Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-14 / 11. szám
Thursday, March, 14.1974 AMERIKAI MAGYAR SZO The Heiress Az örökösnő: igy nevezi a sajtó társadalmi rovata a gazdagok fiait, tanyait és most a szerencsétlen, ártatlan leányt, akit úgynevezett ,,forradalmárok” elraboltak és kinek szabadon bocsátásáért követelik, hogy a szidok élelmiszert osszanak szét a californiai szegények között. Előbb olyan mennyiségben követeltek ezt, hogy ez sokszorosan meghaladta volna a szülök vagyonát, majd úgy latszik, belenyugodtak, hogy az elosztás a lehetőség szerint megkezdődjek, de a szegény lányról még nem tudni semmit — reméljük, meg el. Tudjuk, hogy egyszeri ingyen csomagokkal — meg ha minden rászorulónak jutna is — a társadalmi kérdés nem oldható meg, ha a Föld leggazdagabb területen, Califomiaban az előirányzott 6 millió dollárból mindenkinek jutna is egy dollár. De ha a lanyrablok komolyabb akciót tudnának is javasolni, bűnüket szenvedélyesen el kell ítélni. Ilyen erkölcstelen — es egyben bizarr, sót bolondos — akciók csak megcsúfolják, eltorzítják az életbevágó társadalmi küzdelmeket es a közvélemény nagy részét meg reakciosabb irányba terelik. Hearst tálán a leggyülöltebb név az U.S. sajtójának torteneteben, a gatlasmentes, az emberi csúf szenvedélyek szitasavai, a közönség felrevezetésé- vel szuperprofitot hajszoló politikai hatalomra törő ujsaglancolat szimbóluma, háborús dobveró, a ki- zsakmanyolokat vedo, a fasizmusoknak tapsoló monopolista lapvallalat, mely még ma is számos napilap es radió-TV, számtalan hetilap, folyóirat tulajdonosa. Az alapító dédapa hiúságának bizonyítéka kacsalábon forgó californiai tündérkastélya, ma idegenforgalmi látványosság,melyet Orson Wells hatalmas filmje, a Citizen Kané örökített meg. De a fiatal diáklány nem felelős dédapjáért, sőt még apja is, az ujsagkoncem mai elnöke csak csökkent mértekben: Hearst dédapa összeharácsolt százmilliója ma nem családi vagyon, hanem alapítvány. Az apa kidnapolasa ellen is tiltakozni kellene — de a leánye legalább annyira oktalan, mint amilyen gyalázatos. Ez nem jelenti mindenfajta ,,kidnapolás” általános eliteléset. Terror uralom alatt elő országokban, elnyomott, kizsákmányolt gyarmati területen, függetlenségi harcokban diplomaták, tokesek, politikusok, tábornokok elrablásával gyakran el lehetett emi, hogy megkínzott, halalraitélt forradalmárokat értük kicseréltek. Ahol — mint a mai Chilében — ezrevel gyilkolnak ártatlanokat, a korábbi haladó rendszer híveit — ott örülni kellene, ha ezúton az üldözöttek visszanyerhetnék szabadságukat. De ha például elpusztítják válogatás nélkül a repülőgépek, a vonatok utasait, a járókelőket, a váróteremben ülőket: ez főbenjáró bún, amit a forradalmi lelkesedés nem menthet. Meg a felháborodás, kétségbeesés sem, amely különben jóérzésú fiatalokat eltölt a társadalmi igazsagtalansagok lattara, kormányaik belső elnyomása es külső nepgyilkos háborúi miatt. Annál kevésbé, mert az elkeseredés egymagában nem vezet eredményre. Nem pótolja a tudást, a társadalmi es a politikai tények ismeretét es megérteset, az erkölcsi es szellemi ideákat, amelyekhez egesz életeben hu maradhat az ember. Mint ahogyan mi ismerjük a magyar, amerikai es mas kommunistákat és szocialistákat, akik minden üldöztetés, balsiker, szenvedés után is küzdenek eszméik megvalositasa. ért. Az US ifjúságának csak igen kis részét töltik el az ilyen ideák. Ezért van az, hogy — egyébként lelkes — mozgalmak, mint a vietnámi háború elleni LONDON, Anglia bányászai megkapták azt a jogos bért, mélyért egy hónapon át sztrájkban álltak. Az állami szénhivatal es a bányászok szakszervezete között létrejött szerződés átlagban 35 százalékos béremelést biztosit a szenet bányászok reszere. Ez kétszer akkora béremelés, mint amennyit a Heath-kormány javasolt. Konstruktív szerepet játszott az egyezmény létrehozásában, az uj angol munkaskormany két baloldali tagja: Eric Varley es Michael Foot. A béremelés évente 100 millió font sterlingre rúg. Két hétről háromra emeltek a bányamunkások évi Fizetett szabadságát es növelték a munkában meg- sérulteknek járó juttatásokat is. Az uj szerződést szinte egyhangú szavazattal fogadta el a 270.000 sztrájkoló bányász. A sztrájk végeztével egyidöben a Wilson kormány visszaállította az. ötnapos munkahetet. A Heath-kormany háromnapos munkahete több, mint két milliárd font sterling kárt okozott az angol nemzetgazdaságnak. tiltakozás, egyszerre elhalnak, a harcosok elvesztik érdeklődésüket, közönyösek lesznek, beilleszkednek az általuk rossznak tartott társadalomba, vagy éppen irracionális tömegpszichózisba menekülnek a guruk, srámik,csodapapok, josok, mágusok, Krisna- csalók imádói lesznek, oktalanul, elfecsérlik lelki energiájukat, sót ártalmason, mert gyengítik azokat az irányzatokat, mozgalmakat, amelyek alapvetően meg akarjak javítani az emberi társadalmat. Hozzá kell tenni a válogatás nélküli erőszakos akciónak meg egy karos lélektani hatásai. Az US közönségé amúgy is rabja a ,,personal touch” hatásának, a kellően leirt és filmezett egyéni tragédiák iránti részvétnek, mig érzéketlen százezer indokinai gyermek meggyilkolásával es megcsonkitásavalszem- ben. Úgy érzik az emberek, a humanitás követelményének eleget tesznek, ha — jogosan — aggódnak Patricia sorsáért, de nem a tízmillió afrikaiért, akiket éhhalál fenyeget. Követelik az emberrablók megbüntetését (ha megtalálják őket), de örülnek a „legalább 22 vietnámi nő, agg és gyermek” — valójában 400-nál több — meggyilkolásában bűnös Calley hadnagy szabadon bocsátásának. Es sajnos, sok száz, a californiaihoz hasonló, halallal végződő emberrablás sem kelt a mostanihoz hasonló emócit ' _ ot, mert nem milliomos „heiressek”, hanem többnyire szegények, sót szegény színesek az áldozatok, akiknek családi glóriájáról nincs mit imi. Erezzünk együtt minden, gazdag vagy szegény, feher vagy „színes” áldozattal, ne tegyük függővé a sajtótól és a TV-tol, kiért kell, sőt kiért szabad aggódni, bánkódni, felháborodni. És őrizzük meg felháborodásunk egy részét a földi paradicsommal, San Franciscoval kapcsolatban ( ugyanúgy lehetne New York), ahol nyomorult emberek, büszkeségüket, önérzetüket elfeledve, órákig varnak, tolonganak, sót verekednek ennivalóért. Magyarorszaq szegényebb, de azt hisszük, ott ilyesmi elkepzelhetctlen. ( Per. Kissinger az USA és a USSR normális kapcsolataiért WASHINGTON, D.C. Henry Kissinger külügyminiszter kerte a kongresszus tagjait, vonják vissza azokat a javaslatokat, amelyek a Szovjetunióval való kereskedelmi megszorításokra vonatkoznak és sikraszállt a normális kereskedelmi kapcsolatok megteremtése mellett. Kijelentette a szenátus pénzügyi bizottságának ülésén,hogy a politikai megszorítások a kereskedelemben veszélyeztetnék az enyhülési politikát és ezáltal növelnék a nukleáris háború veszélyét. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogadhatja el alapelvként, Hogy külpolitikai vonalat a szovjet belpolitikájával kapcsolja Össze. Kissinger többször kihangsúlyozta, hogy az US az enyhülés politikáját óhajtja folytatni a Szovjetunióval. A legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben tovább javítaná ezt a politikát. '♦ MOSZKVA, Egyezmény jött létre a Szovjetunió és Japan között a Yakut körzetben lévő 30.000 akeros területen fekvő szén tartalék kiaknázására. .3 NAGY GYŐZELMET ARATTAK AZ ANGOL BÁNYÁSZOK MAGYAR SZO Published weekly, except 3rd.& 4th week in July by Hnncarian Word, Inc. 130 Eait 16th Street, New York, N.Y.10003 Eat. as M f~~l— Matter, Dec. 31.1952 laiUrr 'the Act of March 1l, 1879, at the P.O. of __ ___________New York, N.Y.____________ Bólaetén. árak: New York rárnrfiar. as Egyesült Államokban és Kanadában egy érre % 12.50. felevre $ 7.00. Minden másluUfdidi országba egy érre S 15.- félévre $ 8 00.
