Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-30 / 22. szám
6 THURSDAY MAY 30. 1974. rag edesJ^^H .ANY A NYELVÜNK TISZTELT SZERKESZTŐSIG ! Örömmel olvassuk a lapban az “EDES ANYANYELVŰNK” cikkeket, latjuk, milyen nagy munka folyik az őhazaban nyelvünk szépségének megőrzésére. Figyelemmel kísértük az anyanyelvi konferenciák tudósításait is, különösen a külföldi magyarságnak nyújtott kulturális segítségről. Mivel fizetjük vissza a sok jot-szépet mi, külföldön elő magyarok? Azzal, hogy nyaranta ezrével megyünk latogatoba s felemás beszédünkbe kevert idegen szavakból otthagyunk jónéhányat. Lesz dolguk vele a nyelvtisztitóknak. Például, azt hiszem a fiatalok “Szia” köszönés* módjáért mi, amerikai magyarok vagyunk felelő ~ sek,-akik egymástól a megszokott “See you”-val búcsúzunk Magyarországon is, talán mert rovidebb, mintha “viszontlátás”-t mondanánk. Kétszeresen is furcsa volt gyerekektől a “Szia”-t hallani, mert a találkozásnál is ezt a búcsúszót használjak. Ez eszembe juttat egy öreg svájci pilótát, aki harsány “Good Bye” köszönéssel üdvözölt bennünket a felszállásnál, ami meg viszontlátást se jelentett, csak búcsuzast. De a felnőttekre is ragad az idegen szó. Meg a beszédben valahogy tűrhető, de leírva, nyomtatásban “dzsem”-et, “dzseki”-t olvasni meghökkentő volt. Különösen, ha éppen “barackdzsem” volt az étlapon. 5 mássalhangzó együtt ! A szép, egyszerű “barackiz” helyett. A “dzseki” az angol jacket szóból szármázik, azt hiszem, mert a divatlapon egy rövid kábát kepe alatt volt. Nem fejez ki semmilyen uj fogalmat, mindig hordtak rövid kabátot és sok név között lehet válogatni. Emlékszem, gyermekkoromban a nyári vakáció idejen nagymamám mindig ügyelt, hogy hűvös napokon “zeke” nélkül ne legyünk. Szomszédunk, Nagy néni bejelentésére is emlékszem, ugyancsak ebből az időből: “Szent István nap elmúlt, lehozhatjuk a ködmönt a padlásról” Nem tudom, a bekecs magyar származású szó, vagy nem, de az is rövid kabátot jelent. Ha husvétra kaptunk nyári gyerekkabátot, azt kabátkának hívtuk. A “teenedzser” szót is tőlünk örököltek es használják, a kedves “tizenéves” helyett. A “dzs” betűt néhány szóban mi is használtuk valaha, néhány ijesztő szobán, mint dzsungel, dzsi- das, lándzsa, dzsin. Talán azért nem kedveljük a ma használt szavakban. Nagyon nehéz a szokássá vált, gyakran nem is megfelelő szavaktól a nyelvnek megszabadulni, de az Írok, tanítók, nyelvtudósok munkájában van a remeny, hogy nyelvűnk, e legnagyobb kincsünk mindig szebb lesz. Unokahugom, aki kiskorában került ki az Egyesült Államokba, most akar JÓL megtanulni magyarul, mert bizony harminceves ittléte alatt azt a keveset is majdnem elfelejtette, amit tudott. Több nyelven beszél, de azt mondja a magyar a legszebb, imadja hallgatni, ha mások beszélik. Szerinte olyan, mintha lekottaztak volna a természet hangját: szél f //« >f ' ZUG az erdőben, SÜVÍT a házsorok kozott, a szellő SUTTOG, a patak CSOBOG, hát még a ZÜMMÖGŐ méh, a ZIZEGŐ szalma. Nekünk ez oly magától értetődő, nem is gondoltunk volna ilyen értelmeze’sre. Schafer Vilma jelent grafikák, melyek Gellert Hugó amerikai élményeiről adnak maró gúnnyal képes beszámolót. GELLERT HUGO, a Magyar Szó Ügyvezető Bizottságának elnöke, rövid ideig Budapesten tartózkodott, hogy résztvegyen a Kulturális Kapcsolatok Intézetében megrendezett kiállításának megnyitóján, május 10.-én. Gellért Hugo grafikus művesz 1892 május 3.-an született Magyarországon. Fiatalon vándorolt ki a U.S.-be és művészi tanulmányait New Yorkban végezte. A munkásmozgalom világszerte ismert grafikusa. A budapesti kiállítás is Ízelítőt nyújtott az amerikai munkások küzdelmeiről. A kiállítás két részre tagolódott: 1. GULLIVER ELVTÁRS címmel 1935-ben meg 2. A KISEMBER SZÁZADA címmel az Egyesült Államok egykori alelnöke, Henry A,Wallace két beszédéhez készült illusztrációkat tartalmazza. Ez a modern világ atka, a fasizmus ellen való harcra buzdította az emberiséget. Mindez ma már történelem es ezekről beszel a “The Century of the Common Man” képsorozat, melynek befejező része: “Teljes győzelem a teljes békéért”, napjainkban is a legfontosabb kérdésről^ világ békéjéről beszél. ff * A kiállítást Dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intezetenek elnöke nyitotta meg. Wat did you say? . . Hogyha kérded, így felelnek a csöppségek. Az ajkukon magyar szó nincs, Nincsen ez a ragyogó kincs. . . Milyen szép igy nezni ókét, Friss hajtasit a jövőnek. Csak egy fáj, s ez úgy megzavar, Hogy az ajkuk mar nem rpagyar. Anyák ! . . Ti ezt nem látjátok? . . Mint oltódnak a virágok? Ez már egysem lesz muskátlis, Csak valami angol nárcisz. Nem játszak az eszterlancot Künn a bárányt s más vigtáncot. Jack and Jill ez már mindenik S a magyar szót nem szeretik. Nevelhetjük mi itt okét Jo polgárnak, tisztelőnek. Ajkuk lehet angol s magyar, De, szív s lélekben csak magyar KARNAY K. ISTVÁN SOBEL OVERSEAS CORP. B|#|/ n r#kBiAU|i;;i/A£f! 210 east sóih street, new york, n. y. 10028 IKKA FOUGYNOKSEG - telefon ^ 535^90 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába-AMERIKAI MAGYAR SZÓ----Anyák, ti ezt nem látjátok ! A nyár keklo ege alatt Heverek egy vén fa alatt, Köröttem kis gyermeksereg Futkározik, vagy hempereg S a nárciszt a mi falunkba, Soh’se tették az ablakba, Muskátli a magyar virág, Szereti az egész világ.
