Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-30 / 22. szám

A biológia az éló szerves természetet, vagyis az állati és növényi szervezetek életműködésének jelen­ségeit és törvényszerűségeit tanulmányozó tudo­mány. A XIX. század ipari és technikai forradalma, mint a forgószél sepert végig a tudomány vala­mennyi ágán, igy a biológián is. Gyors fejlődése akkor kezdődött, amikor a különféle szaktudomá­nyok művelői összefogtak, hogy közösen oldják meg a felmerült kérdéseket. Munkaközösségek ala­kultak, amelyekben nemcsak biológusok, hanem vegyészek, fizikusok, matematikusok, statisztiku­sok stb. fogtak össze. Közben uj es rendkívül hatá­sos eszközök születtek az elő anyag tanulmányozá­sára. Ilyen az elektronmikroszkóp, amely mintegy millioszeres nagyításra kepes, s az eddig láthatatlan es ismeretlen világba, a sejtek titkaiba nyújt be­tekintést. MI AZ ÖRÖKLŐDÉS? Az oroklodes az a jelenseg, hogy az utodok kül­ső es belső felépítésükben elődeikre hasonlítanak. Ez az öröklődés szabályozza az egész élet folyamán a sejtek működését, a külső behatásokra való vála­szaikat. De az öröklődő tulajdonságok lehetnek károsak is, s ezek fejlődési rendellenességeket ered­ményeznek. Az öröklődés megismeréséhez vezető utat Mendel morva szerzetes a múlt század hetvenes éveiben tárta fel, amikor a növényeknél keresztezési kiser­ieteket hajtott vegre. Ez időben az ivarsejtek képző­désékor végbemenő folyamatokról a tudósoknak meg sejtelmük sem volt. A kutatók az öröklődés anyagi hordozóját a sej­tek magjaban levő sötét pálcikák alakjában találtak meg, és azokat kromoszómáknak neveztek el. Ezek a testecskék sejtosztódás előtt párosával alakulnak ki a sejtmagban, majd mindegyik hosszában ketté­hasad. Később az egyes félkromoszómák elválnak egymástól, egyik csoportjuk a sejt egyik pólusa, másik az ellenkező pólus felé vándorol. Amikor aztán a sejt kettéválik, mindkét uj sejtbe annyi kromoszóma kerül, mint amennyi az anyasejtben volt. Minden faj számban és alakban jellemző kromo- szómagarniturával rendelkezik. Az ember sejtje 46 (23 pár) kromoszómát tartalmaz. Ebből mindössze kettő az un. ivari kromoszóma, mely nő esetében az XX, férfi eseteben az XY jelzést kapta. Megtermékenyítéskor, amikor a csirasejt es a petesejt egy sejtté olvad össze, az uj sejt már tartal­mazza a teljes átöröklődési anyagot. Az igy kiala­kult uj sejt egyik fele anyai, a másik fele apai erede­tű. Ez a tény az öröklődés folyamatának legfonto­sabb jelensége. Egyre több olyan betegséget ismerünk, amelynek alapja a kromoszómák különböző abnormitásai. A mongol idiotizmus, amelyet Down-kornak neve­zünk, eleg gyakori súlyos rendellenesseg. Ennek a defektusnak oka legtöbbször az ivarsejt helytelen osztódásának következménye. Minél idősebb kor­ban történik a megtermékenyítés, annal nagyobb a sejtosztódás zavarának lehetősége. PILLANTÁS A KROMOSZÓMÁKBA Az öröklődés egységeit géneknek neveztek el. Ezek hosszában helyezkednek el a kromoszómák­AMERIKAI MAGYAR SZÓ THURSDAY MAY 30. 1974. TÉVHITEK A FARKASOKRÓL ban, és mindegyikük egy-egy tulajdonságért felelős. Mindenki körülbelül egyforma mennyiségű gént kap mindkét szülőjétől. A gén valamennyi letezesi forma jellemző jegyeit örökíti, a kémiai információkat tárolja es adja to­vább. Tehat a gén az oroides, valamint a beprogram- zott biológiai célfunkciók létesítménye. A gén anyaga valamennyi élőlénynél a DNS (Va­gyis a dezoxirubonukleinsav. A szervezetek változa­tossága az állat- és növényvilágban feltétlenül a gé­nek nagy változatosságát feltételezi. A DNS-nek vegtelen sok variációja létezik aszerint, hogy a cukor es a foszfor molekulájához milyen sorrendben kap­csolódik a négy alapelem: az adenin, a thymin, guanin es a cytosin. Az emberi sejtmag kb. 50.000 különböző DNS molekulát tartalmaz. Ezek előnyös anyagcsere lehetőségek között a bennük lévő tör­vényszerűségek szerint lehetővé teszik az élettani, sőt a szaporodási folyamatban is működőképes sejt­elemek keletkezését. Hogy a DNS-nek szerepe van az örökletes tulaj­donságok átadásábani azok a kísérletek igazolják, amelyek szerint a baktériumokból kivont DNS segít­ségével bizonyos tulajdonságok átvihetők másfajta baktériumokba. Minden idők legparanyibb tervrajzának megfej­tése folyamatban van. Meresz álmodozók máris arra gondolnak, hogy lehetőség nyílik az öröklésbe való beavatkozásra. Mások tovább mennek és lehetséges­nek tartják, hogy a rák és a fehérvérűség okát rendellenes kromoszóma felépítésű sejtek képződé­sében találják meg. A gének kijavítása lehet majd a rak fontos gyógyítási módja is. Dr.Marék Antal A TRÓPUSI FORGÓSZÉL EREJE A trópusi forgóviharok óriási energiájára újabb szemléletes példát szolgáltatott a Bebe nevű trópusi forgószél, amely 1972 októberében a Fiji-szigetek- tol 1000 kilométerre északra elterülő Funafuti ko- rallszigetet sújtotta. A szirt del-keleti partján a Bebe egy 18 kilometer hosszú kavicstöltést emelt. A töltés atlagban 37 m széles és 3.5 m magas, egész tömege pedig becslés szerint 2.8 millió tonna. Ebből alig 1 százalék homok, a többi 9-10 cm át­mérőjű kavics. Meg egy 7 m átmérőjű kőtömböt is találtak közte. Az uj töltést a korállszirt sziget- láncától 2-50 m széles árok választja el. A korállszirtról úgyszólván teljesen eltűnt a nö­vényzet. Feltételezik, hogy a nagy hullámok vagy a szökőár a kavicsot a szirt aljáról felfelé sodorta a lejtőn, és ott lerakta. A sodródó kavics tarolhatta le a növényzetet. A vihar 20-30 m mélységig ha­gyott nyomokat. A vadonból, erdősegekből hallatszó farkasüvöl- tes, különösen ejjel évszázadok óta felelemmel töl­tötte el az embereket. Egy országos természetvédő és allatfaj mentő szervezet a washingtoni Fund for Animals egyik vezetője, Lewis Regenstein cikke ä N.Y. Times-ban sok tévhitet oszlat el a farkasok ter­meszeiéről. A farkasok a természet legkevésbé megértett te­remtményei, s az ember félelme tévhiteken es nem a valóságon alapszik. Évszázados üldöztetésük elle­nere, a farkasok nem ellenségek az emberrel szem­ben es nem haragusznak rá. Lehetséges, hogy a farkasüvóltes nem sokáig lesz hallható az Egyesült Államokban. Számuk annyira megfogyatkozott, hogy fennmaradásukat veszély fe­nyegeti, pedig, mint az iro kifejti, nemcsak rendkí­vül erdekes és intelligens állatok, de a termeszét egyensúlyának fenntartásához is roppant fontosak. Kártékony rágcsálókat es nyulakat pusztítanak el es azonkívül fontos szerepük van olyan emlősök, mint az őz, a szarvasfajtak elszaporodásának mega­kadályozásában. Többnyire a gyengébbeket falják fel és e szarvasok számának csökkentesével a nyaj többi részét megmentik a tulnepesedéstol es éhínségtől. A farkasok jól megszervezett, fegyelmezett tár­sadalmi életet élnek. A tanulmányozó tudósokat meglepte sok emberi tulajdonságuk, mennyi szere- tetet tudnak mutatni egymás iránt. A falkában a kölyök születése fontos esemény. Az anya szájával emeli fel kicsinyeit és körülhordozva büszkén mutat - ja be a többieknek. A farkasok világszerte a legoktalanabb gyűlölet és üldözés tárgyai. Pénzjutalmakat adtak megölt far­kasokért már vagy 27 évszázada, a rómaiaktól és gö­rögöktől kezdve. Az amerikai telepesek is bevezet­ték pusztításukat és az egész országra kiterjesztettek. Alaszkán és Minnesotán kívül, mindössze kevesebb, / • mint 100 szürke farkas maradt meg az egesz ország területén és annyit megmergeztek a vörös farkasok bői, hogy csak 300 maradt Texasban es Louisiana­ban. Az eddigi vadakat vedo törvények a kiveszőben lévő farkasoknak semmilyen vedelmet nem nyújta­nak. Az uj törvény a veszelyeztetett vadak védelmé­re, amit a kongresszus megszavazott és Nixon elnök aláirt, módot ad arra, hogy a belügyminisztérium a farkasokat sürgősen szövetségi védelembe vegye es végre megmentse a fennmaradt falkakat a pusztulás - tói. 0 VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra srciificl^lésdcci MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK L .S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 IGAZGATÓ: iM. BRACK REICH ... Bejárat a Second Avenue-ről a -

Next

/
Thumbnails
Contents