Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-11-15 / 44. szám

1 AMERIKAI MAGYAR SZÓ IFIIUL MBKÍSOK ÚJÍTÁSI A FUTÓSZAL1B0N Ohioban, a General Motors Lordstown-i gyár­telepén, ahol a Chevrolet Vega modelljeit szerelik, az idei uj szakszervezeti szerződés targyalasainal a munkások szempontjából fontos, uj kerdesek ke­rülnek napirendre. A United Auto Workers 1112-es számú fiókjában a béremeléseken kivul a munka­körülmények kérdésé jut előtérbe. Amellett, hogy több mint 5000 sérelmet tárgyalnak meg, a munká­sok uj, eddig nem hangoztatott követelésekkel jön­nek elő. A szakszervezet az uj követelésekről nem szívesen tárgyal. A lordstowni telepen fiatalok dolgoznak. Egy riporter kiszállt a helyszínre, esténként egy hétig környékbeli bárokban és a gyárkapunál beszélgetett a munkásokkal és az egyik műszakkal sikerült be­surrannia a munkások között. így alkalma volt köz­vetlenül munkahelyükön kikérdezni a futószalagnál dolgozó fiatal munkásokat. Tizenegy munkás, — szerelők, szakszervezeti megbízottak —, a szakszer­vezet irodájában külön interjút adtak neki. Élet­koruk az alig 20 éven felüli es a korai harmincas évek között váltakozott. Rövid néhány even belül ez az életkor lesz túlnyomó többségben az amerikai dolgozók között. Az újságíró kérdéseire all munkás a következő­ket fejtette ki: General Motors-nál a munkakörül­mények rendkívül rosszak. A vezetőség nem tartja be Ígéreteit. Valamilyen panaszban kiegyeznek és ígéretet tesznek, de az ígéretet rögtön megszegik. Ez felbőszíti az embereket. A munkások állandóan elegedetlenek es ez egyre növekszik. Azt akarjak hogy a vezetőség komolyan vegye véleményüket. Mint az egyik munkás mondotta, hogy 18 evesek vagy 50 évesek-e, az nem számit, mind komolyan beszélnek, mind megelégelték a körülményeket. Mindennek meg kell változni, mert ha nem, akkor egyszerűen nem fogjak szerelni ezeket az átkozott kocsikat. A fiatalok nem hajlandók mindenbe belenyugod­ni, amibe apáik belenyugodtak. „Mi már mások va­gyunk. Tala’n ok nem voltak olyan tanultak, mint mi. Tálán, mert bevándorlók voltak, bizonyítani akarták, hogy milyen jo munkások. De mi, fiatalok, mar többet tanultunk es többet is keresünk, de ez meg nem minden. Szélesebb látókörünk van és itt a gyárban valamennyire kedvelni is akarjuk a munkát.” A vezetőség a termelékenységet növelve, állandó nyomás alatt tartja a munkásokat, hogy többet produkáljanak, minden megegyezés ellenere. Aki ezt nem teljesiti, azt elbocsátják. A detroiti orszá­gos szakszervezet nem ad támogatást ebben. Ha sztrájkolni akarnak, azt nem engedélyezi. Most úgy érzik, vihar előtti csönd van, mert ha a szakszerve­zeti vezetőség a sérelmeket nem tudja elintézni, az emberek fellázadnak. Az előtérbe került kérdések legfontosabbja az az újítás, amit a munkások a futószalagon vezettek be. Az idegölő, fárasztó és embertelen, hosszú órás robotmunkát úgy szakítják meg, hogy kis csapatok u.n. „társmunkát” végeznek. Például négy emberre kiszabott bizonyos munkát, félórás felváltással, egy­szerre csak ketten végeznek, a másik kettő felszaba­dul, ihat egy kávét, telefonálhat, felfrissítheti ma­gát. Nagyobb csoportokat is ugyanígy osztanak meg. Az egyik felváltott munkás készenlétben a közel­ben marad, ha valahol baj van. A fel óra alatt a szerelők kétszer olyan gyorsan dolgoznak és mind a négynek a munkáját elvégzik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen munkabeosztással nemhogy több hiba lenne a gyártásban, hanem sokkal keve­sebb a selejtmunka, kevesebb kocsit kell a javito- mühelybe küldeni, mint az a minőségi ellenőrzésből kiderül. Ennek a rnagyarazata, hogy munkamegszaki- tassal pihentebben, többet, gyorsabban tudnak el­vegezni, kevesebb hibával, mint egyhangú, megsza­kítás nélküli munkával. A vezetőség ezt a társmunka-rendszert nem isme­ri el. Csak akkor tudnak igy dolgozni, ha nincs ellenőr a közelben, de sok helyen a munkavezető is közreműködik. Könnyen lehet, hogy a General Motors lordstow­ni gyártelepének fiatal dolgozói úttörő munkát vé­geznek a robotmunka emberiesebbé tételében. / V.K. Kanada demokratikus agrárpolitikája Thursday, Nov. 15. 1973. ÚJABB ADATOK EGY NAGY ELNÖK ÉLETRAJZÁHOZ (folytatás a 3,oldalrbl) után, Nixon végre hajlandónak mutatkozott a Sirica kerületi főbíró által követelt magnószalagok beszol­gáltatására, amelyeknek a tartalma perdöntőén fon­tosnak latszik a bíróságok szemében. Mikor azon­ban a szalagok kezbesitesere került volna a sor, hirtelen kiderült, hogy a két legfontosabb tape „nem létezik.” Ezenfelül azt is megtudtuk az elnök magantitkarnőjenek a tegnapi vallomásából, hogy a legtöbb szalag szövege teljesen érthetetlen, egy­részt a beszélgetéseket kisérő „háttéri zajok” miatt, másrészt pedig azért, mert egyszerre többen beszél­nek a szalagokon és igy teljesen lehetetlen tisztán kivenni, ki mit mond... Ezt egy kissé nehez lenyelni, hiszen itt olyan mamelukok vettek részt a beszél­getésekben, akik meg lelegzeni is alig mertek, mikor az elnök beszelt, hat meg belekotyogni a szavaiba... Ezek az urak (Mitchell, Ehrlichman, Haldeman, Colson, Dean es a többiek) nem olyan fából vannak faragva, hogy volna bátorságuk vitába elegyedni a legkisebb ellentmondást sem túró főparancsnokuk­kal... A két legfontosabb szalagnak a szőrén-szálán való „elvesztése” es a többinek a bábeli zűrzavara tehat — enyhen szólva — végtelenül gyanús, mar csak azért is, mert időközben kiderült az is, hogy ezek a féltékenyen őrzött, titkos szalagok az utóbbi hetekben kézról-kezre jártak olyan egyének kozott, akikről feltehető, hogy — egy kis szakértői segítség­gel — kiszabdalhattak bizonyos árulkodó részeket belőlük, vagy pedig belefoltoztak olyan zörejeket („háttéri zajokat”), amelyek hasznalhatatlanokka tették őket, mint bizonyítékokat. Az a két per­döntőén lenyeges szalag pedig azért „veszett el”, mert annyira tele volt terhelő adatokkal, hogy azo­kat a legraffináltabb elektronikus büveszettel sem lehetett „átszerkeszteni” ártalmatlan beszelgetesek- ké — igy hát ráfogjak, hogy „sohasem leteztek.” Hogy Sirica főbíró és az amerikai nép ezt a nad­ragulyát nem fogja bevenni, arra mérget merek ven­ni. Ez a kis manipuláció nem a legsúlyosabb tetele Nixon hosszú bünlajstromanak, tett ó énnél sokkal rosszabb fat is a tűzre szamtalanszor. Szinte termé­szetesnek latszik, hogy a magnószalagok dolgában is a már megszokott nixoni girbegőrbe vonalat kö­veti. Az egyenes vonalat talán meg hírből sem is­mén... (1973. november 9.) Kanada kormánya sokkal demokratikusabb irány­zatú, mint az Egyesült Államoké. Amig itt a kor­mányzat a monopóliumok malmára hajtja a vizet, amig a közszolgáltatási vállalatok (telefon, villany, gáz, biztosítási intézmények) profitja mindjobban emelkedik — addig Kanada igyekszik a szegények és óregek érdekeit szolgálni. Kanada egyik nyugati tartománya, Saskatchewan most új, haladó irányzattal, szeles állami támogatást szavazott meg a földmúvelésügy térén. Felismertek, hogy az amúgy is gyéren lakott területeken az el­öregedett földművelők elhagyják földjeiket, a föld­művelésre vágyó fiatalabb korosztály viszont toké hiányában nem tud földet vásárolni, igy a földek gazdátlanul maradnak, kiesnek a termelésből és a beszivárgó amerikai ingatlanosok prédájává válnak. Blakeney miniszterelnök állami kölcs'ón-intéz- inényt hozott létre, amely az elöregedett, 65 éven felüli földművesektől a földeket valódi értéküknek megfelelő összegért vásárolja meg és a letelepedni, űj életet kezdeni vágyakozó fiataloknak adja bérbe évi 5 százalékos kamat ellenében, oly előnyös fel­tételek mellett, hogy a bérlő 5 éven belül meg is vá­sárolhatja azt. H I Az első evben 406 ingatlant juttatott igy ez az intézmény uj kezekbe, összesen kb. 200.000 akert, akerenkent $ 30.-tol $ 125.-ig terjedő árban. Reginá­ban például egy kiöregedett gazdálkodó 960 aker földjét adta át igy a fiának. Ezért az öreg az állami banktol 66.000 kanadai dollar vételárat kapott, amit viszont a fia hosszú lejáratú, alacsony kamatú köl­csönként fog visszafizetni az allamnak. Kanada fiatalabb állam, mint az USA. De azért az USA sokban tanulhatna tőle. NEW YORK, NY. A Consolidated Edison kérvé­nyezte, hogy nagy kéntartalmú szenet használhas­son. A vállalat képviselői szerint nem áll olaj a rendelkezésűkre és igy kénytelenek szenet használ­ni aramfejlesztesre. A város környezet-védelmi megbízottai nagy aggodalommal tekintenek e fej­leményre, mert a szén használata súlyos levegő- mérgezést okozna, ami viszont káros hatással len­ne a szív, tudó es egyeb betegségben szenvedők * t / részére. SOBEL OVERSEAS CORP. | IKKA FouGYNÓKSeG — TELEFON: (212) 535^490 >!lY ,00M | UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ______________________.____ ... » _____________________- ’ ,l''‘ v' '** *^ ’■•* v « ~0*ííí| tíHFsC'niífnfíH •ífl3ö,TS>S ÍGífljio i?V*íVM «

Next

/
Thumbnails
Contents