Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-09-20 / 36. szám
Thursday, Sep. 20. 1973. amerikai magyar szó Földrészünk kevés működő vulkánja közül nemrégiben a* izlandi vonta magára a figyelmet. A tűzhányó heves kitörése több település lakosságát fenyegette. Az elemek elleni harcban talán azért oly félelmetes a vulkánkitörés, mert védekezni szinte kizárólag csak meneküléssel lehet ellene. S ebben az olaszországi Szicília-sziget lakóinak van apáról fiúra szálló, több évezredes tapasztalata, mert itt van Európa ma is szüntelenül „pipázó" tűzhányója, AZ ETNA Világhírű toronyórák A LONDONI BIG BEN A PRÁGAI APOSTOLOK Vasbetonfődemes obszervatórium es megfigyeloto- rony az Etnan. Tavalyi kitörésénél sem igen lehetett egyebet ten - ni, mint három es fel ezerewel ezelőtt, amikor első működését feljegyezték. Vagyis: figyelmeztetni a lakosságot, eltiltani a kíváncsiskodókat. Persze a megfigyelés, az előrejelzés eszközei ma már lényegesen fejlettebbek, mint amikor középkori olasz fizikusok, mór csillagászok próbáltak behatolni a veszedelmes hegy titkaiba. A régebbi időkben bizony számos áldozatot is szedett a kutatók soraiból. Sokat szenvedett már a sziget lakossága az Etná- tól. Kitöréseit gyakran varosokat rombadöntó föld - rengés előzi meg és előfordult mar, hogy azzal is fejeződött be a gaz- és lávaömlés. 1669. március 10-en egy kitörést hírül hozó földrengés Nicolosi városkát romba döntötte. Meg azon éjszaka a hegy déli lejtőjén óriási hasadek keletkezett, melyre uj, tomboló kráterek sora épült fel. Iszonyú lávaáradatok indultak Catania felé, együttes szélességűk megközelítette a kilenc kilométert. Ezek. Aci, Gravina és Catania környékén ma is láthatok. Az egyik lávaár bedontőtte Catania városfalát, es a pánikszerűen kiürített utcakon athaladva kiért a tengerpartra. Itt egy 800 meter hosszú láva- molot epitett, és a regi kikötőt teljesen feltöltötte. A kikötőt vize fölforrt, es több kilométer magas gőzfelhő keletkezett. Tizennégy város és sok falu pusztult el. A szerencsétlen lakosság a katasztrófát alig heverte ki, amikor egy rendkívül súlyos földrengés köszöntött ra. Negyven varos rombadölt, százezer ember meghalt. A ma is szüntelen aktiv Bocca kráter 1911-ben keletkezett s epiti állandóan a mar igy is nagy ma gasságot elért kúpját. Szerencsére tevékenysége a tűzhányó legfelsőbb övezetere szorítkozik, mivel « maga a kráter háromezer méter fölötti magasságban van. 130 meter átmérőjű nyílásának délkeleti fele az aktívabb. 1970. nyaran több száz meter magas, izzó gazfelhő tört ki belőle. Mintha csak eléjeakart volna sietni az eppen ott dolgozo kutatócsoportnak amely gazmintakhoz igyekezett jutni az ezerméteres főkráter mélyéről. A tudásra szomjas ember persze nem ijed úgy meg, mint evezredes, kivancsiskodo ősei. Előkerültek a színes filmvevok, megvolt a radio-telefon összeköttetésük egymással es a távolabbi obszervatóriummal. Es a kráter fullaszto gázfelhői ellen kéznél voltak a légszűrő berendezések. Korszerű lehallgatóeszközök, allando megfigyelés — ezek a közelgő veszély észlelésének legfontosabb ' eszközei. A világ legismertebb toronyórája kétségtelenül a londoni Big Ben, amelyik negyedóránként jelzi a pontos időt. Maga a parlament épülete is London egyik legismertebb látványossága. A VELENCEI TORRE DEL’OROLOGIO, A cseh főváros egyik legismertebb látványossága az ó- városi városháza asztronomi- kus órája, a népszerű Orloj, amelyet még 1410 előtt készített Mikulás Kadané és Jan Sindel mester. Az órát 1552- ben Jan Taborski pótszerkezettel látta el, amelynek forgó részén a tizenkét apostol szobrocskája áll. Minden órában megjelennek, és körbe sétálnak: ritka az a turista, aki nem fényképezi le őket. DUBROVNIK ÓRATORNYA a XV. században épült. Eleinte fából készült, később bronzból öntött figurái (két katona) jelzik a pontos időt, kalapácsütéssel a harangokra, akárcsak a velencei »négerek«. A torony a századok során kiállta ugyan a Dubrovnikot ért földrengéseket, de annyira megdőlt, hogy 1928-ban lebontották, és ugyanúgy ismét felépítették. CSŐVEZETÉK A TENGERBEN EGY LAP ÁTTELEPÍTÉSE A gyakorlati természetvédelem történetében most fordul elő első ízben, hogy egy egyedülálló természeti kincset nem pusztítanak el azért, mert a helyén műszaki berendezést epitenek, hanem máshová telepítenek. A Svájcban, Zürich mellett elterülő Klotener Ried nevű lapos területről van szó, amelyét a légi kikötő kifutójának építése veszélyeztetett. Az építési szakemberek, a természetvédelmi szervek és a műszaki főiskola erdekelt intézete közös megegyezéssel elhatározták, áthelyezik a lápot. A kifutót ugyanis műszaki és pénzügyi okokból nem lehetett volna máshová epiteni. A láp attelepitése mintegy 700.000 svájci frankba kerül. azaz óratorony a XVI. század elején épült, azóta jelzi a pontos időt, mégpedig a »négerek« (I móri) kalápácsütéseivel. Ma már viLunyóra is van a toronyban, de az évszázados szerkezetre és figurákra nagyon vigyáznak. A KREML ÓRÁJA A moszkvai Kreml 2,6 kilométer hosszú, 20 méter magas falát több kisebb- nagyobb torony díszíti. A legismertebb a Szpaszki-j torony, amelynek óráját képeslapokról, a szovjet filmekből százmilliók ismerik. _ 7 Jelentős műszaki létesítmény építéséhez kezd hozza meg ebben az evben az olasz állami olajtársasag. Olajvezetéket fektetnek a Földközi-tengeren át, Algériából Szicíliáig és Calabriáig. A tervek szerint az 1300 km hosszú csővezetek helyenként 560 m mélységben húzódik majd a tenger szintje alatt. Algériában a Hassi R’mel-i olajmezökböl indul ki, a tunéziai partokon tűnik el a tengerben, es 155 km után a szicíliai partokon bukik majd ismét elő. Innen to - vabb halad a Szicíliai és Del-Olaszország közötti 14.5 km széles Messinai-szoroson. Úgy tervezik, hogy 1976-ban készülnek el vele. SOBEL OVERSEAS CORP. I \ 11/1/A rAiiAVIlÄVCpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 IRKA I OUuTNUligEu - telefon: (212) 535.6490 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE 1 SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába TERJESSZE LAPUNKAT
