Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-21 / 12. szám

Ent^*i2nd CUu Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y„H.Y. Vol. XXVIII. No. 12. Thursday, March, 21. 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 FESZÜL A HELYZET A US ES A KÖZÖS PIAC ORSZÁGAI KÖZÖTT Szilárd támogatás Amikor Gromiko szovjet külügyminiszter Da- maszkuszban es Kairóban járt, megelegedes fogadta azt a tényt, hogy a szovjet diplomácia ilyen magas szinten vesz reszt a közel-keleti rendezést célzó erőfeszítésekben. Mindjárt tegyük hozzá: abban a térségben a szovjet politikai jelenlet akkor is vitat­hatatlan, amikor nem tartózkodik ott a külügy­miniszter. A szovjet politika abban érezteti hatását, hogy következetesen segíti, támogatja az arab nepek igazságos követeléseit. Szilárdan amellett van, hogy a Közel-Kelet valamennyi állama es nepe számára biztosítani kell a békét, a biztonságot és a határok sérthetetlenséget. Nem konjunkturális kapcsolatok fűzik a Szovjetuniót Egyiptomhoz, Szíriához, Irak­hoz es a térség más államaihoz, hanem olyan szálak, amelyek az imperializmus elleni együttes harc közös elveire épülnék. A Szovjetunió tehát ebben a térségben is elvi politikát folytat, s éppen ezekben az elvekben dom­borodik ki az alapvető különbség a szovjet es az amerikai politika között. Amennyiben persze az amerikai lepesek konkrét előrehaladást hoznak a közel-keleti kérdések megoldásában, annyiban Moszkvában is egyetértéssel követik például Kissin­ger targyalasait, de ettől meg nem szabad, nem lehet egyenlösegi jelet tennünk a két külpolitikai törek­vés köze. S teljesen nyilvánvaló, hogy a haladó arab államoknak kedvező minden változás —- mégha a felszínen amerikai közvetítéssel is jönnek létre a megegyezési formaságok - elválaszthatatlan a Szovjetunió es a többi szocialista ország követke­zetes bekepolitikájátol, nemzetközi súlyától, segit- ségnyúj tásá tó l. A Közel-Kelettel kapcsolatos szovjet politika alap­jaiban tehat változatlan, következetes, mégis szün­telenül megujhodo, kezdeményező. Most például — s ezzel is összefüggött Gromiko útja — róvidebb tavu célja a sziriai és az izraeli csapatok szétválasztá­sának elosegitese. A szovjet politikát nem egyoldalú, ónös érdekek vezérlik. Saját érdekei egybeesnek a világ népeinek érdekeivel, hiszen a háború egyetlen nép számára sem jelent elfogadható altemativat. Márpedig a Kö­zel-Keleten kialakult helyzet, a konfliktus kiterje­désének kockázata: szüntelen háborús fenyegetés. A válság békés rendezésének ezzel szemben haszon- elvezóje az egesz világ lenne. TOVÁBB FOLYIK A HARC A GOLAN FENNSÍKON TEL FARRAS, (Izrael által elfoglalt sziriai terü­let.) Nap, mint nap a sziriai és izraeli tüzérség ágyütuz alatt tartja a vi­déket. Mindkét fél egy­mást okozza a harcok folytatásáért. Két fegyvertelen ENSZ* ellenőrző megsebesült a lövöldözés következtében. LONDON, Nagy felháborodást es elégedetlenséget keltett Nixon elnöknek a Közös Piac országaihoz intézett intelme, melyet Chicagóban, az „Executive Club” ülésén tartott beszédében hangoztatott es melynek lényege az volt, hogy az európai kapitalis­ta országoknak együtt kell dolgozniok az Egyesült Államokkal gazdasági és politikai téren, ha azt akar­ják, hogy az USA együtt dolgozzon velük katonai téren. A Parisban megjelenő Le Monde, mely rendsze­rint az USA-val való együttműködés elvét támogatja, ezúttal a legerőteljesebben hangoztatta, hogy „min­den jel arra mutat, hogy Nixon elnök teljesen el­vesztette önuralmát”, amikor e kijelentést tette. Majd igy folytatta a Le Monde: „Nixon elnök pokeijátéka nagyon, de nagyon Több, mint 600 felbőszült Westchester megyei lakos tiltakozott a Con Edison vallalat villany­számlái miatt. A vallalat képviselője azzal magyarázta először a magas díjazást, hogy kevesebb áramot fogyaszta­nak. Erre Alexander Funk, a nyugdíjasok képviselő­je igy válaszolt: „A vállalat e magatartása egyenlő azon személy védelmével, aki megölte szüleit és aztán jóindulatot kér, mert ó árva! Szavait nagy taps követte. Ezután a vállalat képviselője egy más magyarázat­tal próbálkozott: az arab államok olajembargója felelős a magas díjazásért. Szavait lehurrogták. veszélyes, mert a nyugati államok egysége forog kockán.” Nixon intelmét megtárgyalták Rómában is, ahol Michel Jobert, francia külügyminiszter beszélgetést folytatott Aldo Moro olasz miniszterelnökkel. A közös nyilatkozatból nem tűnik ki a Közös Piac országai és az USA közti viszony kiélesedése, de az a tény, hogy ismét elhalasztották a „közös nyi­latkozat” közzétételét, bizonyítja a Nyugat-Európa i országok és az USA közti szakadék kimélyülését. Nixon elnök ismét elhalasztotta európai útját. Brüsszelben is a franciákéhoz hasonló kritikai véle­ményt nyilvánították Nixon beszede iránt. Kissinger amerikai külügyminiszter sürgős tárgya­lást tartott Brendt von Staden a Nemet Szövetségi Köztársaság washingtoni követevei. Mrs. Janet Coulston, White Plains-i lakos mon­dotta: „Jelzálog törlesztésem havi 389 dollár és a villanyszámlám 250 dollár, annak ellenére, hogy lakásomban 50 F. hideg van.” A Con Edison ahelyett, hogy csökkentené az aramszolgáltatasi dijat, újabb áremelkedésért fo­lyamodott a Public Service Commissionhoz. Ez az állami közeg, mely hivatva volna védeni a lakosság érdekét, minden esetben teljesítette a villanyvállalat kérését. Ezúttal, minden jel szerint, népmozgalom van kifejlődőben, mely nem csak a Con Edison vállalat ellen, hanem a PSC ellen is irányul. TILTAKOZNAK A MAGAS ÁRAMDIJAZÁS MIATT ÁM 20 cm

Next

/
Thumbnails
Contents