Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-07 / 10. szám
4 Thursday, March, 7. 1974. AMERIKAI MAGYAR SZO VESZÉLYBEN AZ EURÓPAI EGYSEG Párizs nemzetközi légkörét aggodalommal tölti el. hogy az egységes Európai amire egy nemzedek óta törekedtek,veszélyben van. Feltűnést keltő hirdetés jelent meg a legbefolyásosabb nyugat-német és francia lapokban, amely felhívja az egyseges Europa híveit, hogy utasítsák el a nemzeti fiiggetlenseg elvet, a nemzeti erdeknek alárendelt politikát. Ez visszatükrözi a washingtoni energia-konferencia okozta aggodalmat és bosszúságot Nyugat-Európában. Európa érzékenyen reagált arra a szakadásra, amely kialakult Franciaország és a Közös Piac más tagjai között, amennyiben Franciaország ellenezte a többiek által javasolt tervet az energia-krízis egyseges megoldására. Sokan úgy látják, hogy a hosszadalmas fáradság Európa országait egy virágzó, békés közösségbe kovácsolni, most a kudarc szélén all. Egyike azoknak, akik ennek az aggodalomnak kifejezést adtak, Claude Cheysson, az Európai Bizottság egyik tagja a harmadik-világ ügyeiben, egy interjú során igy nyilatkozott: az embernek az az érzésé, hogy Európát darabokra szaggatják. Az elképzelt tervek méretei messze túlhaladják Franciaország lehetőségeit. De M. Cheysson, mint a legtöbb francia, aki idáig felszólalt, egyetért az alapvető párizsi indokolással, hogy Európa és az Egyesült Államok érdekei egymással ellentétben állnak, hogy az USA meg akar akadályozni minden megegyezést a nyersanyag-termelőkkel, hogy igy a saját befolyását szilárdítsa meg. Erősödik Európában Franciaország elszigetelődésének erzete, es az az elhatározás, hogy Nyugat-Európa nem hagyja magát Franciaorszag áltál megfélemlíteni olyan illogikus és nem realisztikus álláspont elfoglalására, amely az EgyesültÁlla- mokkal való szakításra vezet. Ilyen körülmények között folyt le Gromiko, szovjet külügyminiszter három napos látogatása Párizsban. Látogatásának célja a március folyamán tartandó francia-szovjet megbeszélések előkészítése volt. Gromiko helyeslésének adott kifejezést a szovjet - amerikai viszonyok javulasa, es az olaj-krízisben tanúsított független francia politika fölött. Kerde- sekre felelve ezt mondta: Nem látom, hogyan veszélyeztethetné ez a francia-szovjet viszonyt, nekünk nincs kétféle politikánk, egyik zsebünkben francia a másikban amerikai politika. A megjavult szovjet- amerikai viszonyok pozitív erteküek Franciaország és más országok részére is, es ebben nincs semmi ellentmondás. Osztozik Franciaorszag nézeteiben az olaj krízis dolgában, és támogatja Algéria kerelmet, hogy az ENSZ Nagygyűlése hívjon össze rendkívüli ülést, a nyersanyagok kérdésének megtárgyalására, amit Franciaorszag is támogat. Mar mintegy hat éve ismeretes, Hogy a távol keleti tengerek vizei alatti rétegek nagy mennyiségű olajat tárolnak. Geológiai kutatások mutatják, hogy a Kelet-Kinai tengernek Kinatol Korea, Japán, a Füfóp szigetek es Vietnám mentén, egy hatalmas Ívben a tengerfenék üledékes rétegeiben óriási mennyiségű olajkészlet rejtőzik, amely szakemberek szerint olyan gazdag, mint a Közel-Kelet-i. A ielen energia-, vagyis olaj- Ínséges időkben a nyugati, főleg amerikai olajérdekeltségek különös figyelmet fordítanak erre a vidékre. Maris több amerikai vállalat folytat kutató fúrásokat, ezek között elsősorban az Amoco es az Exxon. Korea és Japán, valamint Tajvan fúrási szerződéseket nyújtott territoriális vizeikre, a kontinentális pad-okon (partmenti tengerfenek) es furasok már folynak is a koreai és japán vizekben vasszerkezetű szigetekről. Tajvan fúrási szerződést nyújtott a Tajvan és Okinawa kozott fekvő es lakatlan Senkaku szigetek térségében. Del-Vietnám négy amerikai olajvállalatnak adott ilyen szerződést a Mekong delta vidékén végzendő furasokra. A legtöbbet ígérő fúrások a Korea és a Senkaku sziget vidéken történnek. Itt aztán nemzetközi politikai nehézségek merülnek fel, eppen a kontinentális pad elvéből kifolyólag, mert ennek kiterjedése iránt ma még nincs egyseges nemzetközi megállapodás; minden parti ország sajat igényeinek megfelelően állapítja meg ennek a kontinentális padnak a határát. Kina követelése szerint a kontinentális pad csak a szárazföldnek természetes kiterjedése, tehát a pad széléig terjed a fennhatóság fölötte, ami mesz- sze kiterjed a tengerbe. Del-Korea es Tajvan hasonló elvet vall, mig Japán hajlandó beleegyezni abba, hogy a határvonal a vitas vizekben a két partvidék közti távolság feleben legyen megállapítva. Japánnak most megnagyobbodott erdekeltsege van, mióta 1972-ben az Egyesült Államok visszaadta Japánnal;: az Okinawa szigeteket, és idetartoznak a Senkaku szigetek is. A tefkepek ábrázolják a helyzetet, ADDIS ABEBA, Etiópia, A kormány benyújtotta lemondását az Asmara vaf t » rosban es az azóta más városokra is kiteijedt katonai lázadás miatt. A katonák a kináltnál magasabb zsoldemelést kérnék, jobb bánásmódot és 22 más panasznak az orvoslását, a császár irárjti hűségüket hangoztatva. Lezajlott a Mexikói konferencia MEXICO CITY, Február 23-án zárult be a 24 latin- amerikai állam háromnapos konferenciája, mely uj korszakot hirdet a nyugati félteke történelmében. Első Ízben történik, hogy a US-tól délre eső államok maguk között megtárgyalják kül- és belügyeiket, az US beleszólása nélkül. Kissinger külügyminiszter, ! mint meghívott vendég vett részt a konferencián, amely zárt ajtók mögött folyt le, még hozza magnók es gyorsírok kizárása mellett. Kissingert a repülőtéren Epiilio O. Rabasa, mexikói külügyminiszter fogadta, akinek üdvözlő szavaira válaszolva, kijelentette, hogy azért jött, hogy „tisztelettel meghallgassa Latin-Amerika külügyminisztereit, akiknek szavait, tisztelettel, becsületesen es a barátság mély érzetével fogjuk viszonozni.” A konferenciát Mexiko elnöke, Luis Echeverria Alvarez nyitotta meg, öt követte Kissinger, üdvözletével. A US itt most egy olyan világrésszel áll szemben, amelynek politikai és gazdasági arculata alapvetően megváltozott, olyanannyira, hogy az US politikai vezérfonalának sok elképzelését meg kell változtatni. Az utolsó tíz ev a latin-amerikai országokat fontosságuknak uj tudatara ébresztette. Az olaj- és nyersanyaghiany váratlan politikai és gazdasági fegyvert adott kezükbe az „északi kolosszus” elleni küzdelemben. Idáig gazdasági segítségről volt sző, mint a Kennedy-fele „Szövetség a Haladásért”, ami csak a régi járom és bilincs volt szamukra, most jogokról és függetlenségről beszélnek. A hivatalos nyilatkozat, amelyről a történelem a „Tlatelolco-i Deklaráció”néven fog megemlékezni, tanúságot tesz erről a megváltozott helyzetről. A résztvevők mint egyenjogú felek jöttek össze, „tudatában annak, hogy az itt lefektetett elvek mely történelmi jelentőséggel bírnak.” „Az amerikai államok közti viszonyoknak a teljes egyenlőség, a be-nem-avatkozás elve, és az erőszak alkalmázásának elvetése alapján kell állniok, tiszteletben tartva az államok jogát, hogy szabadon válasszak meg saját politikai, gazdasági és társadalmi rendszerük formáit.” „A külügyminiszterek felismerték, hogy a konferencia sikere kihangsúlyozza az amerikai államok közti új eszmecserék értékét”. Megegyeztek abban, hogy a Mexiko által kezdeményezett megbeszéléseket Atlanta Ga.-ban folytatják 1974. április 17-én. Az egyik legfontosabb cél az amerikai országoknak felgyorsított fejlesztése és népeik jólétének előmozdítása. Ebben a vonatkozásban, a US különleges felelősséget vallal. Felül kell vizsgálni a félteke országainak a US és más ipari államok tőke-piacán való részvételét korlátozó rendelkezéseket. A külügyminiszterek megegyeztek abban, hogy elő kell segíteni,megkönnyíteni a szabadalmazott és nemszabadalmazott műszaki vívmányok terjesztését a különböző országokban. Uj szelek fújnak Latin-Amerika országaiban! Olaj Távol-Keleten
