Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-16 / 20. szám
Ent. at 2nd Cb« Mattet Dec. 31. 19S2. b ad er tke Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y.. N.Y. Vol. XXVIII. NO. 20. THURSDAY MAY 16. 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 Sztrájktörő szakszervezetek New York szervezett nyomdászai, akik a varos három nagy napilapjánál, a Daily News, New York Times és New York Postnál dolgoznak, az utolsó két esztendő folyamán nem kaptak béremelést és kollektiv munkaszerződés nélkül folytatták munkájukat. Az utolsó pár hónapban tárgyalások folytak a szedők szakszervezete es az ujságvállalatok között uj, kollektiv munkaszerződés megkötésére. A szedők, hogy nyomást gyakoroljanak a Daily News tulajdonosaira, szakszervezeti gyűléseket tartottak munkaidő alatt és ezzel lecsökkentették a lapban elhelyezett hirdetéseket, ami nagy veszteséget jelentett a vállalat részére. A Daily News viszont azzal fenyegette a szedőket, hogy ha nem fogadják el a vállalat azon javaslatai, hogy használhatják az automatizált betűszedést, üzembe helyezik azt a szakszervezet beleegyezese nélkül is. Fontos kihangsúlyozni, hogy a szedők szakszervezete nem ellenzi az automatizált rendszer bevezetését. A szakszervezet csupán: 1. ) elégséges béremelést, 2. ) a vállalatnál jelenleg dolgozók alkalmazásának biztosítását, 3. ) tisztességes nyugdijat óhajt a munkások reszere. A Daily News tulajdonosai, akik milliókat halmoztak fel az: évek folyamán a munkások kizsákmányolásával milliókat költenek uj automatizált gépek beállítására, a hirdetések elvesztésével több millió dollár bevételről hajlandók lemondani — ideiglenesen — csak azért, hogy ne kelljen elfogadható béremelést, munkabiztonságot és tisztességes nyugdijat adniok a szedómunkásoknak. Kétségtelen, hogy a szedők álláspontja méltányos. Ezért érthetetlen, munkás szempontból, a többi szakszervezetekbe tömörült dolgozok mag'atartasa, akik hajlandók átlépni a szedők sztrájk őrségét és, mint sztrájktörők, folytatni munkájukat. Ez a magatartás nemcsak a szedők harcának kimenetelét sérti és veszelyezteti, de sérti és veszélyezteti a napilapoknál dolgozo újságírók, postázok, nyomda- gepkezelok mindegyikenek legelemibb érdeket is. A George Meany-féle politika sztrájk töréshez, a szakszervezet szétrombolásához, a szervezett munkásság erejének és befolyásának szétzüllesztéséhe: vezet. Ezért a 20 millió szervezett munkás legelemibb legégetőbb és legfontosabb feladata felépíteni a tag ság érdeket szolgáló mozgalmat, mely el kell, hogy távolítsa a reakciós vezetőséget es ezzel olyan szak- szervezeteket letesit, melyek nemcsak a munkások bérét, munkakörülményeit védik, hanem aktivan a politikai porondra lépnek es szorgoskodnak egy monopol-ellenes politikai eró, párt létrehozásán, mely megfékezi a konglomerátumok profit-harácso- lasat es a nép érdeket szolgaló törvények beiktatásáért harcol. “NEM ADOM FEL TISZTSÉGEMET. MOZDÍTSANAK EL“ - NIXON WASHINGTON, D.C. Annak ellenere, hogy a republikánus szenátorok, képviselők es napilapok egymásután nyilatkoznak és követelik az elnök lemondását, vagy elmozdítását, Richard Nixon, az Oklahoma Egyetemen tartott beszédében a leghatározottabban kijelentette: „Semmi körülmények között nem adom fel tisztségemet. Csupán az alkotmányban előirt elmozditási lépéssel foszthatnak meg elnökségemtől.’ Amikor Barry Goldwatert, Arizona reakciós republikánus szenátorát megkérdezték, hogy roenjen- e egy delegáció a Fehér Házba és kérje Nixont, hogy mondjon le, Goldwater úgy nyilatkozott, hogy az elnök azt mondaná: „Menjetek a pokolba!” Közben a NY. Times „megbizható” forrásból jelentette, hogy Nixon elnök sértő szavakat használt a zsidókés Sirica biró ellen, amikor egy beszélgetésben az igazsagügyminisztériumban dolgozókra utalva mondta: „Azok a zsidó gyerekek,” és Sirica bírót „Wop” (olaszok elleni gúnynév) jelzővel sértette. J. Fred Buzhardt, Nixon ügyvédje tagadta, hogy az elnök valaha is használt volna sértő szavakat a zsidók es Sirica biro ellen. Nixon határozott döntésé ellenere, sokan úgy vélik, hogy az elnök követi majd Agnewvolt alelnök példáját, aki szinten hangoztatta, hogy semmi körülmények között nem mond le, de e kijelentés után par óraval beadta lemondását. A “TIMES" SZOLIDARITÁST VÁLLAL A "NEWS"-AL NEW YORK, N.Y. Arthur Ochs Sulzberger, a New York Times kiadója nyilatkozatot adott, melyben kihangsúlyozta, hogy ha a szakszervezetek lehetetlenné teszik a News nyomását, kiadását, a New York Times hajlandó minden segítséget megadni, hogy a News megjelenhessen. „Ha e segítség bajba hozza a New York Times-et — legyen úgy.” Ez a nyílt kihívás arculcsapás nemcsak a sztrájkoló szedők reszere, de a város napilapjainál dolgozó munkások mindegyikere is. Az újságkiadók harcias magatartasat minden bizonnyal előmozdította az a tény, hogy az újságírók, nyomda gépkezelők, postázok, villanyszerelők es a többi szakszervezetekhez tartozók átlépték a szedők sztrájkőrséget és mint sztrájktörők folytatták munkájukat. Lehetséges, hogy Sulzberger kihívó nyilatkozata kinyitja az újságoknál dolgozók szemét es — ha kissé kesve is — de eleget tesznek a munkás szolidaritás legelemibb követelményének: tiszteletben tartják a szedők sztrájkőrsegét és nem lesznek hajlandók azt átlépni. r f A Debreceni KODÁLY Kórus szereplese Nehéz szavakba foglalni az érzelmeket, melyeket a Nemzetközi Kórus Fesztivál egy-egy koncertjének meghallgatasa vált ki az emberből. Boldognak tekinthetik magukat azok a new yorki és környéki magyarok és természetesen a sok más nemzetiségbeli is, akik ott voltak az Avery Fisher Hallban e fesztivál május lO.-i rendezvényén. Mi magyarok természetesen elsősorban a szülőhazánk zenekedvelő fiatalsága ragyogó képviselőinek, a Debreceni Zeneakadémia Kodály Kórusának a meghallgatása vegeit mentünk el. Szereplésük beváltotta, sőt sokszorosan túlhaladta várakozásunkat. Leheletszerű finomsággal adták elő Kodály Hegyi Ejszakái-t, elbűvölő zenei csintalansággal énekelték Bartók Ciposütését, Kodály „Norvég leányaidban a műsor első két szamában kissé túlságosan „com- modo” eneklo férfi kórus kibontakozása megcsillogtatta a kórus fenomenális képességeit. Szokolay döbbenetes erejű es szivbemarkolóan szép Motett- jeit hallgatva, gondoltunk arra, hogy Kodály és Bartók után Szabó Ferenc, Kadosa Pál, Farkas Ferenc és Szervanszky Endre mellett ime új csillag ragyog teljes ragyogásával a magyar zenekultúra egén a fiatal, Erkel-dijas zeneszerző szemelyeben Ha szivünkhöz magatol értetődően a magyar kórus férkőzött a legközelebb, fenntartás nélkül kell adóznunk az estén résztvevő többi nemzet képviselőinek, ajugoszlávoknak, a libériaiaknak, a japánoknak, a brazíliaiaknak es a 10 amerikai egyetem képviselőiből összeállított U.S.A. Együttesnek. Minden elismerés megilleti a Fesztivál rendezőségét a Lincoln Center International Choral Festival-t,mely 1965 óta minden évben a világ 12-15 legjobb kórusát hívja meg három heti vendégszereplésre az Egyesült Államok egyetemeire, valamint Washingtonba es New Yorkba. Kevés hatásosabb módja van a nepek barátsága és egymás kultúrája értékelésének előmozdítására, mint e koncertek megtartása. Vajha a jövőben minden nemzet fiataljai mindenkor csak a zene és kultúra terén es soha többé a harcmezőn vetélkednének egymással a népek gyönyörködtetésére. D. ina cm
