Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-11-08 / 43. szám
ÄRA» KIT •\ .__________________________________________Ert. it 2nd Chn Mattei P«c. 31. 19S2. yidir tht Act ofMirch 2, 1879. it th« PO. of N.Y.. N.Y. Vol. XXVII. No. 43. Thursday, Nov. 8. 1973. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 BETELT A POHÁR Nixon elnök eget-földet megmozgatott, minden tőle telhetőt elkövetett, hogy titokban tartsa azt a kilenc hangszalagot, mely megörökítette a közte és tanácsadói között lefolyt beszélgetéseket és bizonyítékot nyújthatna bűnösségére, vagy ártatlanságára. Miután minden igyekezete kudarcba fulladt, kénytelen volt ügyvedei utján Sirica bírónak es az amerikai nepnek igeretet tenni, hogy átadja a követelt kilenc hangszalagot. Itt a hangsúlyt a KILENCES számra kell Összpontosítani. Hónapokon keresztül mind a Fehér Ház, mind a szenátusi bizottság, mind a bíróság KILENC hangszalagról beszélt. Most, amikor a hangszalagok átadására került sor, Nixon elnök tanácsadója, J. Fred Buzhardt, Jr. bejelentette, hogy csak hét hangszalagot tud átadni, mert NINCS TÖBB. t t Es melyik az a két hangszalag, mely hiányzik? A két legfontosabb. Az egyik Nixon elnök és John N. Mitchell közt lefolyt 1972. jun. 20-i beszélgetésről szól, három nappal a Watergate betörest követően. A másik beszélgetés Nixon elnök es jogi tanácsadója, John W. Dean között folyt le 1973. április 15-én, amikor Dean tudatta az elnökkel, hogy a bírósághoz fordul es elmondja, ki mit tett a Watergate-botrány ok eltitkolására és amely beszélgetést követően Nixon elnök menesztette tisztségéből tanácsadóját. Nixon ügyvedje, most azzal a mesevei all elő, hogy a hangszalag-szerkezet nem működött éppen akkor, amikor e beszélgetések megtörténtek. Ezt a mesét azonban egyetlen józanul gondolkodó egyen sem hajlandó elfogadni. Nixon e tettével elvesztette minden becsületes amerikai polgár bizalmat, tekintet nélkül azok politikai hovátartozásara. Most már teljes erővel folytatni kell a Nixon elnök elmozdítására irányuló lépéseket. Az amerikai nép elvarja képviselőitől, hogy vád alá helyezzék, megindítsák az elmozditási eljárást Nixon elnök ellen, a szenátoroktól pedig, hogy ezt a folyamatot befejezzek és többségi szavazattal elmozdítsak az elnököt. Ezt a nemzet legelemibb érdeke megköveteli. NIXON LEMONDÁSÁT KÖVETELIK VOLT WASHINGTON, D.C. Napilapok, heti folyóiratok, szenátorok, képviselők, történelem tudósok — az amerikai nép nagy többsége követeli Nixon elnök lemondását, vagy ha ezt megtagadja, törvényszerű elmozdítását tisztségéből. A Detroit News, mely 900.000 példányban jelenik meg naponta, Nixon húseges támogatója 1968- ban és 1972-ben, vezércikkben kéri Nixon lemondását. Hasonló álláspontra helyezkedett a Denver Post, Nixon egy másik volt támogatója. Az 1.500.000 példányszámban megjelenő New York Times november 4-i, vasárnapi számának két hasábos vezércikkében, miután felsorolja a Nixon által elkövetett bűncselekmények halmazat és rámutat arra, hogy az elnök elvesztette az amerikai nép bizalmát, és ezert alkalmatlanná vált az ország vezetésére, ezt Írja: „A NEMZET HELYZETE MEGKÍVÁNJA, HOGY VÁLTOZÁS JÖJJÖN LETRE ABBAN A SAJNÁLATOS HELYZETBEN, AMELYBEN MA AZ ELNÖKSÉG VAN.” Az ország egyik legtekintélyesebb heti folyóirata, a „TIME” felevszazados fennállása óta most első ízben közöl vezércikket, melyben kifejti a szerkesztő bizottság velemenyet es a helyzet elemzése után arra a következtetésre jut, hogy Nixon elnök részere nincs más kiút, minthogy lemondjon tisztségéről. A vezércikk többek között a következőket mondja; " Ha az elnök nem hajlandó lemondani es a kongresszus elmozditási eljárást indit ellene, mely több hetet venne igénybe, ez a folyamat lerombolna öt (az elnököt) és vele az országot.” Atlanta Ga. napilapja, mely támogatta Nixon megválasztását, csatlakozott ahhoz a népmozgalomhoz, mely követeli Nixon lemondását. Edward W. Brooke, Massachusetts republikánus szenátora a „legnagyobb vonakodással” arra a meggyőződésre jutott, hogy Nixon elnök a nemzet érdekében kell, hogy lemondjon tisztségéről. „Nincs rá eshetőség, — mondotta többek között Brooke szenátor — Hifii ELMOZDÍTÁSÁT IÁMOGATÓI IS hogy Nixon visszaforduljon, utat változtasson, mert a bizalmatlanság olyan melyen szántó.” Edward W. Brooke az első republikánus szenátor, aki követeli Nixon elnök lemondását. Vannak, akik javasolják, hogy a kongresszus ne hagyja jóvá Ford képviselő jelölését az alelnöki tisztségre. Mások viszont azon a véleményen vannak, hogy Ford alelnöki tisztségbe helyezése meggyorsítaná Nixon lemondását. A szenátorok többsége nem hajlandó elfogadni Leon Jaworski texasi konzervatív demokrata ügyvédet, akit Robert H. Bork aktív igazságügyminiszter nevezett ki és aki a Watergate botrányok kivizsgálását volna hivatva, mint ügyész vezetni. A szenátorok és képviselők továbbra is olyan törvényjavaslat kidolgozásán dolgoznak, amely egy szövetségi biró által kijelölt ügyész kezébe adná a Watergate botrányok kivizsgálását. Jackson, reakciós demokrata szenátör azon véleményét nyilvánította, hogy Nixon elnöknek személyesen kell megjelennie a Szenátus Bizottsága (Sam Erwin Bizottság) előtt es ha erre nem hajlandó, akkor az elmozditási eljárás kikerülhetetlen. NEW YORK, NY. Több, mint száz történelem tudós, egyetemi tanár egyhangú határozati javaslatot fogadott el, melyben követelik Nixon elnök lemondását. __ i % Nagy K arácsonyi Bazár Los Angeles-ben 1973. NOVEMBER 18.-án, VASARNAP d.e. 10 órától A MUNKÁS OTTHONBAN, 1251 So. St. ANDREWS PLACE VÁSÁROLJA MEG AJÁNDÉKAIT A BAZÁRON. DÉLTŐL FRISS KOLBÁSZ ES SÚLT CSIRKE-EBED MINDENKIT SZÍVESEN LAT A MUNKÁS NŐI KOR BELÉPŐDÍJ NINCS.
