Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-11-15 / 44. szám
Ert. as 2nd Claas Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.. N.Y. Vol. XXVII. No. 44. Thursday, Nov. 15. 1973 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 IHTOHIM! KOZEP-KELETEN IS ERVENYEStIL A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ' RADIKALIZMBS NEM QSZTÁmUDNTOSSÁB Akik ismerik az amerikai szakszervezeti mozgalmat, azok tudjak, hogy az amerikai szervezett es szakképzett munkások más országok hasonló munkásaihoz viszonyítva magas bért kapnak. Ennek két oka van. Az egyik, hogy az Egyesült Államokban a technika fejlettsége következteben a munkás óránként sokkal többet termel, mint a technikailag kevésbé fejlett országok munkásai. A másik magyarázat, hogy az amerikai munkás radikális,harcra kész, amikor saját gazdasági helyzetének megjavításáról van szó. Helyes tehat azt állítani, hogy az amerikai munkás radikális, de nem osztály tudatos. Ez jutott eszünkbe, amikor a new yorki tűzoltók bekeharcarol volt szó. Hajlandók voltak sztrájkolni a bírói tiltó parancs ellenére és harcolni, hogy kivívják az évi ezer dolláros bérjavitást. De a tűzoltók nagy részé nem osztálytudatos, nem tudja, hogy tagja a munkásosztálynak, mely osztályt a munkáltatók kizsákmányolják AZ ÁLLAMSZERVEZET MINDEN KÖZEGÉNEK IGÉNYBE VÉTELÉVEL. Ezúttal a bíróság lepett fel a tűzoltók sztrájkmozgalma ellen. De az amerikai munkásmozgalom történetéből tudjuk, hogy ha a munkáltatók helyzete es erdeke megkívánja, kirendelik a rendőrséget, a Nemzeti Gardát, sót ha kenyértorésre kerül sor, a szövetségi katonaságot is. Nem hisszük,hogy tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a tűzoltók nagy százaléka vagy a republikánus, vagy a konzervatív demokrata, vagy a demokrata jelöltekre adja szavazatát, ami újabb bizonyítéka annak, hogy nem osztalytudatosak. Mindaddig, amig az amerikai szervezett munkások nagy százaléka csak radikális, de nem osztálytudatos, amig az amerikai munkások többsége a kapitalista partok jelöltjére adja szavazatát, a munkások csak egy kézzel harcolnak sajat érdekükért, másik kezük — osztálytudatuk hiányában — megvan kötve es ezert harcuk szűk korlatok között mozog es annak eredménye szintén korlátozott. Most, amikor az ország lakosainak nagy többsége követeli Nixon elnök elmozdítását, ki kell hangsúlyozni, hogy ez a lépés egyedül nem oldja meg a nemzet problémáját. Csupán egy monopol-ellenes néppárt, tudná e történelmi feladatot teljesíteni. A Sinai Félszigeten, 60 mérföldre Kairótól déli irányban, egy nyílt sátorban hat tagú izraeli es négytagú egyiptomi delegáció egyezményt irt ala, melynek hat pontja hivatva van foganatosítani az ENSz Biztonsági Tanácsa október 22-én elfogadott Tűzszünet Egyezményét. Az alairt egyezmény pontjai a kővetkezők: 1. ) Izrael es Egyiptom betartja a Tűzszünet Egyezményt. 2. ) Mindkét fél tárgyal a hadseregek visszavonulásáról az október 22-i vonalra. 3. ) Szuez varos (melyet az izraeli hadsereg jelenleg körülvesz) élelmezését biztosítani kell, a sebesülteket korházba kell szállitani. 4. ) A Szuez Csatorna keleti részén állomásozó egyiptomi seregek élelmezését, ruhával és gyógyszerrel való ellátását biztosítani kell. 5. ) A Kairo-Szuez varos-közti útvonal ellenőrzését az izraeli csapatoknak át kell adni az ENSZ- csapatoknak. 6. ) A hadifoglyokat ki kell cserélni. Ez az egyezmény eredetileg Kissinger külügyminiszter es Anwar el-Sadat, Egyiptom elnöke között jött letre. Joseph J. Sisco, helyettes külügyminiszter személyesen vitte azt Tel Avivba, ahol az izráeli kormány hosszan tárgyalt a dokumentum tartalma felett. Az első kormányülésén több módosítást javasoltak, többek kozott azt, hogy egy szakasz biztosítsa a Bab el Mandeb szoroson keresztüli szabad hajózást. Kissinger külügyminiszter azonban a Sadat-tal létrejött egyezmény elfogadása után táviratban értesítette Waldheim ,ENSZ fó’titkaVt az egyezményről, ami nagy felháborodást keltett izráeli kormánykörökben. Az izráeliek, a helyszíni jelentések szerint, nagy bizalmatlansaggal fogadtak és írták alá az egyezményt. Az egyezmény aláírását követően az izráeli es egyiptomi hadsereg közti tárgyalások alkalmával felszínre került több nézeteltérés. Többek közt, az izraeliek ragaszkodtak ahhoz, hogy a Szuez városhoz vezető ütvonal továbbra is az izráeli csapatok ellenőrzése alatt maradjon. Mindez csupán azt bizonyítja,hogy az Egyezmény eletbeléptetése es ajóvó hónapban tervbe vett béke- targyalások nem lesznek sima folyamatűak, a békés egymás mellett élés politikájának ervenyesitese göröngyös utón halad, az arab államok és Izráel közti tartós beke létrejötte felé. Aharon Yariv izraeli vezérőrnagy es Mohammed AbdelGhany el-Gamasy egyiptomi alt'abornok aláírja a Kissinger-el-Sadat egyezményt. tun cm 1973 NOVEMBER 18-ÁN mmmmmmmmämmmmmm vasar.nap it Órától DÉLUTÁN óÓrÁig NAGY KARÁCSONYI BAZÁR A 13th FLOpR LOUNGE YOUNG WOMEN CHRISTIAN ASSOCIATION 51 & 8th NEW YORK N^Y. Közel az IRT, BMT, IND subway állomásokhoz SZÉP IMPORTÁLT MAGYAR ÁRUCIKKEK ' MAGYAR LEMEZEK MAGYAR PAPRIKA RÁBÁK, PLÜSSÁLLATOK, ÉKS ZEREK, KÖNYVEK,« SOK SZÉP AJÁNDÉKTÁRGY, JUTÁNYOS ÁRAKQN. finomDMgprételek. Kávé,sütemény. Bdcpődijnina A MAGYAR TÁRSASKÖR ES A NEWYORKI LAPBIZOTTSÁG
