Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-01 / 9. szám

Thursday, March 1. 1972

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

3

Hadifoglyok 1945-ben és 1973-ban

MIT DEVALVÁLT NIXON?

A “DAILY WORLD” február 14-iki száma a következő vezércikket közli a fenti címmel a dollar devalválásával kapcsolatban:

Nixon elnök múlt hétfői (február 12) intézkedésével a US monopólkapitalizmusának egy újabb krízisét zúdította a dolgozók es a nép tömegeinek nyakába. Intézkedése az amerikai fogyasztók részére az árak emelkedései fogja előidézni, a gyárakban pedig egy újabb hajszát a fokozottabb “termelékenységért”, más szóval a munkatempó gyorsításáért. Hogy feljavítsa a US monopóliumok profit arató képességét a világpiacon, Nixon devalválta a dollár értékét a külföldön, most már másodízben es felfüggesztet - te a tőkekivitelre helyezett korlátozásokat.

Kedden bejelentette Nixon, hogy szándékában van a behozatali vámokat felemelni. Ez megint csak több bajt fog okozni a US dolgozóinak és a nép tömegeinek, de nagy előnyöket a nagy-üzletnek

Nixon politikája a nagyüzletet helyezi első sorba. Emlékezzünk vissza, amikor Charles Wilson, a General Motors feje, mint a kormány tagja, a vállalati érdekeket helyezte elébe a köz és nemzeti erdeknek, fenhéjázőn kijelentve: “Ami jó a General Motorsnak, az jó az országnak is.” Emlékezzünk a nagy felzúdulásra, amit ez a kijelentés okozott. Nixon egyanezt a nagyüzleti politikát folytatja “a közönséget vigye az ördög” jelszóval, csak éppen, hogy nem kottyantja ki az igazat.

A súlyos teher, amit Nixon intézkedései helyeznek a dolgozók és tömegek vállára, cselekedetet követel a munkásság részéről. Az elvet, amit Wilson, mint véleményt mondott ki, Nixon most végrehajtja, mint nerrtzeti politikát. Ez a döntő jelentőségű különbség, amely cselekedetre kell, hogy riassza a munkásságot.

Annál is inkább szükséges, hogy a munkásság készenlétben legyen Nixon nagyüzleti politikája ellen, mert ezt úgy állítják be, mint a munkaalkalmak megvédésének egyik módját. Erről szó sincs, es ez a beállítás szemfényvesztés. Nixon uralkodó- osztály-politikajának lényégé, hogy a munkásosztály es a tömegek érdekeinek feláldozásával segítsen a monopol-tökének az itthoni dolgozok béklyóit megszorítani.

Nixon nagyüzlet-kormányzata következetesen latba vetette hatalmát a monopóliumok fokozott termelésre irányuló nyomasáérUEz a valóságban azt eredményezi, hogy csak a monopóliumok profitját védelmezi, mig az áremelkedések es a gyorsított munkatempó levágja a dolgozók hazavitt-béret és a reálbéreket.

Nixon politikája a munkásmozgalom kihívása. A kérdés most az, hogy behódoljunk-e ennek a nagyüzletet kedvező politikának, vagy pedig folytassunk fokozott és eredményes küzdelmet azért, hogy megváltoztassuk Washington elsőbbségeit es evvel felemeljük az Egyesült Államok lakossága életének színvonalát és minőségét ? A monopóliumok kordában tartása, a szocialista országokkal való kereskedelem gyors kiépítése, a külföldi aggressziók megszüntetése, a kincstárt pocsékoló hadikészülödések leszerelése, szigorú ár- és profitkorlátozas, ezek azok a lépesek, amelyek ebbe az irányba vezetnek.

Szegény SS-legények ! A nemet SS (Schutzstaffel) katonái. Akik a kereszténység, a nyugati civilizáció és persze Németország biztonságának védelmében oly szorgalmasan és fegyelmezetten gyújtották fel a Szovjetunió varosait és falvait, irtották munkásait es parasztjait, gázositottak el és lőttek árokba 5 millió zsidót ! Mi volt a jutalom hűségükért es áldozatkészségükért ? Akik nem menekültek az USA- ba és Delamerikába a papok segítségével vagy nem “merültek ala” hazájukban hamis papírokkal, azok közül sokat halálra vagy fegyházra Ítéltek (mint a magyar keretlegényeket, akik mint ok “a kötelességüket teljesítették”.)

Milyen más ez egy igazi kulturorszagban. Milyen tapssal, mennyi virággal és szónoklattal fogadják a hősöket, akik közül nemelyek méltóak voltak az SS-ekhez es a keretlegenyekhez, békés falvak és nagy varosok lebombázásával, a földek elpusztításával, a foglyok megölésével,egész falvaknak —mint My Lai- nak — kiirtásával. Slang-szótárt csinálták nekik, hogy udvarolhassanak a lányoknak, nyaralási terveket készítenek szamukra, 500-egynéhánynak. Hogy a Saigonban sínylődő több százezer “vietcong” (még mindig e gúnynéven szólítják a Felszabadító Front

katonait) és Hanoi katonákkal és “komunistagya- nus” vagy semlegeséggel vádolt polgáremberekkel

mi történik, senkit sem érdekel. Csak a mieink számítanak, akik némelyike már 7-8 éve raboskodott az oktalannak, céltalannak, és erkölcstelennek elismert háborúban.

Szerencsére senki sem gondol mar arra, amikor vígan, egészségesen megjelennek a képernyőn, mit mondtak, mit hazudtak róluk, az Elnöktől lefelé a vidéki újságokig s a Daily News-ig s a Hanoi-i “nemzetközi utonállókrol” (Nixon), akik “megszegik” a hadifoglyokkal való bánásmódot előíró genfi egyezményt, kínozzák, eheztetik őket, odatelepitik, ahol utovégre gondolhatják, hogy ott a B52-esek bombázni fognak. Hogyan próbálta őket Laird hadügyminiszter huszarcsiny-rajtaütéssel kiszabadítani, aminek folyamán ugyan hadifoglyokat nem találtak, de ami miatt el kellett újra halasztani a fegyverszüneti tárgyalásokat. Es a nagy boldogságban senki sem emlékezik vissza arra, amit az újságokban olvasott s amit a képernyőn látott: hogyan kell a foglyokkal bánni, ha azok a másik oldalon vannak. A világtörténelem legnagyobb hőseit egyszerűen terroristáknak neveztek, akikkel úgy kellett elbánni, ahogyan elbántak velük: agyonlőttek őket, levágták a fülüket, sokszor a fejüket,lándzsára tűzték koponyájukat, átfúrták halántékukat, vizbefojtották, fej- _ (folyt, a 12 oldalon)

ffirrmmiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiíitiniímiiiiiiic

siimmimiimimmmimiifiimnimimimimr

I SOBEL OVERSEAS CORP. I

ÍIKKA FŐÜGYNÖKSÉG 2,° EAST_M-JeL^foN. (2U) 536-6490 — 5

1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE |

SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATOK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK

E ' iKKA Magyarországra —TUZEX Csehszlovákiába a

Aláírták a laoszi Tűzszünet Egyezményt is

Aláírták és ervenybe lepett a Laoszi Tűzszünet Egyezmény. A húsz évi polgárháború végét jelenti a Vientiane-kormány es a Pathet Lao- szabadságharcosok közti egyezmény.

A kormány neveben Pheng Phongsavan, a szabadságharcosok nevében Phoumi Vongvichit irta ala a dokumentumot.

Az Egyezmény egyik legfontosabb pontja: harminc napon belül koalíciós kormányt kell felállítani. Mindkét fel egyenlő számban lesz a kormányban képviselve és ez a kormány fogja előkészíteni az uj törvényhozó testületi országos választást.

Pheng Phongsavan a vientiane-i kormány nevében és Phoumi Vongvichit a népi erők képviselője irta ala a laoszi Tűzszünet Egyezményt.