Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-11 / 15. szám

Thursday, April, 11. 1974 AMERIKAI MAGYAR SZO „Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál, Megöntözlek mostan, hogy ne hervadozzál.” (Népköltés) Honnan ered a húsvéti locsolás szokása? Egy öreg-öreg néniké, Kissne Magos Eszter szerint „az egész attól van, hogy a legények huncutok, igen kedvükre való, hogy a vizes feherruha ratapad a lányok idomaira.” Hat ebben lehet valami. De azért halljuk a szakvéleményt is, F. Györgyi Erzsébet, a budapesti Néprajzi Múzeum tudományos munka­társa magyarázatát. VÍZZEL öntés, vesszővel veretes — A husvét a tavaszkezdö pogány ünnepek örö­kébe lépett. Az emberiség kultúrájának korai, több ezer eves hagyományai es egyházi tradiciok, rítusok ötvöződnek a húsvéti szokásokban.' A locsolkodas például az ősi termékenységvarázslás emlékét őrzi. A lányokat, menyecskéket azért locsolják meg hús­véthétfőn, hogy egész évben frissek, virágzoak, ter­mékenyek legyenek. — A vizzel való varázslatnak más formája is élt a század elejen falun. Husvét előtt a lányok nap­keltekor megmostak arcukat a patakban, hogy meg­szépüljenek és himlő ne érje őket. A megújulást, megtisztulást jelentő tavasz'únnep hagyománykore- be jól beleillett egy szorgos, hétköznapi tevékeny­ség is: a télén at betapasztott ablaku, füstös, szabad- tüzhelyes falusi hazakat husvétra tisztára takarítot­tak, meszeltek. A közmondás szerint még a hollo is nagypénteken mossa a fiat. A vödörből való öntözés kissé drasztikus szokása mar falun is módosult, megszelídült? — Nem mindenütt. NÓgrád, Szabolcs es más vidé­kek jo nehány falujában manapság sem engednek a tréfás szokásból. A legtöbb helyen azonban mar a finomabb változat, a kölnivizes locsolás jarja. Érdekes, hogy a Del-Dunántulon egyáltalán nincs hagyománya a húsvéti locsolkodasnak, csak mosta­nában terjedt el, társadalmi szokásként. — A lengyeleknél ugyancsak gavallerosan nyakon- őntik a lányokat,a németeknél és a cseheknél inkább vesszővel veregetik őket husvét másodnapján. Ma­gyarország szlováklakta falvaiban ugyancsak divat a vesszózés.és a lányok még szép tarka pántlikákkal is honorálják a szives figyelmet. Egyébként a fúzfa- aggal (zöldággal) való ütögetés is régi, kultikus ere­detű termékenységvarázsló szokás. — A vesszözésért pántlika, a locsolásért himes tojás jár — mégpedig a „szenvedő” féltól. Egy régi székelyföldi rigmus jól kifejezi, hogy a legények meg is követeltek a járandóságot: „Jöttem, hogy megtuggyam, van-e sok tojásod, Mert ha tojást nem adsz, e kannat jól látod: Meg van töltve vizzel, s öntők a nyakadba, Mint ahogy a molnár felont a garatra.” A MÁGIKUS TOJÁS Dehat miért eppen tojással illik viszonozni a lo­csolást? — Mert a tojás az elet csodája, jelkepe. A régi Egyiptomban mágikus szimbólum volt, az ógermán, ószláv nepeknel megtisztelő ajándék. Honfoglalás­kor! avar női sirokban is találtak piros tojást, fel­tehetően a termékenységre utalt. A keresztenyseg- ben a feltámadás szimbóluma lett. Korábban gyó- gyitoer'őt is tulajdonítottak a tojásnak, különböző kuruzsló praktikák eszköze volt. — Még ha megetettek volna szegény beteggel, de csak megérintették vele! Különben a tojáshoz egesz sor más hiedelem, húsvéti népszokás is fűződik*, a tojasguritas ma már inkább csak a golyózáshoz hasonló gyermekjátek a Dunántúl déli részén, de régebben a föld termóerejét kivánta szolgálni, akár­csak a hagyományos krakkói tojasguritó népünne­pély, a Renkavka. Talán még itt-ott fellelhető Ma­gyarországon az a regi szokás is, hogy a húsvéti tojás héjat elássák, vagy elszórják a földeken a jó termes erdekeben. — Két es fel ezer szebbnél szebb himes, illetve Írott tojást őriz a Néprajzi Muzeum. A legrégibb 1856-ból való, a legujabbakat nemrég küldte egy zengővarkonyi „tojáshimzo” néni. — A sárközi himzesminták, a mezőkövesdi matyó motívumok a húsvéti tojásokra is rákerültek. A kar­colt tojásokat, például Vas megyeben, gyakran a férfiak készítik, mert ez a munka a faragáshoz a. közel. A viasszal Írott és a „föstött” tojások egysze­rű, házilag előállított eszközökkel, növényi festé­kekkel készültek. Ezek a legeredetibbek, legszebbek. HAT A NYUSZI ?- A nyuszi,mint húsvéti tradíció eléggé uj keletű, nyugati polgári hatasra került Magyarországra, a szá­zadforduló táján. A szapora tapsifüles valószínűleg szinten a termékenyseg jelképeként szerepel a ta­vaszi ünnep hagyománykörében, főleg a nemeteknél. Vajon mi lesz a húsvéti hagyományokból a kö­vetkező évtizedekben: fennmaradnak-e vagy elhal­nak? # 4 , — Átalakulnak. Társadalmi szokássá, játékos, örömszerzö ajándékozási alkalommá. A folklór ha­gyomány, a tojásfestés ősi diszitómúvészete pedig, reméljük, tovább él. WEÖRES SÁNDOR TAVASZ - ESTE Tavasz-este lengeteg uszálya húzódik az áttört viz alatt, sodor szel- és szikla-dalokat, ráncot vetve pajták közt halad, ünnepélyes halk zenével varja az okulás kecskék palotaja. Erdón-mezőn bajvivas e nap: rázkódnak a gyökerek bilincsben, és a virágok vonaglanak. Görcsben rángó rügyek ezrivel erőlködnek, igy véreznek el. Tücskök harcolnak a föld alatt, s oroszlánná bűvölt cinegek, részeg megörült fülemülék fennen rázzák érc-kopjáikat. Csak az öreg rozzant fatorony, e volt-elet, vigan integet, ferde sipkáján csalán-bokor, árnyékával este a habon nyugodt messzeségbe lépeget. Suck^baum €nttrpriAtA ‘P-u^cníá. VASÁRNAP, 1974. ÁPRILIS 14.-én, DÉLUTÁN 3:00 ÓRAKOR VASÁRNAP, 1974. ÁPRILIS 21.-én, DÉLUTÁN 3:00 ÓRAKOR A ROBERT WAGNER HIGH SCHOOL SZÍNHÁZTERMÉBEN 220 EAST 76th STREET (MANHATTAN) la 2-ik és 3.-ik Avenuek között) * SZÍNES * színes * SZÍNES * SZÍNESa SZÍNES * SZÍNES * SZÍNES' HUSIKA J £ NŐ VILÁGHÍRŰ NAGYOPERETTJE SZÍNES FILMEN! KÉSZÜLT 1973-BAN! rendezte: Keleti Márton forgatókönyv Békefi István VALAMINT: RAGYOGÓ SZÍNES KISÉRÖFILM EGYSÉGES HELYÁRAK: $3.00 Jegyek kaphatók és telefonon is megrendelhetők: BUCHSBAUM ENTERPRISES. INC.1563 SECOND AVENUE (81. utca sarok, Manhattanban) Telefon: 628-5771 (Bármikor hívható) A POGÁNY VARÁZSLATTÓL A HIMES TOJÁSIG ___ 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents