal több, jobb és nagyobb em­beri beavatkozás kell. Vágó Klara WASHINGTON, D.C. Weicker Conn, állami szenátor több kérdett tárt Nixon elnök elé melyekben, töb­bek között, azt kérdi, vajon átadta-e bírónak vagy ügyésznek azokat a Watergate-re vonatkozó adato­kat, amelyeket John Dean őneki 1973 március 21.- én átadott. Ennek elmulasztása büntetendő cselek­ményt képez. A szenátusi Watergate Bizottság fel­hatalmazta tagjait, hogy kérdéseket tárjanak az el­nök elé, miután megtagadta, hogy megjelenjen a Bizottság előtt. DAMASCUS, Szíriái jelentések szerint a harcok uj bői fellángoltak a Golan fennsíkon sziriai es izraeli csapatok között. Az úgynevezett energiakrizis miatt leromlott üz­leti lehetőségek az amerikai autógyarosokat most arra késztetik, hogy Kubában teremtsenek piacot. Habár a kormány még semmi jelet nem mutatta a Kubával való kereskedelmi tilalom enyhítésének, vagy megszűntetésének, a Ford , a General Motors, és a Chrysler argentínai alvállalatai már nagyban je­lentik, hogy üzleti tárgyalásokat folytatnak kubai kereskedelmi megbízottakkal. Technikailag ezek az üzletkötések az argentínai és kubai kormányok közti nagyméretű kereskedel­mi szerződés részei lennenek. A U.S. kereskedelmi tilalomra vonatkozolag, az egyik U.S. autóvállalat Buenos Aires-i szószólója megjegyezte; “Úgy értesültünk, hogy az argentin kormány más kormányok részéről semmilyen sza­bályt vagy törvényt nem ismer el, amely az exportot akadályozna.” A Chrysler cég áll legközelebb ahhoz, hogy szer­ződést újon alá a kubai kormánnyal. Az egyezmény­ben 9000 Dodge. kocsit szallitananak a következő három év folyamán. A Ford-nak is nagyon jó eselyei vannak a közeljövőben 1500 Ford Falcon és 1000 nehez teherautó eladására; a G.M. alvallalata pedig bejelentette, hogy az idén 1500 automobilt ad el a kubai kormánynak. Az argentin kormány, tavaly miután újból felvette a diplomáciái kapcsolatot Ku­bával, 1.2 milliard dollar, nyolc es félévi lejáratú kölcsönt is nyújtott a havannai kormánynak, ami­ből mezőgazdasági termékeket, jármüveket es egyeb ipari termékeket vásárolnak. Az amerikai autogyaro- sok ezen keresztül bonyolítják le üzleteiket Kuba argentínai megbízottai eddig csak a Fiat es a Mercedes Benz-tol vásárolták autót.A U.S.gyá­rosok szeretnek a kubai piacot megszerezni. Kubával való kereskedelem Argentínának is nagy segítséget jelent. Ezáltal nemcsak mezogazdasagi termekek — főleg hús es búza — exportálásara szo­rítkozik, hanem fontos nehézipari cikkeket is szál­líthat külföldre. ANNIVERSARY TOUBS 6 TOURS TO HUNGARY AND OTHER SOCIALIST COUNTRIES We have developed great friends in Hungary and the other socialist countries, making it possible to conduct tours in depth: MAY DAY TOUR- Moscow* Leningrad* Budapest* Prague BALKAN HOLIDAY I - Hungary* Romania* Bulgaria* cruise to Turkey BALKAN HOLIDAY II - Czechoslovakia* Hungary* Bulgaria* cruise to Turkey FOUR COUNTRY TOURS - Hungary* Bulgaria* Romania* Czechoslovakia CENTRAL EUROPE TOURS- Poland* Hungary* Czechoslovakia* German Democratic Rep. LAND & SEA TOURS- Czechoslovakia* Hungary* Romania* England* sail back to New York on the luxurious Lermontov WE ARE SPECIALISTS IN TRAVEL TO ALL SOCIALIST COUNTRIES full tour programs to the Soviet Union, special Trade Union tours at lowest possible prices to: HUNGARY, the SOVIET UNION, GERMAN DEMOCRATIC REPUBLIC. We serve ALL TRAVEL NEEDS FOR THE INDIVIDUAL AND GROUP FOREIGN AND DOMESTIC Several departures a month. For more information, write or call for a free brochure. ANNIVERSARY TOURS ANNIVERSARY TOURS 250 West 57 St. Suite 1428 1154 No. Western Avenue, New York,NY 10019. (212) 245-7501 Los Angeles, Cal. 90029 (213) 465-6141 a ­* Amerikai autógyárosok Kubában keresnek piacot

Next

/
Thumbnails
Contents