Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-04 / 14. szám
Thursday, April, 4. 1974. AMERIKAI MAGYAR SZO Tovább szítják a háborús szellemet A mindenkori legnagyobb katonai költségvetés megszavazását vitatja a kongresszus. Annak ellenére, hogy Nixon elnök az amerikai politikában a háborús szellem enyhítését Ígéri. A Watergate-botrány egyre erősbodö áramlatainak közepette, Nixon még most is saját érdeméül könyveli el, hogy megkezdte a hidegháború felszámolását, de a valóságban a kormány minden lépese megakadályozza, hogy a keletnyugat közötti viszony felengedhessen. Döntő szava van még most is Washingtonban az amerikai nagytőke haditermelésre támaszkodó részlegének es a terjeszkedő befolyását mindenhová kiterjesztő amerikai imperializmus képviselőinek. Ezeknek az ervelese hatja at a kongresszust, annak ellenere,hogy a liberálisabb tagok nyomós indokokkal próbáljak ennek a politikának nemcsak nemzetközi, de belföldi szempontból is karos hatását bizonyítani, s a mérhetetlen hadiköltekezést leszállítani. Amikor Kissinger a Szovjetunióban tárgyalt a kölcsönös leszerelesi kérdésekről, a N.Y. Times nagy helyet adott oldalain mindenkori hidegháborús hadi- szakertőjenek, Drew Middletonnak, hogy a kiegyezést lehetetlennek tartó, csakis a hadi felkészültségben bizo nezeteit három hosszú cikkben kifejthesse. Most, mikor a válságos nemzetközi helyzetben a „detente” kérdésé sürgősen előtérbe kerül, Drew Middleton meg mindig a regi nótát fújja. Azzal kezdi cikkét, hogy „az Egyesült Államoknak az egész földgömbön védelmi kötelezettségei vannak.” Nem arról beszel, hogyan lehetne békésén megoldani a problémákat, hanem arról spekulál, mit kell tenni a U.S.-nek a „Szovjetunióval való háború esetén.” Abból a feltételezésből indul ki, hogy a szovjettel | a háború elkerülhetetlen, legfeljebb csak azt lehet megvitatni, hogy „milyen” habomra kerül sor: hagyományos fegyverekkel vívott,vagy nukleáris háborúra. Ugyanakkor azt is kénytelen beismerni, hogy a Szovjetunió hadibázisai és felkészültsége nem tengerentúli beavatkozásokra, hanem csupán a „Szovjet-blokk” védelmére irányulnák. A hidegháború csúcspontján, az 50-es es 60-as évek elején a U.S. katonai „kötelezettségeinek” hálózatát az egész világra kiterjesztette. Katonai szerződésekkel 43 országban_384 nagyméretű és 3000 kisebb katonai bázist állított fel. Legfontosabb a 25 éve fennálló NATO szerződés. Az, hogy a washingtoni militaristák a NATO iránti kötelezettség betartását mindennél fontosabbnak tekintik, nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunióval való barátságos érintkezés tovább fejlesztését hatarozottan elvetik. A NATO keretében a U.S. több, mint v 300.000 főnyi katonai erőt tart Európában, a Hetedik Hadtest, a Hatodik Flotta és a Légierők európai csapataiban és ezeket a legmodernebb hadifelszereléssel látja el. Az ezzel járó hatalmas költekezést a kongresszusban évek óta sokan kritizálják, sot a kormányon kívüli szakértő körökben es egyes katonai körökben is. Kimutatják, hogy ezt a nagy haderőt minden veszély nélkül lehetne redukálni Európában, ami hatalmas megtakarítást is jelentene, de a kongresz- szus az ehhez szükséges költségvetést végül mindig megszavazza. A U.S. katonai kötelezettségei a NATO-n kívül a SEATO,— Southeast Asia Treaty Organization, — valamint európai, közel-keleti es távol-keleti országokkal kötött kétoldalú szerződésekre is kiterjednek. Többek között Frank Church, (Idaho demokrata) szenátor is azon a véleményen van, hogy a Seato szerződés többé már nem életképes és meg kellene azt szüntetni. A US-nek két oldali katonai szerződései vannak Görögországgal, Portugáliával, Spanyolországgal, Törökországgal, Marokkóval, Tunéziával, Libanonnal, Jordániával és Szaud Arábiával, de szerződés nélkül Izraelnek is fontos katonai támogatást nyújtott. A Távol-Keleten Japánnal, Taiwannal, Dél-Koreával és a Fülöp-Szigetekkel kötött katonai szerződéseket, de ezenkívül Del-Vietnámnak, Kambodzsának, La- osznak, Indonéziának és Malájföldnek is nyújt jelentős katonai segítséget. A Szovjetunióval való enyhülés megakadályozása evente fantasztikus összegeket von el hasznavehetetlen, rövidesen elavuló hadi felszerelésekre és hadi személyzetre, de ezenkívül az ország gazdasági fejlődése szempontjából is rendkívül káros. A Szovjetunióval való szorosabb kereskedelmi kapcsolatok óriási munkalehetősegeket nyitnának meg az amerikai dolgozóknak s nagy mértékben csökkentenék az egyre növekvő munkanélküliséget. Washington-i körök próbálják elhitetni az amerikai néppel, hogy a Szovjetuniónak sokkal nagyobb szüksége van a kereskedelmi kapcsolatokra, mint az Egyesült Államoknak. A valosag az, hogy a nagyméretű gyártelepek berendezéseit a Szovjetunió Angliából, Nyugat-Németországbol,Japánból és más kapitalista országokból is beszerezheti, amit meg is tesz, nagy hasznot es fellendülést hozva az illető országoknak es sok munkaalkalmat a dolgozóknak. Az Egyesült Államok a szó szoros értelmében maga alatt vágja a fat a háborús politika továbbfolytatásával. A Szovjetunió főleg az ellenséges hangulat felszámolása es a világbéke biztosítása érdekében szorgalmazza a szorosabb kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. Az elkövetkező hónapok döntő fontosságúak lesznek ebben az irányban. Vágó Klára ______________________,3 um*- ok*«* WASHINGTON, D.C. A Szenátus Watergate Bizottságának republikánus vezető tagja, Howard H. Baker, Jr., Tennessee-i szenátor,csatlakozott az egyre több republikánus politikushoz, akik azt javasolják Nixon- nak, hogy mondjon le és nyújtsa át az összes vonatkozó magno-szalagokat és más okmányokat a Ház Jogügyi Bizottságának. Baker kijelentette, hogy ez az önkéntes cselekedet jobban szolgálná az ország és az elnöki tisztség érdekeit. % PATNA, India. Tovább folynak Indiában a diákzavargások. India északkeleti Bihar tartományában a diákság megfogadta, hogy addig nem adják fel a küzdelmet, amig a kormányt meg nem buktatják. Jobboldali kórok a Maoista és a Kommunista Párt-on belüli ellenzéket hibáztatják. A zavargásokra a tankó’nyvek magas ára és az étkezőkben kapott étel elégtelensége adott okot. Jelek mutatkoznak arra, hogy a diáktüntetések más tartományokban is terjednek. ♦ WASHINGTON, D.C. A március 3.-an Párizs környékén történt repülőgép szerencsétlenségből kifolyólag, melynek során 346-an lelték halálukat, a Szövetségi Repülési Hivatal (Federal Aviation Administration) utasította a McDonnell Douglas Corp.-t lényeges módosításokra a DC-10 jelzésű ,Jumbo jet” gépeken; nevezetesen a teheráru-ajtó zárbszerkezetében, valamint a vészjelző rendszerben. A baleset vizsgálata azt mutatta, hogy az ajtó meg- lazulása és kiesése okozta a gép lezuhanását. A Hivatal szószólója szerint mintegy 130 ilyen gép van forgalomban a US-ban. A vállalat képviselője elismerte a szerkezet hibás voltát, és hogy a gépek a hibás ajtóval hagyták el a gyárat, annak ellenére, hogy a gyár feljegyzése szerint a javítás megtörtént. Az eredeti utasítás azután történt, hogy 1972 júliusában Detroitban, egy DC-10 gép elvesztette ajtaját röviddel a felszállás után, és csak a pilóta ügyessége akadályozta meg a szerencsétlenséget. A vállalat vezérigazgatója tagadja azt a vádat, hogy a vállalat kérelmezte a FAA-tól az utasítás enyhítését és az elrendelt változtatásokat nem hajtották végre. j TERJESSZE LAPUNKAT “ ~ ~ ~ U.S. and Soviet Commitments Abroad r r O Main U.S. Basis Abroad O Main Soviet Bases Abroad /
