Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-12-06 / 47. szám

Thursday, Dec. 6.1973 Az eddigi washingtoni botrányok mellett, Nixon elnök személyes viszonyaira még további sötét ár­nyát vetít az a körülmény, hogy mint kiderült, legjobb barátja es floridai szomszédja, „Bebe” Rebozo, lopott részvényeket kapott és adott el. Az E.F. Hutton tőzsdeügynökség tulajdonát képe­ző részvényeket az ügynökség páncélszekrényéből lopták el s ezzel kapcsolatban 1970-ben nyolc sze­mélyt helyeztek vád alá, akik közül négyről meg­állapították, hogy a Maffia bünszindikátus tagjai. A nyolc vádlott közül egyik megszökött, egy má­sik elmegyógyintézetbe került, de a többi hatot elítélték. A részvényeket Rebozo tulajdonában levő Key Biscayne Bank által adott kölcsön fedezetére aján­lották föl. A Hutton vállalat pert indított a bank ellen. Rebozo azt mondotta, hogy a Charles L. Lewis-nek kiutalt kölcsönt egyik régi baratja, Walter A. Jemigan kérésere adta meg. A Hutton cég biz­tositó vállalatának nyomozója, George H. Riley, eskü alatt vallotta, hogy 1968 októberében tudat­ni akarta Rebozoval, hogy lopott részvényeket ka­pott, de a találkozást Rebozo kétszer lemondta. A bírósági adatok kimutatják, hogy Rebozo pont ebben az időben a 900 részvényből 600-nak az eladását bonyolította le es kapta meg az értük járó pénzt. Riley azt is vallotta, hogy amikor végül sike­rült Rebozoval találkoznia és megmondhatta neki, hogy a részvények lopottak, Rebozo azt felelte, hogy ö mar azokat eladta. De a bírósági adatokból kitűnt, hogy a megmaradt 300 részvényt Rebozo csak egy hettel Riley látogatása után adta el. A szövetségi törvények szerint 10.000 dollár pénzbírság es 10 évig teijedheto börtönbüntetés jár annak, aki tudatosan tart, vesz, elad, vagy köl- csönfedezetül elfogad lopott, vagy törvénytelenül szerzett részvényeket. A Key Biscayne Bank-nak Rebozo az elnöke és a vezérigazgatója. A kölcsönt felvevő Charles L. Lewis nem lakosa Floridának, nem volt folyószámlája a banknál és üzlete sem volt az államban. Rebozo azt állította, hogy tudo­mása szerint Lewis azért akart bankjától kölcsönt kapni, mert Miamiban szándékozott üzleti vállal­kozásba kezdeni. Ez azonban nem valósult meg. Amikor Rebozo barátja, Jemigan, kérte, hogy részvény-fedezet elleneben 195.000 dollar kölcsönt adjon Lewisnak, Rebozo bankja minden óvatosság mellőzésével adta meg a kölcsönt. Egy bank normá­lisan megkívánja, hogy a kölcsönert folyamodó a bank körzetében lakjon es szamlaja legyen a bank­nál; ellenőrzi a kérelmező hitelét és bizonyságot szerez arról, hogy a kölcsön fedezet, legyen az ház, autó vagy részvény, valóban a folyamodó tulajdona. Órákon belül megadta a kölcsönt De ebben az esetben, miután Jernigan telefonon kérte a kölcsönt Rebozotol, julius 30-án Lewis-szal együtt megjelent a banknál, néhány órán belül be­nyújtották a kölcsön-kérvényt, letétbe helyeztek a részvényeket. Lewis még aznap megkapta a köl­csönt, egy nevére nyitott folyószámla formájában. A folyamodási blankettán a bank üresen hagyta azokat a rubrikákat, amelyek a „kölcson-bizottsag véleményé ”-re vonatkoztak. A letétbe helyezett IBM részvények érteke 304.875 dollar volt. A kölcsönző banknak tudnia kell, hogy milyen célra fordítják a kölcsönt. Lewis eskü alatt vallotta, hogy üzleti célokra kérte azt, de később bevallotta, hogy a pénzt nem erre használta fel, hanem egy bizony os „Henry Sturgeon” képviselőinek adta at annak legnagyobb részét. Az ügyész1 állítása sze­rint ez a személy nem létezik. Lewis azt is vallotta, hogy Jemigan tudta, de a bank nem, hogy a pénzt „Sturgeon ”-nak szánták. Rebozo és mások vallomása szerint Lewis hitelét senki sem ellenőrizte. A kölcsön megadása után Rebozo felhívta telefonon F. Donald Nixon-t, Nixon elnök fivérét, amivel ő Newport Beach-en lakik, hogy érdeklődje meg, van-e ott Lewis-nek egy másik irodája, és tudakolja meg a helyi bank­tól, hogy hitele rendiben van-e. Rebozo nem emlí­tette a vallomásában, mit jelentett erről Donald Nixon és azt sem magyarázta meg, miért kérte ot erre a szolgálatra és miért nem telefonált ő maga a Newport Beach-i bankhoz. SEMMIT SEM ELLENŐRZÖTT Különös körülmény volt az is, hogy az óvadékul letétbe helyezett részvényeken nem a tulajdonos, hanem a tőzsdeügynökség neve szerepelt. Az ilyen részvényt, ha az a sajatja, szokás szerint a kölcsönt kérő a saját nevére Íratja at, mielőtt letetbe helye­zi. Vallomása szerint, Rebozo látta, hogy nem a kérelmező nevere szolnak a részvények, mégis el­fogadta bizonyítéknak Lewis állítását, hogy a rész­vények az ö tulajdonát képezik. Thomas P. Lynch, a Hutton cég alelnöke kije­lentette: „Rebozo mindent megtett, kivéve azt, amit helyesen tennie kellett volna.” Szokatlan do­lognak tartotta, hogy egy bank ilyen nagyösszegu kölcsönt csupán ügynökségi részvények fedezetével folyósítson. Miután a Hutton cég rájött, hogy a részvényekéi ellopták, az FBI kinyomozta már október elején, hogy azok Rebozo bankjában vannak. Az egyik FBI ügynök Rebozo bankjában átnézte az erre a kölcsönre szóló kartotékot. Rebozo, sajat vallomása szerint, kérdezte tőle, van-e valami hiba a részvé­nyekkel, mire állítólag az FBI ügynök azt felelte: semmiről sem tudunk, eppen csak felülvizsgálunk. Nem lehet tudni, tudta-e az FBI ügynök, hogy lopott részvényeket vizsgál s ha tudta, miért nem mondta meg Rebozonak. Az ügynök nem hajlandó erről nyilatkozni. Rebozo az FBI látogatása után elhatározta, hogy a kölcsönt visszavonja. Ha Rebozo úgy vonta volna vissza a kölcsönt, hogy azt Lewis saját pénzéből fizesse ki, a Hutton cégnév nem lett volna kára belőle. De mint eg* Rebozo által 1968 október 7-én Lewishoz küldött sürgöny mutatja, csupán két napot adott Lewisnak a pénz előteremtésére. (Senki sem kerdezte Rebozo- tól, miért adott csak két napi időt erre.) Akár­hogyan is volt, Lewis nem tudta a pénzt előterem­teni, ezert Rebozo elhatározta, hogy eladja a fedeze­tül letetbe helyezett részvényeket, ami által a Hut­ton tözsdevallalat nagy mértékben megkárosult. A 900 részvényből Rebozo 600-at eladott 196.984 dollárért, amiből visszatérőit a kölcsön s a többi 300 részvényt még tovább tartotta. A Hutton cég biztosítójának nyomozója, miután két ízben pró­bált sikertelenül Rebozoval beszélni, október 22-én végre kérdőre vonta, hogy a bankban vannak-e az ellopott részvények. Riley szerint Rebozo azt állí­totta, hogy már mind a 900 részvényt eladta. A jelentésben Riley a következőket mondta: „Ki kell emelni azt a körülményt, hogy nem hiszem, Mr. Rebozo nekem mindent megmondott, amit tud,a kartotékjait sem volt hajlandömegnézni... ezert az egész ügy nagyon gyanúsnak látszik es sejtem, hogy Mr. Rebozo is érezte ezt és nem akart belekeveredni. Ez magyarázza meg, hogy nem szí­vesen beszelt velem a dölogrol. Nem beszélt szaba­don es ami információt tőle kaptam, azt csak nagys nehezen tudtam belőle kihúzni.” Rebozo nem hajlandó riporterek telefonhívására válaszolni és ügyvedje, Alan G. Greer, a Washington Post riporterének kijelentette, Rebozo „kereken tagadja”, hogy tudott volna arról, hogy lopott rész­vényeket fogadott el. ■^=SBSSSSSS=SBS=SSBBSSBSaBVB Sztrájkol a City Ballet Az idei balett-szezon megnyitása előtt, fennállá­sának 25. évfordulóján, a New York Gty Ballet tán­cosai sztrájkra szavaztak. Ez a newyorki kulturmun- kások negyedik csoportja, amely az idén sztrájkba lépett. Először a New York City Opera zenészei sztrájkoltak, de időközben kiegyeztek: a New York Philharmonic Orchestra zenészei és a Museum of Modem Art kulturális dolgozoi, akik még most is sztrájkolnák es piketelnek. Ezek a művészek, kul­turális alkalmazottak magasabb fizetésért vagy mun­kabiztonságért harcolnak. A New York városi ba­lett-táncosok, akik az American Guild of Musical Artists szakszervezet tagjai, november 13-án 65 sza­vazattal 11 ellen hozták meg a határozatot, hogy nem nyitják meg a Lincoln Centerben a 25. balett szezont mindaddig, mig biztosítékot nem kapnak, hogy ha a zenészek sztrájkolnak, ők a 14 hetes sze­zonon keresztül rendesen megkapják fizetésüket. Fizetésemelésről most nem volt szó. A Gty Center of Music and Drama vezetői úgy nyilatkoztak a sajtónak, hogy a balett évi félmillió dollár deficittel működik, annak ellenére, hogy kü­lönböző alapítványoktól 686,000 dollárt kap. A Ford Foundation, amely 10 éve támogatja a balettok ez év végén beszünteti a támogatást. A Ford Foun­dation 10 ev alatt 2 millió dollárt adományozott. A Museum of Modem Art sztrájkja már hetek óta tart. A múzeumi dolgozók azt akaiják kiharcolni, amuzeum igazgatóságától — amelyben a Rockefeller csalad fontos szerepetjátszik — hogy a mai inflációs árak mellett tisztességes megélhetést biztositó fize­tést adjon. Időközben a New York Philharmonic Orchest­ra zenészei kiegyeztek. LONDON, A British Petroleum (BP) vállalat ez év harmadik negyedében 483 százalékkal több profi­tot könyvelt el, mint az elmúlt ev ugyanezen ne­gyedében. Az olajzárlat ugylátszik az angol olajvállalatoknak em árt. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.V 10003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 31.1952 under the Act of March "21, 1879, at the P.0, of ____________New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 12.50, felevre $ 7.00. Minden más külföldi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. e . AMERIKAI MAGYAR SZÓ. inon Darálja lopni részvényeket elöli el

Next

/
Thumbnails
Contents