Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-11-29 / 46. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az idős ember egészsége M agyon sokáig azt tartották, hogy az évok múlásával elkerülhetetlenül romlik az ember egészsége. Ezért is vélték úgy az orvo­sok, hogy nincs sok értelme az időseket kezel­ni, mert a gyógyítás úgysem jár különösebb eredménnyel. Az utóbbi időben azonban a szak­emberek egyre nagyobb gondot fordítanak az öregekre, s fokozatosan eloszlatják a kezelésük­kel kapcsolatos előítéleteket. Az orvostudomány fejlődésének jóvoltából lényegesen növekedett az átlagos életkor. Kü­lönösen a fejlett országokban. Érthető hát, hogy egyre több 65 évesnél idősebb férfi és nő for­dul orvosi segítségért. Létre is jött az orvostudo­mány egy új ága, a geriatria, amely az öreg­ség fizikai, pszichikai, emocionális és szociális változásaival, valamint az öregkori megbetege­dések kezelésével foglalkozik. Fölhasználja az öregedés élettanát tanulmányozó tudósok kuta­tómunkájának eredményeit. Elnevezése a ge- ron és az iatrikos görög szó összevonásából jött létre. Az előbbi idős embert, az utóbbi pedig orvosi gondozást jelent. A fejlettebb országok kórházaiban külön geriátriái osztályt létesítet­tek. Ezekben több szakorvos dolgozik, mivel a páciensek rendszerint nem egy, hanem több be­tegségben szenvednek. Idővel csaknem minden szerv ellenállóké­pessége csökken, akárcsak a szervezeté, s egész sor degeneratív elváltozás és megbetegedés je­lentkezik. Sok esetben több baj egyszerre áll be. A változások rendszerint nemigen láthatók. A kevés tünet ellenére azonban a betegség egy­re fejlődik és krónikussá válik. Leggyakoribbak a szívizom és a véredények elváltozásai. Ezek­hez érelmeszesedés csatlakozik. Ilyenkor idős szívről szoktunk beszélni. Emelkedhet a vér­nyomás, trombózis állhat be, zavar jelentkezik a szív működésében és ritmusában, szívinfark­tus vagy agyvérzés veszélye fenyeget. Egyik­másik belső szervben rosszindulatú daganat képződhet. Idült és heveny tüdőbaj, tüdőtágu- lat, hörghurut, bronchiális asztma stb. keserít­heti meg az ember életét. A foghullás következménye idült székreke­dés, mivel az illető nem bírja kellőképpen meg­rágni az ételt. Krónikus gyomor- és bélnyálka­hártya-gyulladás, esetleg fekély vagy rák is jelentkezhet. A vese is megbetegedhet. Elmeszesedési el­változás, dekompenzáció (kiegyenlítődési zavar), a húgyutak gyulladása is sok kellemetlenséget okozhat. A vizelet nehezebben távozik el a szer­vezetből. A vesekő megjelenése sok kínos per­cet szerezhet; ilyenkor csakis műtéti beavatko­zás segíthet. A férfiak jó részénél megnagyob­bodik a prosztata, a nőknél viszont a méhen ál! be változás. Mindkét esetben operációra is sor kerülhet. Nem ritka a máj és a hasnyálmirigy megbetegedése, az epekő és az epehólyaggyul­ladás sem. Ha a kezelés nem jár eredménnyel, úgy sebészi beavatkozás szükséges. Csökken a látó- és hallóképesség, vérsze­génység jelentkezik, a belső elválasztású miri­gyek sem működnek úgy, ahogyan régebben. Ezeknek a betegségeknek a gyógyítása is meg­követeli az orvosi beavatkozást. Az idős korban jelentkező leggyakoribb tü­netek közé tartoznak az ízületekben, a csontok­ban és a gerincoszlopban előforduló zavarok is. De az öregedés nemcsak testi elváltozásokat okoz: sokaknál lelki változásokat is. Ezek okát az ember egészségi állapotának, családi életé­nek és szokásainak miegváltozásában. az élet­társ megbetegedésében vagy halálában, a mun­kaképesség csökkenésében vagy megszűnésé­ben, a fiatalok részéről jelentkező konkurren- ciában, a nyugdíjaztatásban vagy más hasonló jelenségben kereshetjük. Érthető is ez, hiszen az illető kénytelen alkalmazkodni az új körül­ményekhez, márpedig ez nem miinden esetben sikerül neki. Ezért elégedetlenné, nyugtalanná, félénkké válik és elveszti önbizalmát. Ilyenkor nemcsak orvosi segítségre van szüksége: csa­ládjának, környezetének a megértésére, gondo­zására is, mindenekelőtt pedig azokéra, akikkel hosszú időn át együtt dolgozott. Az émlített állapotok és betegségek nagy részének beálltát megakadályozhatjuk, vagy ke­zelhetjük, ha a bajt idejekorán fölismerjük. A geriatria nemcsak kezeléssel foglalkozik, hanem harcol minden ellen, arrai megbetegedést okoz idősebbeknél. Ma úgy vélik, hogy már a negyvenedik életév körül kezdődnek azok az elváltozások, amelyek idővel teljes mértékben kifejezésre jutnak. Ebből az következik, hogy ha hatvanéves korunkig sikerül megőriznünk egészségünket, elejét vennünk a degeneratív elváltozásoknak vagy legalábbis elhalasztanunk azok beálltát, komoly esélyünk van arra, hogy idős korunkban nem fogják megkeseríteni az életünket krónikus betegségek. A kimerült és súlyosan megbetegedett öreg emberekért nem sokat tehetnek a szakorvosok, jóllehet igen korszerű műszerek és jó hatású gyógyszerek állnak rendelkezésükre. Ezért a geriatria is elsősorban arra törekszik, hogy ele­jét vegye az öregedéssel járó tüneteknek, vagy legalábbis csökkentse azok súlyosságát. Termé­szetesen nem tudja az embert megfiatalítani, de megakadályozhatja a kóros folyamatok ab­normális lefolyását, hogy az illető ne veszítse el idő előtt életerejét és ne haljon mieg. Mindebből az következik, hogy a negyven évnél idősebb személyeknek állandó orvosi fel­ügyelet alatt kell lenniök, függetlenül attól, mi­lyen jelenlegi egészségi állapotuk. Meghatáro­zott időközönként vizsgáltassák meg magukat, hogy az orvos fölmérhesse biológiai életkoru­kat, időben fölismerje és kiküszöbölje a látha­tatlan kóros elváltozásokat, javítson az egyes szervek működésén, egyszóval hogy fokozza az illető egészségi állapotát és fölvilágosítsa őt ar­ról. hogyan óvhatja legjobban egészségét. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a:-: öregkor problémái igen összetettek, ezért a be­teg kezelésekor rendszerint több szakorvos vé­leményére van szükség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenképpen kórházi kezelést kell kapnia. Ha elegendő orvosi rendelőintézet és poliklinika van, ha a patronázsszolgálat elég fejlett, akkor lényegesen tehermentesíteni lehet a kórházak amúgy is zsúfolt geriátriái osztá­lyait. A betegek nagy részéi elegendő odahaza kezelni. Kórházi kezelésre csak azok szorulnak, akik számára nélkülözhetetlen a szakorvosi se­gítség. Ha a betegség rokkantságot idézett elő. a rehabilitáció célja pótolni az. elvesztett funk­ciókat és megtanítani a beteget miinél önállóbb életre. Az idős ember meglehetősen sokáig meg tudja őrizni frisseségét és munkaképességét, ha mérsékelten sportol, ésszerűen táplálkozik és pihen, ha nem vonja ki magát a társas életből és kapcsolatot tart fönn a fiatalsággal. Bebizo­nyosodott. hogy gyorsabban roppannak össze azok. akik átadják magukat a tétlenségnek, ma­ijukba húzódnak, visszavonulnak, s megszakít­óik kapcsolataikat környezetükkel. Nemi valószínű, hogy a tudomány belátható időn belül meg tudja akadályozni a biológiai és társadalmi öregedést, mégis ma már sokkal több lehetőségünk van az öregkori megbetege­dések és elváltozások elhalasztására, az átlagos életkor növelésére, mint bármikor eddig. TERJESSZE LAPUNKAT f———- ■ —---------“--------------- 11 w Thursday, Nov. 29. 1973. Az élet forrása Cz év márciusának utolsó napjaiban tizenhét európai ország képviselői összeültek Bécs- ben, hogy megvitassák a környezetszennyeződés időszerű kérdéseit. Ugyanaznap csupán az osztrák főváros egyik bulvárján százhetven nagy fát ki- döntöttek. Helyettük egyet sem ültettek, pedig legalább kettőt kellett volna ültetni minden egyes fa helyett, mert a nélkül az oxigén nélkül, ame­lyet a fák termelnek, nem tudnánk élni. Mindenesetre biztató, hogy sor került egy ilyen kongresszusra. Ez azt bizonyítja, hogy az ember végre fölfigyelt azokra a veszélyekre, amelyeket a levegő, a víz és a föld radioaktív sugarakkal és a civilizáció más vívmányaival való szennyeződése jelent. Kiszámították, hogy egyre kevesebb oxigén van. mert — például — egyetlenegy sugárhajtású repülőgép, amíg átrepüli az óceánt, harmincöt tonna oxigént használ el. Egy gépkocsi három­ezer kilométeres útján annyit fogyaszt, amennyit egy ember élete folyamán. A tengerek vize is egyre piszkosabb, mert több olaj és más mérges anyag kerül bele a hajók­ról, a folyókból — figyelmeztet Heverdhal. aki RA nevű hajójával áthajózta az Atlanti-óceánt. Nem­csak a halak élete forog veszélyben, hanem az al­gáké és más apró élőlényeké is. Emiatt a tenger felől a partra jövő levegőkben nincs elegendő oxi­gén, amelyet az algák képeznek. A nagy ipari központok fölött por-, korom-, olaj- és benzinpárafelhők vannak és elnyelik a napfény több mint húsz százalékát. Ennek követ­keztében lényegesen emelkedett az angolkóros gyermekek száma. Föltétlenül harcolnunk kell a tiszta levegőért. Meg kell akadályozni, hogy por, mérges anyagok szennyezzék. Az erdők nemcsak megtisztítják a le­vegőt, hanem oxigént is termelnek. A növények a napfény hatására magukba szívják a széndioxidot és oxigént bocsátanak ki. Ez a folyamat a lombhullató erdőben a legin­tenzívebb. Egy 25 méter magas százéves bükk egy óra alatt 1,7 kilogramm oxigént termel. Ez a meny- nyiség elegendő tíz személy részére egy éven át. Minden fa, minden növény kiveszi részét a levegő tisztításából és az oxigénképződésből. Télen azon­ban elmarad az asszimiláció, mivel a levelekben megy végbe. Télen csak a tűlevelű erdőkben kép­ződik oxigén, de csak fele annyi, mint a lomb­hullató erdőkben. Ezért leghasznosabb a vegyes erdő. A városokban is minél több fát kellene ültetni, nem pedie kivágni, mint ahogyan azt Stockholm­ban és Becsben tették. Ezért érthetetlen, miért vág­ták ki a fákat például a belgrád-zágrábi autóút mentén. Ezt azzal magyarázták, hogy állítólag így biztonságosabb a közlekedés. Ha azonban kevesebb volna az ittas vezető, ha nagyobb figyelemmel előznének, ha lassabban hajtanának, akkor a fák nem okoznának balesetet, mert eddig még egy fa sem ment föl az útra, hanem ellenkezőleg: az autók vágódnak nekik. Nem kellett volna halálra ítélni őket, mert jó szolgálatot tettek: megszűrték az autóút mentén a levegőt a sok kipufogógáztól. A fák, az erdők az élet forrását jelentik ember és állat számára egyaránt. Ezért minden egyes ki­vágott fa helyett kettőt ültessünk. 0 I MAGYAR NYELVTANFOLYAM NEW YORKBAN 1974 január 12.-en szombaton indul es minden rákövetkező szombaton délelőtt 10 órai kez­dettel egy és fél órán át, három hónapon ke­resztül. Ismerkedjünk meg a magyar nyelvvel, iroda- • lommal, vegyünk részt a magyar nyelvtanfo­lyamon. Jelentkezés: Magyar Társaskör 130 E I6th Street New York.N.Y. Telefon: 254-0397- — — — B,___

Next

/
Thumbnails
Contents