Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-09-27 / 37. szám
Thursday, Sep. 27. 1973. 3 AMERIKAI MAGYAR SZO -___________ SOCIALISM WITH A HUMAN FACE PETER JANOS AZ ENSZ-BEN 1973 szeptember 19-én Peter Janos, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, ekesen szárnyaló beszédet mondott az ENSZ közgyűlésén. Ez az üles-szak szeptember 18-an kezdődött a nyári szünidő végeztével és a tárgysorozat legelső, legfontosabb pontja a Nemet Demokratikus Köztársaság tagként való felvétele volt. Péter János külügyminiszter, angol nyelvű, majdnem félórás felszólalásában kifejtette, hogy a Nemet Demokratikus Köztársaság uj tagsaga hosszú, lelkes munkásság eredmenye. A demokratikus államok képviselői eveken keresztül igyekeztek meggyőzni az ENSZ tagállamait a N.D.K. felvételének jogosságáról. A Szovjetunió és Magyarország egy eshetőséget sem mulasztott el, hogy ennek megvalósítását lehetővé tegye. A N.D.K. az elmúlt évtizedek folyamán bebizonyította, hogy gazdaságilag es politikailag szerves és fontos részévé vált az európai közösségnek, es mint egyre erősödő önálló államjogosult képviseletet kapni az ENSZ-ben. A külügyminiszter rámutatott arra is, hogy ez a lépés nem csupán a N.D.K. számára előnyös, hanem mint uj tag, ez a fiatal,tele energiával és elszánt epiteni akarással, a békéért való együttműködésben is tevékeny állam, sokban hozzá fog járulni az európai béke megerósitesehez és a tagsághoz már jóval korábban is joga lett volna. A demokratikus országok éppen ezért vették fel a harcot azokkal a kapitalista es imperialista országokkal szemben, melyek ennek ellenére, éveken keresztül megakadályoztak a demokratikus Németország tagkent való elismerését. Most, hogy ez mégis sikerült, a demokrácia tábo ra nagyban megerősödött az ENSZ-en belül és Péter Janos külügyminiszter baráti es harcos munkatársi együttérzéssel köszöntötte az uj tagállamot,1 felhívta az összes jelenlevő képviselőket, hogy ezen tárgyban, ennek megfelelő határozottsággal szavazzanak. Beszédet nagy taps fogadta és ez meg az imperialista, kapitalista küldöttek elismerését is tükrözte azzal, hogy a kis Magyarország képviselője szavának milyen erős nyomatéka van a világ nemzetei szövetségében. Az igazságot sokáig-elnyomni nem lehet. Ha ellenséges áskálódások és politikai manőverek miatt annak érvényesülését sokszor ideig-óraig meg is lehet akadályozni, mint azt az USA és csatlós államai igyekeztek is éveken keresztül, az igazság jogos hangja áttör a süket füleken és közöny helyett tapsviharban tört ki. Amint az történt a külügyminiszter magas-szár- nyalásu beszéde után is. _______________ PABLO NERUDA Nobel-dijas chilei költő, akit nemregen ünnepeltek itt New Yorkban. A PEN-Club new yorki kongresszusán US-beli koltotarsai tiszteletűk jeleül megcsókoltak a kezét. Most a chilei demokratikus szocialista kormányt megdonto^Allendenek, a humánus elnöknek es ezernyi hivenek halálát okozó fasiszta katonai diktátor, Pinochet tábornok ezt mondja Nerudarol: „Neruda el, mindnyájunk tiszteletét elvezve, mert ö a mi nemzeti hősünk.” Csak a torontoi szélső jobboldali magyarnyelvű cionista zsidó lap gyalazta Nerudat, szokása szerint tülorditva meg a fasisztákat és a nácikat is.Hiven fomunkatarsanak vallomásához, hogy az ő fő élvezete a kommunistákat gyalazni. Nem érdemesítjük okét arra, hogy keressük,mindig ennyire szemben álltak-e a kommunizmussal. A csehszlovák kommunista rendszer sokat alkotott, de sokat hibázott is. Hamis vádak alapján sokakat elitéit — túlnyomóan a sajat híveit — es ez ellen a párt egy csoportja, masok támogatásával mozgalmat indított, a regi vezetőket felreállitotta, újakat teve helyére, Dubcekkel az elen s ok Ígértek a hibák felszámolását, az emberarcú szocializmus uralmát. A nyugati sajtó dicsőítette programpontjaikat, mint az üzemi tanácsokat, amiket ók otthon nem tűrtek volna (most verte ki a francia rendőrség egy svájci oragyar francia üzeméből a munkásokat, akik tovább dolgoztak, miután a cég a gyárat be akarta zárni), de kitűnt, a cseh esemenyeket bel- es külföldi ellenforradalmarok irányították, nem titkolva a celt: az ország kiszakitasat a keleteuropai blokkból s ezzel megkezdeni a Szovjetunió „visszagon- gyolitéset” es az elszigetelt Kelet-Nemetorszag felszámolását. A Szovjetunió es szövetségesei nem engedtek a helyzet felbontását Kozepeurópaban, ahonnan háromszor tamadtak meg és az 1956-os budapesti napok ismétlését, ahol a szocialista jelszavakból ellenforradalmi mészárlás fejlődött es közbeléptek. It I f Par ora alatt, emberaldozat nélkül csend lett Csehországban, bizonyítva, ho^y a mozgalomnak nem volt szeles népi alapja. Azóta sok enyhe büntetést róttak ki Prágában, sokakat elmozdítottak befolyat I . / sós állásukból, de senkit nem vegeztekki. Ez nem befolyásolta a cseh emigránsokat, es a nyugati sajtot, valamint a polgári es u.n. „szocialista” pártokat, hogy százszor annyit gyalazzak a mai cseh kormányt, mintáz US 20 eves népirtását Indokínában, a brazil, uruguayi, paraguayi, guatemalai, görög, portugál, delafrikai, rhodeziai, spanyol, taivani, koreai, filip- pino, indonéz, török, persa, saigoni, thailandi, jor- dani diktatúrákat égbekiáltó kegyetlensegükert. De hat bizonyos, hogy a mai cseh rezsim nem alkotmányos választás, hanem külső beavatkozás alapjan került uralomra. Ezután azonban szigorúan alkotmányos utón, tiszta választás alapjan egy mérsékeltén szocialista kormány alakult Chilében, amely skrupulozusan betartotta a parlamentarizmus formait es előírásait, nem védekezett az Egyesült Államokban otthonos rendőri erőszakkal, nem indított hamis vadak alapjan pereket tamadoi ellen, nem terelte a tüntetőket mint a rend őre, Mitchell, mar- hakaramba, nem tort be sehova kemkedes céljából, nem fenyegette az Allende elnököt gyalazo sajtot, békés fejlődés utján akarta emberi életbe emelni a sok millió kizsákmanyoltat és felszabadítani Chilét az US bankok, ipari- és banyavallalatok terrorja alól. Pedig az US tokesek, a CIA-val karöltve mar előzőleg kétszer megakadályozták Allende kormányra jutását es most is megtették mindent, hogy az országot tovább kifoszthassák. Holott már eredeti befektetésüknek ötvenszeresét keresték meg onnan es a chilei parlament valamennyi pártja egyhangúan megszavazta az US banyavállalatainak köztulajdonba vételét. De mig az US vállalatok korábban bíztak abban, hogy a lepenzelt chilei komprádor-burzsoázia nem fenyegeti okét komolyán, most tudták, hogy Allende kormánya szociális es gazdasági programját fokozatosan megvalósítja. Rendelkezni akar az ország egyedüli exportja, a réz felett, kiépíteni az ipart, amit idáig az US akadályozott, csökkenteni a felháborító vagyoni es jövedelmi különbségeket es ezzel „rossz példát” mutat a többi delamerikai országnak. A világfelh'aborodást keltó vietnami háborúval egyidöben az US nem rohanta le Chilét, mint azt csinálta Kubában, Nicaraguában, Guatemalában, Panamában, Mexicoban, Dominikán, Haitin, hanem gazdasági utón igyekezett megfojtani a szocialistákat. Az uralma alatt álló világbanknak — MacNamara----r n ------r- ---------------T— az elnöke, jutalmul az altala iranyitott vietnami háború „sikeréért” — megtiltotta, hogy kölcsönt adjon Chilének, lenyomta a réz árát a világpiacon. Chile — amelynek külső adósságai mar az előző rezsimek alatt az égig nőttek — nem birt uj kölcsönt kapni az életfontos behozatal fizetéséhez es az állam — hogy megnőtt kiadásait fedezze — fokozta a mar addig is óriási inflációt, vagyis az arak párhuzamos emelkedését. A chilei kongresszus mindhárom nagy pártja meg- erősitette Allende elnökségét es az 1971-es községi választásokon Allende nemzeti egységblokkja a szavazatoknak a felét kapta. A munkásság túlnyomó részé a nehézségek ellenére kitartott a kormány mellett, amely vegre elismerte emberi méltóságát, de az u.n. kozeposztaly — US izgatásra — egyre több sztrájkot rendezett ellene es mind több szabotázst és merényletet követett el. így a gazdasági helyzet úgy megromlott, hogy a katonatisztek — akik addig nem avatkoztak a politikába — szept. középén puccsot szerveztek Allende ellen, aki — sok hivevel — eletet vesztette. Azt mondjak, öngyilkos lett, valószínűbb azonban, hogy megöltek ot, ki meg halálával is szolgalatot tett a dolgozóknak, igazolván, hogy az imperialisták hazudnak, ha alkotmányos választásokat és nyugati formájú u.n. parlamentarizmust, békés reformokat követelnek szocialista rezsimektól. Nem tőrödnek ok azzal, milyen arcú a szocializmus, mint ahogyan támogatnak es uralomra juttatnak minden szörnyeI -ff teg-arcu diktátort, aki nekik aláveti magat. Allende nem kapott abszolút többséget a választáson, de az alkotmány alapján, mint a legtöbb szavazatot kapott part feje, ő lett az elnök. (Nixonra a választásra jogosultaknak kisebb részé, csak 30 % szavazott.) Hogy nem vesztette el a tömegek bizalmát, mutatja az, hogy az idokozi választáson blokkjának részesedése 36 %-rol 43 %-ra emelkedett. De ez az US kormányt nem érdekli. Neki jo volt Batista, Duvali- er, Thieu, Csang, Park, Suhartó, Papadopulos, Lón Nol, Rhee, Franco, Caetano, akik nem választtat- tak vagy terror-választást rendeztek, Smith es Vors- ter, akik törpe feher kisebbségre alapozzák uralmukat: őket csak az érdekli, a baloldal ne veszélyeztesse trösztjeik fosztogató uralmát. Hogy a CIA-nak es a Pentagonnak mi része van e szörnyűségben, azt nyilván épp úgy csak evek múlva fogja nyilvanos- sagra hozni a sajtó (a kormány tagadása és hazudo- zasa után), mint a számtalan korábbi esetben, amik ma mar köztudomásúak. Per. Pablo Neruda, a világhírnévnek örvendő chilei költő, a világ bekemozga- lom kimagasló egyenisege az Allende-kormány fran ciaorszagi nagykövete, 69 eves korában rákbetegségben elhunyt. Neruda elnyerte 1971- ben a Nobel-dijat irodalmi ténykedéséért. 1944-ben mint a Kommunista Part jelöltjét, megválasztottak a Szenátusba.
