Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-21 / 12. szám

Thursday, March, 21. 1974. dbaza ÉDES ANYANYELVŰNK Kovalovszky Miklós: ! ■ ,t Az anyanyelv és a külföldi magyarság A nyelvi műveltség alapja az anyanyelv. Az a nyelv, amelyet gyermekkorban, rendszerint első­ként tanulunk meg, s amelyen általában legtermé­szetesebben, legjobban es legszívesebben beszelünk. Az anyanyelv többnyire az ember nemzetiséget is meghatározza. A közös anyanyelv ugyanis a népi, nemzeti összetartozásnak egyik leglényegesebb is­mertetőjegye es legerősebb biztositéka („Nyelvé­ben él a nemzet”). Gyüjtomedencéje a nép múlt­jának, történelmének, foglalata hagyományainak, tükrözi eletkörülmenyeit, szokásait, anyagi es szel­lemi műveltséget. A nyelvben kifejeződik egy nép szellemisege, észjárása, szemléletmódja, egész lelki­világa, egyszóval: „egyénisége”. Ez adja a nemzeti irodalmak sajátos értéket is. Minden nyelvre jellemző elsősorban a hangzás, elvontabban pedig a frazeológia és a nyelvtani szer­kezet. Ez utóbbiban természetesen megnyilvánul­nak az emberi lélek egyetemes vonásai is. Az egyén azonban anyanyelvenek eppen egyedi, jellegzetes tulajdonságait szivja fel tudatába, s - a szerves azonosulás folytan —ösztönös es természetes módon anyanyelvűnket érezzük es valljuk a legszebbnek, leggazdagabbnak, legkifejezőbbnek a nyelvek verse­nyében: „A természet csak egyetlen édesanyát adott nekünk, csak egyetlen édes anyanyelvet” (Koszto­lányi). Ez a természetes elfogultság sohasem torzul­hat azonban soviniszta elvakultsággá. Az anyanyelv szerepe elsősorban az ember szel­lemi fejlődésében, ismeretszerzéseben, tudatvilaga- nak kialakulasaban es gazdagodásában döntő jelen­tőségű. Csokonai lelkes, magasztaló szavai is ezt emelik ki: „Magyar nyelv! edes nemzetemnek nyel­ve! teáltalad szólaltam én meg először, teáltalad kezdettek kifesleni az én gyermeki elmémnek első ideái.” Mar Apáczai Csere Janos azzal okolja meg a tudományok nyelvének megmagyarositasára irányu­ló törekvéset, hogy a tudáshoz sokkal rovidebb es könnyebb utón visz el az anyanyelv. Bessenyei is igy érvel: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós”, azaz müveit. A nyelvvédelemnek es nyelvművelésnek az a fel­adata, hogy természetes korlátok közt tartsa az ide­gen nyelvi hatast, az anyanyelvi nevelesnek es okta­tásnak pedig arra kell törekednie, hogy egészséges nyelvérzek kifejlesztésével es erős nyelvi Öntudat megalapozásával vedje nyelvűnk eredeti szellemet és szerkezeti sajátságait. Idegen nyelvektől nem zárkózhatunk el, lénye­ges azonban, hogy csak akkor kezdjünk ismerkedni velük, amikor a magyar már elidegeníthetetlen sa­játunkká, vérűnkké vált. A gyermekkor, első 10-12 evünk az az idő; ekkor alakulnak ki fogalmi ismere­teink, eppen a nyelv segítségével, szervesen hozzá­forrva. E folyamat megzavarása más nyelv közegébe való at-atugrással gátolja a gyermek anyanyelvi alap­jainak megszilárdulását, nyelverzékenek kifejlődését es biztos irányulását.Anyanyelve nem kap sem szint, sem mélységét, nem válik ,-,a lélek nyelvéve”. Az ilyen ember egy édes anyanyelv helyett — Koszto­lányi szavaval — több „mostoha-anyanyelvet” kap. Az anyanyelv mély gyökereit az évtizedes idegen környezet szikkasztó hatása sem tudja elsorvasztani. Lelekmelyi nedvek tápláljak es őrzik meg elevennek a nyelv szunnyadó készségét, amely a hazai szóra megelevenedik és kivirul. Ezt tapasztalhatják — első­sorban önmagukon — azok a magyarok is, akik hosszú távoliét után megkopott, akadozó beszéd- • készséggel térnek vissza — akár rövidebb időre is — az anyanyelv természetes, eltetö közegebe. Az idegen nyelv használatában még fejlett nyelv­tudás eseten sincs meg az anyanyelv ösztönös, könnyed termeszetessége és változatos gazdagsága a szavak otthonos, jo ize. Mas nyelv többe-kevésbé szellemi igénytelenségre szőrit bennünket:abennünk elő es kifejezésre törő mégoly gazdag és színes mon­danivalónak is csak vázlatos vetületét kapjuk a kény­szerű leegyszerűsítéssel az anyanyelv megelevení­tő ereje hijan. (Folytatjuk) A Kőhida i gyilkosság évfordulójára Sopronkőhida a nyilas uralom alatt több jeles magyar hazafi eletenek utolsó állomása volt. Itt végezték ki Pataki Istvánt, Pesti Barnabást, Kreutz Róbertét, a három kommunistát. Itt végezték ki Bajcsy ZsilinszkyEndrét is, a Független Kisgazdapart parlamenti képviselőjét, aki gyakran szót emelt a baloldaliak üldözése és a Hitler-barat háborús poli­tika ellen. Az ellenállási mozgalom polgári szárnyá­nak vezetojekent, az antifasiszta egységhez csatlako­zott. Magyarország nemetek altali megszállásakor, 1944 március 21-én, a Gestapo letartóztatta, a nyi­lasok pedig halaira Ítélték. A következő sorokban meggyilkolásának hivatalos adatait közöljük Jegyzőkönyv, készült Sopronban 1945. április 26.-an, a foispáni hivatalban. Bardosi Jenő, fegy- intézeti evangélikus lelkész, gopronkóhid-telepi la­kos, a következőket adta elő (részletek): Dr. Bajcsy Zsilinszky Endre Kóhidára szállítása időpontjára vonatkozolag értesülésem nincs, mert a fegyintézet teljesen külonallt a hadbíróságtól. 1944. dec. 23.-an este kaptam kirendelést, hogy a másnap reggeli kivégzésén jelenjek meg és az elitélteket utolso lelkivigasztalasban részesítsem. Akitor közöl­tek velem azt is, hogy Dr. Bajcsy Zsilinszky Endrét fogjak három társával együtt kivégezni. Nagyon szívélyesen üdvözöltük egymást, köszön­te, hogy ilyen kora reggel eleget tettem kérésének. Leiekben nagyon megindulva ültem melléje. Először levelére — melyet irt — terelte a szót. Feleségének ir a karácsony közeledtére való tekintettel, mely­ben kifejtette, hogy minden magyar számára 8 osz­tályos népiskolát gondol. Külön szakirányút a mező­gazdasági munkások, külön szakirányút a gyári munkások gyermekeinek. Tisztában van azzal, hogy a nyilas rendszer nem fog kegyelmet adni neki. Kérte feleséget, hogy a hátralévő életét iratainak rendezésevei és kiadásával töltse. Közben megjelent egy katona, aki értejött. Lát­szott rajta, hogy tudja, hogyan áll. 10-15 perc múl­va visszajött es közölte, hogy 2 órán belül végre­hajtják a halálos iteletet. Elindultunk a már akkorra siralomházza átalakított harmadik emeleti cella fe­le. Elmondta, hogy nemrégen nősült, feleségét ra­jongásig szereti es csak az bántja, hogy neki ilyen fajdalmát okoz. Kért, hogy ügyeljek arra, hogy levele elmenjen. A levelet a hadbíróság dec. 26.-án ajanlva el is küldte. Ekkor már hallatszottak kivülról a fegyverdőrre- nesek, melyekkel a másik három Ítéletet végre­hajtottak. Megrendülés nélkül, keményen emelte fel fejet. Lassanként ram kerül a sor — mondta. Meg említette, hogy feleségének nincs nyugdija, de hiszi, hogy a magyar társadalom gondoskodni fogaz ó özvegyéről. Az or nagy tisztelettel mondta: Képviselő úr, legyen szives jönni. Átölelt, meg­csókolt es kissé fátyolos hangon kért, hogy az utol­só órak emléket mondjam el feleségének. Vele men­tem. A kívülálló két őr tisztelgett, az egyikkel ke­zet fogott, lelkére kötötte, hogy legyen jo magyar. A másik — aki vagy falubelije, vagy ismerőse volt — egyszerre csak megcsuklott, ráhajolt a kezére és megcsókolta. Az ajtónál elváltam tőle. Láttam, hogy felemelt fővel, bátran megy őrei között. Már csak a kivégzés után rendeltek ki a Miatyánk el­mondására. Ke’résemet, hogy a temetésen ott lehes­sek, elutasították. A fenti dokumentumot a soproni levéltárban Dr. Horvath Zoltán igazgató ismertette velünk, ami- | kor ott jártunk. Bajcsy Zsilinszky fiatalabb korában a fajvédőkhöz tartozott és résztvett Achim András munkásvezér meggyilkolásában, de később megváltozott, ellenzé­ki lett és ostorozta a kormányt reakciós rendelke­zéseiért. Álma a közoktatás terén megvalósult, sőt világméretű magas színvonalra emelkedett. A n’egy mártírról nem feledkezett meg a magyar nép és kormánya. Sírjaikhoz zarándokol az ifjúság, utcákat, tereket, művelődési otthonokat, munkás- brigádokat neveztek el róluk. Bélyegeket adtak ki tiszteletükre, Patakiról, es Bajcsy Zsilinszkyrol mar régebben, Pesti Barnabásról nemrégen. Fodor Erna VÁMMENTES IKKA-ÍSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiába?* lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket , MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK lIS.RELIEF PARCEL SER VICE IJSC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 IGAZGATÓ: M. BRACK REICH Bejárat 1545 Second Ave.-ról. 8 .

Next

/
Thumbnails
Contents