Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-31 / 5. szám
__________1_ _ Erl. »»2nd Ch«« Matter D«c. 31. 19S2. andw th> Act of March 2, 1879. »I tht P.O. of N.Y.. H.Y. Vol. XXVIII. No. 5, Thursday, Jan. 31. 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 Fennáll a vesze'ly Az Egyesült Államok Postaszolgalati vállalatának Jersey City (N.J.) üzemenek vezetője önkényesen elhatározta, hogy a munkások ezentúl nem reggel héttől délután 3.15-ig dolgoznak, hanem délelőtt fel tizenegytől este hétig. Ez az ukáz természetesen a vállalat és a munkások szakszervezete közti kollektiv munkaszerződés felrúgását jelenti, mert a szerződés előírja a reggel héttől délután 3.15-ig való munkaidőt. Az ország munkaügyi törvénye is előírja, hogy a szervezett üzemekben a munkások bérét, munkaidejét es munkakörülményeit a munkáltató es a szakszervezet közösen szabja meg és ezt a két fél között létrejött kollektiv munkaszérződés tükrözi vissza. A szerződés pontjait sem a munkáltató, sem a szakszervezet nem változtathatja meg a szerződés időtartama alatt. A postai alkalmazottak a vezetőség ezen önkényes- kedésére sztrájkkal válaszoltak. A posta vezetősége erre a bírósághoz folyamodott tiltóparancsért, amit a birosag nagy készseggel meg is adott. A munkások azonban figyelmen. kívül hagyták a biroi döntést, folytatták a sztrájkot, mire a posta vezetősége a városi rendőrség beavatkozását kerte. A kirendelt rendőrök több támadást intéztek a sztrájkőrök ellen. Az összeütközésben többen megsebesültek és több embert letartóztattak. A posta vállalat vezetői követelik, hogy börtönbe vessek a sztrajkvezetóket, mert nem hajlandók tiszteletben tartani a bírói tiltoparancsot. A postások szakszervezete tisztán latja, hogy a munkaidőt megváltoztató ukáz nemcsak a kétezer Jersey City-ben dolgozóra hat ki, hanem az ország minden postahivatalanak alkalmazottaira is.. Mert ha a postavezetö Jersey Cityben önkényesen megváltoztatja a munkaidőt, akkor az a veszély áll fenn, hogy a postavezetok ezt az ország bármely más hivatalában utánozhatják. Tény az, hogy ez kihat minden szervezett munkásra, minden szakszervezetre. Ezért üdvözöljük a new yorki posta-alkalmazottak magatartását, akik készén allnak new jersey-i munkástársaik segítségére sietni. Az ország szervezett munkásainak érdeke, hogy megsemmisítsek a Jersey City-i postahivatal vezetőjének munkásellenes sakkhuzását. ♦ A New Jersey-i postai munkások harckészsége és a new yorki posta alkalmazottainak szolidaritása győzelemre vitte a sztrájkot: a munkások visszatértek munkába a szerződésben megállapított munkaidő betartásával. Most tárgyalások folynak a két fel között a postavezetőség kérésére, legyen-e, s ha igen, milyen változás a munkaidő meghatározásában. A postai munkások e győzelme példaként szolgálhat a szervezett munkások számára: bizonyítja a harcra kész munkások erejét es azt, hogy méltányos és objektiv követeléseket lehet érvényesíteni. ÚJABB 75.000 MUNKÁST BOCSÁT EL A GENERAL MOTORS VÁLLALAT DETROIT, Mich. Richard C. Grestenberg, a General Motors vállalat igazgatója, kijelentette, hogy lezárnák 14 üzemet és ideiglenesen elbocsátanak 75.000 munkást. Az ország legnagyobb autógyárának igazgatója azzal magyarázza ezt a lépés, nogy az energia- hiány miatt lecsökkent a nagy autók iránti kereslet, az autók pedig felhalmozódtak a vállalat képviselőinek üzleteiben országszerte. A következő helyeken zártak le gyárakat: Fairfax, Kan., Framingham, Mass., Freemont és Southgate, Cal., Janesville, Wis., Lakewood, Ga., Linden, N.J., St. Louis, Mo., Tarrytown, NY. és Wilmington, Del. A G.M. ezen év első három hónapjában 16 százalékkal kevesebb autót gyárt, mint 1973 ugyan ezen időszakában. A Ford gyár is több ezer munkást bocsátott el a G.M. vállalat által felhozott magyarázattal. Az autógyárak lezárása kihat számos iparra, mely alkatrészekkel látja el az autóipart. REKORD PROFITOT HARÁCSOLNAK AZ ORSZÁG OLAJVÁLLALATAI Shelk Ahmed Záld ál-Yaznuil, WASHINGTON, D.C. Egyik nagy olajvállalat a másik után hozza nyilvánosságra az 1973-as profitját. Ebből tiszta kép tárul az amerikai nép ele, hogy az ország hatalmas olajvállalatai rekord profitot ha- racsoltak az elmúlt esztendőben. A második legnagyobb vallalat, a Mobil Oil Corp. 1973 utolsó három hónapjában 271.6 millió dollár profitot vallott be, ami 70 %-al több, mint a 161.5 millió dollár, melyet a vállalat 1972. utolsó három hónapjában szerzett. Ez a hatalmas profitemelkedés tette lehetővé, hogy a vállalat részvényesei nem $ 1.59 jutalékot, hanem $ 2.67-t kaptak részvényeik után az ev ezen negyedeben. Az ország harmadik legnagyobb olajvallalata, a Texaco, 1973. utolso negyedeben 453.5 millió dollár profitot vallott be, mig 1972. ugyanazon időszakában “csak” 266.6 millió dollárt. Az olajvallalatok szószólói Washingtonban, a szenátusi bizottság előtt tett tanúvallomásaikban méltányosnak neveztek a hatalmas profitot, azzal a magyarázatta], hogy milliárdókra van szükség uj olajforrások kiaknázására. Mas szóval: ahelyett, hogy az olajmagnások felhasznainak a “rendes profitot” es annak egy részét uj kutak feltárásába fektetnek, egyszerűen felemelik termékeik árát, szuperprofitra tesznek szert és a vásárlóktól elrabolt milliárdokat használják fel új kutak feltárására. Az igy felemelt termelésből még az 1973 utolso negyedeben elért profitnál is nagyobbat halmoznak fel. TOKIO. Sheik Ahmed Zaki al-Yamani, Saud Arabia petroleum-minisztere több napos tárgyalást folytatott ^ japán kormány tagjaival. Minden jel arra mutat, hogy egyezmény jött létre, mely biztosítja Japán olajszükségletét. Yamani miniszter sajtó-konferenciáján kijelentette, hogy Faisal, Saud Arabia királya a közeljövőben lépéseket tesz a kőolaj árának csökkentésére, hogy e lépessel megkönnyítse az olajat importáló országok problémáját. ÁRAS CfVT
