Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-12-27 / 50. szám

Thursday, Dec. 27. 1973 3 KIK DÖNTSENEK A NÉP JÖVŐJE FÖLÖTT ? Az Egyesült Államok urai, a monopolisták s azok képviselői készülnek az amerikai forradalom, a for­radalmi háború kezdetét jelző Függetlenségi Nyi­latkozat aláírása 200 évfordulója megünneplésére. Azok készülnék forradalmat ünnepelni,akik korunk minden igazi népi forradalmat igyekeznek vérbe- fojtani, vagy már verbefojtottak. Azok készülnék a Függetlenségi Nyilatkozatban alapvető igazságnak elfogadott elethez való jogot ünnepelni, akik Hirosimában, Nagaszakiban, Vietnámban, Indonézi­ában es meg száz és száz más alkalommal s más körülmények között milliókat fosztották meg éle­tüktől; azok készülnek himnuszt zengni az elethez, szabadsághoz s a boldogsághoz való jogról, akik a világ népéit 25 esztendő óta fosztják a szabadság­tól, a függetlensegtol, a jóléttől; akik Kent, Ohioban, Jackson, Mississippiben amerikai diakokat gyilkol­tak, akik Mylaiban anyákat és gyermekeket mészá­roltattak, akik Vietnámban lánykákat égettek na­palmmal s akik most minden eddigi bűnüket bete­tőzve a Függetlensegi Nyilatkozat koronáját alkotó alkotmányt es a szabadságlevelet készültek a Water - gate-i államcsíny kereteben megsemmisíteni! A kongresszus megalakított egy uj évfordulós bizottságot, mivel az első csoport, amelyet Nixon nevezett ki, mint csaknem minden más, amihez az elnök hozzányúlt (botrányokkal lett terhes. A Nixon áltál kinevezett alakok olcsó vásári komédiát ké­szültek csinálni a nemzet nagy ünnepéből. K Rocke­' ..I feller pedig, az Egyesült Államok első számú mono­polistája, megszámlálhatatlan billiók tulajdonosa, Attica „hose” meg, a new yorki kormányzói tisztségről is lemondott, hogy minden idejét az Egyesült Államok nepe előtt álló lehetósegeket la­tolgató kormánybizottság (National Commission on Critical Choices) tanácsolásával töltse el. Nixon es Rockefeller készülnék hasonszőrű em­berekkel egyetemben az Egyesült Államok népe jövőjének feltételeit, körvonalait megszabni. Az Egyesült Államok egyik legromlottabb politikusa, akinek vad ala helyezését milliók követelik, és az ország koronázatlan pénzfejedelme, ezek készülnek lefektetni e nép jövőjének terveit. Ha a történelemnek általában, és az Egyesült Államok utóbbi 28 esztendeje történelmének kü­lönlegesen, van ért elme és tanulsága, mint ahogy van, akkor csak az lehet, hogy nem szabad megengedni,' hogy azok a csodbejutott s nagy többségükben rom­lottnak bizonyult politikusok szabják meg a mono­polisták képviseletében s érdekében a nép jövőjét, akik minden eddigi bűnük s mulasztásuk tetejébe most az infláció szándékos felidézésével valóságos szabadrablast engedélyeztek az ország legnagyobb monopolistáinak, gyárosainak, olaj, pénz es élelmi­szer spekulánsainak. MERÉNYLET AZ EMBERISÉG JÖVŐJE ELLEN , r » Tengernyi vert áldozott a fasisztaellenes vilag­koalició a második világháborúban a hitlerizmus fortéiméi s katonai ereje megsemmisítése érdekeben. E koalícióban a szovjet nép véraldozata sokszoro­san felülmúlta az összes más nepeket. Rövid néhány hétig az emberiség megpillantani velte a meg mindig füstölgő romhalmazok, Ausch­witz es Majdanek kéményei, a harcban elhullottak vérétől még mindig nedves harcmezok fölött az ős­idők óta megálmodott, Ézsajás áltál megjövendölt, Roosevelt es Sztálin által kitervezett, az Egyesült Nemzetek által intézmenyesitendö, háborútól, éh­ínségtől, elnyomástól mentes, várv avart jövendő kör­vonalait. Egy olyan jövendőét amelyben a különbö­ző társadalmi berendezésű nemzetek vetélkedése csak abban jelentkezik, hogy melyik fog hamarabb többet, jobbat nyújtani népünk minél nagyobb há­nyadának és idővel teljességének. Ezt a víziót foszlatta szerteszét a Hirosima és Nagaszaki fölött még az egeket is halálrasebezni látszó atombombák robbanása. Az alatt a néhány másodperc alatt nemcsak Hirosima és Nagaszaki népe, nők, gyermekek százezrei váltak porrá es hamuvá, hanem az emberiségnek oly szivettépoen rövid ideig tartó látomása egy bekesebb, jobb kor­szak megérkeztéről. A két bomba vakító lángja nemcsak a két varos nepenek martiromságát jelezte és jelentette, hanem más százezrek es milliók halálos ítéletét Vietnám­ban, Kambodzsában, Indonéziában, Görögország­ban és Brazíliában, Guatemalában és Kubában, Izraelben és az arab világban, mindenütt, ahova elért az atombombát politikai eszközzé változtató amerikai monopolisták keze. E két bomba ledobá- saval — melynek semmi köze nem volt a háború befejezese siettetesehez — az Egyesült Államok ural­kodó körei megfenyegették a háborúban legtöbbet aldozo szenvedő s harcoló szövetségesüket, tudtul adták az emberiségnek, hogy attól kezdve nem az együttműködés, hanem a világuralom, nem az ame­rikai nép jóléte, hanem a monopolistáinak maximá­lis profitja lesz főcéljuk. E politikának milliók valtak aldozataiva külföl­dön, de áldozatává vált az amerikai nép többségé is, életszínvonala, belső bekeje, kulturális berendezése egyre mélyülő leromlásával. Es mégis, most úgy néz ki a helyzet, hogy azok, akik mindezért felelősek, készülnek körvonalazni népünk jövőjét, meg pedig 1776-ravalo hivatkozás­sal! Mi legyen a nép válasza erre a leírhatatlan arro­ganciára? Mi legyen a nép válasza arra, hogy az a Rockefeller, akinek csaladja mar több, mint egy évszázada aknázza ki az Egyesült Államok természe­ti kincseit, zsarolj a monopolisztikus árakkal a népet, kizsákmányolja és nem egy Ízben lemészároltatta munkásait,- akinek egyetlen szava nem volt a viet­námi habom ellen, ölti most magara Thomas Jefferson es Tom Paine köntösét? Akadnak az Egyesült Államokban nemcsak száz­számra, de ezerszámra emberek, becsületes munká­sok, népükhöz hu értelmiségiek, tudósok, feketék és fehérek, nők es férfiak, akiknek ezerszerte több jogcímük es rátermettségük van sajat jövőjük, gyer­mekeik jövője fölött vitatkozni, tárgyalni s intézke­déseket hozni, mint a Rockefelleréknek es a Water­gate botrány szennyében fulladozó Nixonéknak! Haladó szellemű körökben mar történtek kezde- menyezesek avégett, hogy a centenárium méltatá­sa ne váljon Wall Street es politikus ügynökeik monopóliumává. Ezt a kezdemenyezést fel kellene karolni az egesz amerikai baloldalnak. Hadd gyűljenek össze a nép minden rétegének legjobb fiai és vitassák meg az ország gazdasági politikai es társadalmi problémáit, az alkotmány és a veszélyeztetett demokratikus jogok védelmét. Mutassanak mindenekelőtt példát a dolgozók, a szakszervezeti munkások legontudatosabb képvise­lői, azok, akiknek kétkezi munkája épített mindent ebben az országban, a Feher Háztól es a Kongresz- szustől kezdve minden egyes lakóházat, középületet, minden gyarűzemet, minden országutat, minden hidat, minden árucikket, minden autót, az elet min­den elengedhetetlen nélkülözhetetlen feltételet. Tálán nekik valamivel több jogcímük van sajat jovojük fölptt tanácskozni, mint Rockefellérnek, Nixonéknak es billiomos cimboráiknak? Hívjak ismét össze országos kongresszusukat az amerikai fekete nép képviselői es dolgozzak ki ja­vaslataikat egy olyan Egyesült Államokra, amelyben nem lesz többe faji előítélet, gyűlölet, megkülönböz­tetés, amelyben a fekete nép jövedelme igazságos mercevel lesz mérve es amelyben a fekete nép nem lesz többe a fehernel hét evvel rovidebb élettartam­ra itelve! Jöjjenek össze a hivatásaik lelkiismeretet képvise­lő progresszív tudósok, orvosok, akadémikusok, az olyanok, mint Linus Pauling, a Szentgyörgyiek, Dr. Spockok, Prof. Wald ok és vitassák meg a nem­zet alapvető kózgazdasagi, közoktatási, egészségügy i, erkölcsi problémáit. Üljenek össze a progresszív történészek es tarjak t .. - » . . I népünk ele e nemzet igazi történelmet, melynek mindenkori lényégé a dolgozo nép következetes har­ca a pénz hatalmasai ellen, Hamilton korától kezd­ve Nixonig es Rockefellerig. Itt az ideje annak is, hogy a nők, akik oly hiányo­sán vannak képviselve törvényhozó testületeinkben, megszervezzék a maguk országos kongresszusát.A nők alkotják a nemzet munkaerejének 40 %-at, ok azok, akik vezetik a dolgozok háztartását, akik leg­közvetlenebbül érintkeznek iskolás gyermekeink­kel. Ok érzik elsősorban a szándékosan előidézett infláció terhenek nagy részét. A fiatalok és a diákok is szervezzek meg a maguk parlamentjét,a fiatalok, akik a nemzet lelkiismerete legmeltóbb képviselőiként hősiesen és kitartóan küz­döttek a vietnami háború ellen. Hogyan is merészelnek a nemzet jövőjéről, ezek­nek a fiataloknak a jövőjéről fecsegni Nixonek es Rockefellerek, akiknek keze veres nemcsak a Viet­namban es Kambodzsában, hanem az Egyesült Álla­mokban (Kent, Jackson State, stb.) megölt fiatalok vérétől is? Ezeken az egesz országot, a nép minden rétégét méltón képviselő kongresszusokon lehet majd ki­alakítani e nép jövőjének igazságos irányelveit. Egy olyan jóvöet, amely kiküszöböli nemzetünk életé­ből azokat az igazságtalansagokat, eltorzulásokat, amelyek 200 éven keresztül e nemzet minden technológiai teljesítménye mellett es azok ellenere az évforduló közeledtével népünkét mély politikai, társadalmi es gazdasági válság örvényébe juttattak. E kongresszusok es azokból megindulható nemze­ti megújhodás lesz a legméltobb emlekmu a nemzet alapítóinak és halhatatlan eszmeinek tiszteletere. Deák Zoltán NEW DELHI, India, Mrs. Hortensia Allende, a már­tírhalált halt Dr. Salvador Allende özvegye, nagy­szabású fogadtatásban részesül ideerkezesekor de­cember 26-an, hogy résztvegyen az Indiai Nők Or­szágos Szövetségének Vili. konferenciáján. Előké­születek folynak országszerte Mrs. Allcnde látoga­tásával kapcsolatban, hogy gyűléseken és tünteté­seken tanúságot tegyenek a Chile-i nép küzdelmei­nek támogatásara. —AMERIKAI MAGYAR SZÓ-

Next

/
Thumbnails
Contents