Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-30 / 22. szám

THURSDAY MAY 30. 1974. 3 AMERIKAI MAGYAR SZŐ / Uj kapitányok ás megrokkant pilóták Alig hosszabb idő, mint egy fél ev alatt sokat változott a világ politikai kepe. Chilében egy de­mokrata, haladó, szocialista kormányt egy terror banda sepert el, amely csúnyábban kezdte az ural­mát, mint Hitler 1933-ban. Argentínában a haza­hívott s a baloldal által epedve várt Peron a saját híveit támadja és a jobboldallal szövetkezik. Brazí­liában, mint minden elnök-tábornoktól, a Iegujabb- tol is a terror nemi enyhítését várták — de a remény­kedők csalódtak. Venezuela uj elnöke hadat üzent a külföldi — főkép US-olaj — és más érdekeltségek­nek, súlyosan adóztatja őket és elökészül nacionali- zálásukra, készül Mexiko és sok más latinamerikai kormány példáját követni a Cubával való diplomáci­ai viszony felvételeben. Az US csatlós-országaban, Dominikában ismét „választanak", a régi módon, az ellenzéknek lehetetlenné teve az egyenlő jogú részvétéit. Guatemalaban az ellenzék nyerte meg a választást, de a tábornokok s a CIA a katonai junta emberét nyilvánítottá győztesnek — s ezt az ellen­zéki es baloldali hullák százai biztosítják. Kanadá­ban megbukott Trudeau liberális, enyhén haladó kormánya, uj választáson fognak összecsapni a konzervatívokkal. S az USA-ban ... erre nehez vála­szolni: van-e meg elnök vagy már nincs? Ha van, ha nincs, a döntő kérdésekben nem az ő politikája dönt — ha ilyen van — hanem Kissingeré s a Nagy­vezérkaré. ' Izraelben a megdönthetetlennek látszott Méir- kormány megbukott, a kormanyalakitassal meg­bízott tábornok akcióját majdnem lehetetlenné teszi az ország egyre zavarosabb katonai-kid politikai hely­zete. Thailandban elkergettek a kegyetlen es korrupt diktator-tábornokokat, az ország most küzkódik az alkotmányos politikai élet megalapozásában. Kina bel- és külpolitikájának évtizedek óta vezetője, Csu En Lai kora miatt ( vagy más okokból) visszavonul­ni látszik. Még általánosabbak és sülyosabbak a politikai változások Európában. A munkasellenes brit kon­zervatív kormány kisebbségben maradt, az élre visz- szakenilt Wilsontól remélik, hogy ezúttal sikerül a szociális fejlődést s a gazdasági szanálást össze­egyeztetnie. A skandináv országokban s a Benelux államokban többnyire kisebbségi kormányok igye­keznek a fejlett igényű nepek fogyasztását kielégíte­ni, a novekvo adóterhek es a sokszoros olaj-árak ellenére. Olaszországban nem szűnnek a kormány­válságok, amiket most fökep a kereskedelmi- és fizetési mérleg romlása, a lira ertekcsókkenese (va­gyis a drágulás) okoz. Pompidou francia elnök hosz- szas betegség után meghalt, az állásáért vetélkedő szocialista-kommunista és a jobboldali polgári jelöl­tek közötti éles választási harc mutatja, mit hazud­tak a társadalomtan s a közgazdaság tudósai, akik az osztalyharc megszűnéséről ábrándoztak. Görög­országban az egyik — USA-által támogatott — diktá­tor kíméletlen uralmat egy másik — szinten az USA- kegyét élvező még durvább tábornoki uralom vál­totta fel. Portugália viszont meghazudtolta azokat, akik sziklaszilardnak hitték az ottani, majd 50 éves önkényuralmat, amely puskalövés nélkül omlott össze, egy olyan népnek az örömere, amelynek lelkében nem halt ki a szabadság és a függetlenseg szeretete. Most pedig az utóbbi öt év legtiszteltebb nyugat­európai politikusa, a nemet Willy Brandt mondott le a kancellárságról, amely elhatározásának közvet­len okául azt terjesztik, hogy legbensóbb bizalmasa kelet-német kém volt. De hivatkoznak arra is, hogy Brandtot idegesítettek az ellenzéki „keresztény”- part's a nagy többségeben reakciós sajtó támadásai és ragalmai, de még egyes vezető párthiveinek intri­kái is — akik közt a legbefolyásosabb, Helmut Schmidt, az eddigi pénzügyminiszter lépett a helyé­be. De bármennyire támadtak Brandtot „baloldali- sága” az Ostpolitik miatt, nekünk tudnunk kell, hogy o sem nem baloldali, sem nem szocialista. Partja nyíltan elvetette a marxizmus s az osztály­harc eszmeit, meg radikálisnak sem nevezhető a mai Nyugat-Nemetorszagban, mely egyes válságtünetek ellenére ma még a világ legstabilabb pénzügyi hatal­mának tekinthető. Négyszeri márka-felértékelés, öt­szörös olajimport-árak ellenére olyan külkereskedel­mi feleslege van, amilyen a négyszer annyira népes USA-ban is alig képzelhető. Itt ma alig lehet talaja radikális politikának, még ha az „ifju-szocialisták” szeretnek is pártjuk kormányát balfelé fordítani. Sót az uj kancellár melegebb hive az USA-val ko­operáló atlanti-politikanak, mint Brandt. Úgy tűnik fel, hogy csak két államcsoport hely­zete mondható stabilnak: az olaj-országoké, ame­lyeknek azonban (nem számítva magát az USA-t és a Szovjetuniót) csak csekély a népessége a be­özönlő töméntelen jövedelemhez kepest es a szoci­alista országoké (Kínát is ideertve, ahol azonban nagy változásokra lehet varakozni). Ez országoknak is vannak súlyos problémái, már azért is, mert ha külkereskedelmük jelentékeny része egymás közt bonyolódik is le, nem vonhatják ki magukat a világ­gazdasági fejlemények hatása alól, bar az olaj válság őket nem érinti. Lépést kell tartaniok népeik növek­vő fogyasztási igényeivel, a fegyverkezés követel­ményeivel (bármennyire kívánják a leszerelést, az USA égig emeli „védelmi” kiadásait és Nixon- Kissinger „együttélési” politikájának nincs vissz­hangja a „katonai-ipari” vezető retegben). Nemzeti jövedelmük ma meg kisebb, mint az USA-é, ennek nagy hanyadat igényli a fegyveres erő. Erősíteniük kell a demokratikus jogokat, de védekezniük kell az USA szubvenciós kísérletei ellen. Mégis, náluk a legkisebb az áremelkedés százaléka (eltekintve egyes, a penzgazdasagban alig résztvevő elmaradt államoktól), náluk van a legkevesebb nyugtalanság (elegedetlenseg persze mindenütt van), gazdasági fejlődésük tempójavai csak Japán vetekedik. Az itt felsorolt témák mindegyike külön hosszú cikket igenyelne, itt nem elemezhetjük őket. Sor kerül erre is egyenként; itt csak Óvatossagot aján­lunk az ujsagolvasasban, radio-hallgatásban, TV- nezesben. Ezek — angol kifejezéssel a „communica­tions media” — minden u.n. nyugati országban tel­jesen vagy túlnyomóan az üzleti érdekeknek s az őket képviselő kormányoknak a kezében vannak. Tárgyilagosságot ne varjúnk tőlük. Peregrinus amerikai MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd-* 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 Eart 16th Street, New York, N.Y.10003 Ent. aa 2nd Clan Matter, Oec. 31.1952 under the Act of March ^1, 1879, at the P.0, of ______________New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre S 12.50. félévre t .7.00. Minden más luUföldS országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. GUS HALL TANÁCSKOZOTT KÁDÁR JÁNOS ELSŐ TITKÁRRAL Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására május 10. es 16. kozott barati látogatást tett Ma- gyarorszagban Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. Az amerikai testvérpárt főtitkárát fogadta Kadar Janos, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára.Gus Hall megbeszélést folytatott Nemes Dezső­vel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával. Gus Hall ellátogatott Komarom megyebe, ahol megtekintette az Esztergomi Szerszamgépipari Mü­veket es a Bábolnai Állami Gazdasagot, Budapesten meglátogatta az MSZMP KB Politikai Főiskoláját. A két part képviselői szívélyes, elvtársi légkörben tartott megbeszéléseken áttekintették a nemzetközi helyzet es a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéséit. Megállapítottak, hogy a Szovjet­uniónak es a szocialista közösség többi országának a beke es az emberi haladás valamennyi hívének hatékony erőfeszítései nyomán az enyhülés a nem­zetközi helyzet fo vonása lett. Az utóbbi időben e pozitív folyamattal szemben a szélsőséges, reakci­ós, imperialista körök fokozzák aknamunkájukat a nemzetközi kapcsolatokban élért vívmányok alá- asasara, feszültséget szítanak a világ egyes térségei­ben, akadályozzak a megoldásra váró nemzetközi problémák rendezeset. A hidegháborús kórok mes- terkedeseinek elharitasa a világ forradalmi, demok­ratikus erőinek további szívós harcát, cselekvő osz- szefogasat igényli. A két párt képviselői nagy fontosságot tulajdoní­tanak a nemzetközi kommunista mozgalom egysége további erősítésének, és kifejezték teljes egyetérté­süket mindazon kezdeményezesekkel és lépésekkel, amelyek erősitik a testverpártok marxista.-leninista alapokon történő egyuttmuködésenek elmelyiteset. Egyetertenek abban,hogy a kommunista es munkás­pártok nemzetközi tanácskozásai fontos szerepet töltenek be a testverpartoknak a marxizmus-lenin- izmus, a proletár internacionalizmus elvein alapuló akcioegysége elobbreviteleben. Elitéltek a reakciós erőknek a nepek demokrati­kus vívmányait, nemzeti függetlensége es társadalmi felemelkedese ellen folytatott hadjáratat, mindazo­kat a mesterkedeseket, amelyek akadályozzak az indokinai es közel-keleti térség problémainak vég­leges cs igazságos rendezését. Partjaik nevében teljes támogatásukról biztosí­tottak a Luis Corvalan, a Rodney Arismendi és más torvenytelenul bebörtönzött haladó személyek eletenek megmentéséért es kiszabaditasaert kibon­takozott szolidaritási akciókat. Gus Hall tajekoztatast adott az Egyesült Államok Kommunista Pártjának az amerikai monopóliumok elleni szeles körű küzdelméről, a demokráciáért, a dolgozo tömegek jogaiért es erdekeiert folytatott harcáról. A két part képviselői kifejeztek készségü­ket, hogy tovább erősítik az MSZMP es az Egyesült Államok Kommunista Partja közötti testveri kap­csolatokat. A Szenátus Watergate Vizsgáló Bizottsága mente­siti Jake Jacobsen ügyvedet az általa elkövetett bún vádjától, ha hajlandó tanuvallomast tenni arról, hogy John Connally, Nixon volt pénzügyminiszteré 10,000 dolláros megvesztegetést fogadott el.

Next

/
Thumbnails
Contents