Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-09-06 / 34. szám
Thursday, Sep. 6. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZO--------------------------------------------------------------------3 “CSUPÁN ELKÉPZELÉS” HérVéGi fcvéc ü m NIXON LEGÚJABB SAKKHUZASA Alig vitatható, hogy most: az indokinai szégyen- háborúnak a (szerintem igeiglenes jellegű) „befejezése” után, az Egyesült Államok legsürgősebb es legnyomasztóbb nemzetközi feladata nem egyéb, mint a kózelkeleti béke létrehozása. Az arab-izraeli konfliktus azonban nemcsak külügyi szempontból fontos, hanem belföldi energia-gazdaságunk nézőpontjából is: Sohasem voltunk az olajtermelő arab országok barátságára és közreműködésére annyira rászorulva, mint a jelenben és a közeljövőben! Nixon és a mögötte álló olajmágnások tisztában vannak azzal, hogy egy összehangolt, Izrael-ellenes koalíció létrejötte az olajtermelő arab államok között (amelynek a kialakulása szemmelláthatoan már folyamatban van!) nemcsak a mindjobban csökkenő amerikai energiaforrást veszélyeztetné, hanem fenyegetné Európa ipari termelését is es még súlyosabban érintené Japan indusztriális fejlődését — tehat az úgynevezett „szabad világ” technológiailag legfejlettebb országai néznek ma farkasszemet azzal a nem túlságosan távoli veszedelemmel, hogy a világ leggazdagabb olajforrasa: az arablakta Közepkelet mesterségesen es szándékosan lecsökkenti, esetleg felfüggeszti a termelést. Tudni kell, hogy az Egyesült Államok jelenleg 30 %, Európa 90 % es Japán csaknem 100 % Tejéig importálni kénytelen az olajszükségletet. Mivel pedig az ipari termelés állandóan fokozodó tempója napról napra több és több olajat igényel, nem nehéz kiszámítani, hogy az import-százalékok hasonló i- ramban fognak emelkedni. (Hozzáértők tanulmányai szerint az Egyesült Államok a nyolcvanas években olajszükségletének több, mint a felét külfóldrol- legnagyobbrészt természetesen a Középkeletről — lesz kénytelen beszerezni.) Ha az arab olajkoalició veszedelme nem fenyegetne a „szabad világot”, Nixon kényelmesen folytatná az arab-izraeli konfliktusban eddig követett programját, vagyis a „dolce far niente” (edes semmittevés) politikáját,gondosan ügyelve arra, hogy egyik oldalt se ingerelje maga ellen. Diplomáciai vagy gazdasági nyomást egyik félre sem gyakorol. Ez a látszólagos „semlegesség” azonban nem téveszti meg az arabokat; ok úgy ítélik meg a most már évek óta tanúsított U.S. passzivitást, hogy az tulajdonkeppen Izrael malmára hajtja a vizet, mert hiszen minél tovább marad Izrael az elfoglalt területek zavartalan birtokában, annal jobban állandósítja és erősíti a birtokjogát, annál jobban kiaknázza az arab területek természeti kincseit és annál több izraeli bevándorlót telepit oda — egyszóval: a további huzavona Izrael erdekeit szolgálja és a békés kiegyezés lehetősége minden múló nappal soványabbá válik. Azt a „semleges” politikát, amely a hóditó előnyeit mozdítja elő, az arabság nem tudja — es nem is akaija — „pártatlan” (evenhanded) magatartásként elfogadni... Nixon világosán látja, hogy az évek óta tartó lavi- rozást egy kissé pozitivabb állásfoglalással kell felváltania, ha nem akarja, hogy az arabság kezében lévő olajforrások, amelyekre mind az Egyesült Államoknak, mind pedig a „szabad világ” többi fejlett iparú államának múlhatatlanul szükségé van, elobb- utöbb beduguljanak. Tenni kell valamit — úgymond A háromtokás Herbert Stein, Nixon elnök gazdasági tanácsadója a minap sajtónyilatkozatban kijelentette: „A magas élelmiszerárak csupán a háziasszonyok elképzelésében léteznek.” Stein tanácsadó e kijelentése, minden kétségét kizáróan olyan kijelentések elhangzására késztette a felháborodott háziasz- szonyok millióit, amelyeket még a mai liberális , i » I irasmod ellenere sem lehet papirra vetni. Nem eleg az, hogy a háziasszonyok gondja nap, mint nap súlyosbodik és — kérdezik, mit főzzünk ma vacsorára?? Nap, mint nap, felmegy a tej es tojás, a hús es hal, a fozelek es gyümölcs ára. Stein tanácsadó azt akarta elhitetni az amerikai neppel, hogy ma jobb helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt. Úgy latszik Stein tanácsadó nem olvassa a kormány másik közegének a jelentéseit. — a fenyegető krízis elhárítása erdekeben! Elhatározását tett követte: kinevezte Dr. Henry Kissingert külügyminiszternek és kérte a szenátus jóváhagyását erre a lepesére. A száztagú szenátusban bizonyára akad jónéhany honatya, aki még nem tudott megszabadulni a belenevelt antiszemita előítéletektől s igy nem szivesen lat egy zsidó egyént a külügyminiszteri székben — kivált az arab-izraeli konfliktus felgöngyölítése előtt! — de nyíltan ezek a törvényhozók nem hajlandók Kissinger megerősítése ellen szavazni, mert nem akarjak kihívni maguk ellen az antiszemitasag vadjat. Ha lesz is olyan szenátor, aki megvonja tőle a bizalmát, ennek gondja lesz arra, hogy valami más okot vagy ürügyet hozzon fel ellenszavazatának indokául. Semmi kétség: Dr. Kissinger el fogja nyerni a szenátus impozáns többségének a jóváhagyását és hamarosan hozzáfoghat uj tisztsége bokros teendőinek az elvégzéséhez. Dr. Kissinger elismerten zseniális, széles látókörű, éles szemű és józan itéletu egyén. De nem hiszem, hogy teljesen tisztában van azzal, hogy gazdájának a választása pont azért esett az ö személyére, mert zsidó. En 27 éve figyelem Nixont és merem hinni, hogy tűrhetően ismerem az ő csavaros észjárását. Nem hiszem, hogy messze járok a valóságtól, ha Nixonnak a Kissinger kinevezése körüli töprengéseit imigyen adom vissza: „Tehetseg es rátermettseg dolgában Henry-nél különb jelöltet erre a tisztségre még lámpással sem találnék. Lesznek korülötten olyanok, akik — ha ki merik nyitni a szájukat < köztudomásra jutott tape-recorder ellenére! — Henry zsidó eredetére és német akcentusára való tekintettel helytelenítik az ö kinevezését. De én éppen az o zsidó mivoltát akarom kiaknázni! Mint zsidó, őrizkedni fog attól, hogy Izrael irányában bármily csekély elfogultságot is tanúsítson. Hogy abszolút pártatlanságát bebizonyítsa, Henry kész lesz a mérleg nyelvét egy kissé az arabok javára billenteni. (Pont úgy, ahogy tette — az én utasításomra — az IndiaA Labor Department legutolsó jelentése arról számol be, hogy az amerikai munkás TÉNYLEGES VÁSÁRLÓ KEPESSEGE 0.6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Egyidóben Stein tanácsadó nyilatkozatával, a Nixon kormány pénzügyminiszteré, George P. Shultz jelenti, hogy a mezógazdasagi termékek nagybani ara augusztus hónapban 20-25 százalékkal emelkedett, ami évi számítás szerint 250 százalékos emelkedést jelent. Shultz miniszter kilátásba helyezte az arak meg rohamosabb emelkedését szeptemberben es az elkövetkező hónapokban. Stein tanácsadó évi fizetese 42.500.00 dollar. ti * i \0 minden valószinuseg szerint jobb helyzetben van, mint egy evvel ezelőtt. Ugy ancsak jobb helyzetben vannak azok, akiket Nixon elnöknek Stein tanacsai által befolyásolt gazdasági politikája szolgai: a nagy vállalatok, a konglomerátumok, a monopóliumok tulajdonosai. A 80 millió dolgozo, a több, mint ot millió munt ti | « i kanelkuli, a 30 millió társadalmi biztosítási járulékból élő, az amerikai nép nagy többségé azonban a 30-as évek nagy válsága óta nem volt olyan nyomo- . rusagos helyzetben, mint ma. Az amerikai nép e súlyos helyzete megkívánja f 9 | «, I I | «• | az arak haladék nélküli visszahengerleset es rögzítését, a profit korlátozását, a szövetségi nyugdij-jaru- lek felemeleset. Pakisztán összekoccanásban' — az utóbbi javara...) Az arabok tehát kevés okot találnak majd panaszra. Ha viszont az izraeliek — es az amerikai zsidóság — talalnak tiltakozni Henry ügyködése ellen (ami nagyon valószínű!), akkor szép csendesen a fejükre olvashatom: ,Hogyan tudnám ékesszolóbban bizonyítani,hogy szivemen viselem Izrael sorsat, mint azzal, hogy egy’ világhírnévnek orvendo, nagytudasu zsidót bíztam meg a kulugyek vezetésevei es igy — elsősorban — az arab-izraeli erdekek békés összeegyeztetésének a feladatával?!’ Hát énnél többet igazan nem kivanhattok tőlem1.” Megrögzött rossz szokásomhoz híven, ezúttal is megkockáztatok egy jóslatot: Dr. Kissinger ki fog dolgozni egy olyan tervet, amely Közepkelet olaját biztosítani fogja Amerika es a „szabad világ” számara, de a zsidóság legnagyobb részé — Izraelen belül és kivid — okkal vagy ok nélkül „árulónak” fogja ót tekinteni. (Ha ugyan a tornyosuló támadások lattára idejekorán le nem mond külügyminiszteri tárcájáról...) (1973. aug. 28.) LEGÚJABB EREDMÉNYEK FERENCVAROS-VASAS 2:1 HONVÉD-PÉCS 3:0 ÚJPESTI DÓZSA-CSEPE L 2:1 MTK—ZALAEGERSZEGI T.E. 0:0 DOROG-EGYETÉRTÉS 1:1 GYÓR-SZOMBATHELY 1:1 SZEGED—VIDEOTON ; 3:1 SALGÓTARJÁN-TATABÁNYA 1:1 TERJESSZE LAPUNKAT!
