Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-15 / 7. szám

Thursday, Feb. 15. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Hogyan lehet húsos es sajtos szendvicsekből mil­liókat keresni? Ezt oldotta meg a McDonald’s jól ismert ameri­kai gyors kiszolgáló halozat, melynek boltjai nem­csak belföldön, de a világ különböző részein is gom- bamodra terjedtek. A hamburger, cheeseburger és meg néhány harap­nivaló, kávé es kola innivaló auto-utak mentén való árusítását Ronald McDonald 1955-ben az 111.-i Des Plaines-ben kezdte meg. Most, 17 év után lehet mon­dani, hogy a nap soha nem megy le a McDonald bi­rodalom felett. Az Egyesült Államok határain kivül mar vannak kiszolgáló boltjai Kanadaban, Ausztráliában, Japán­ban, Hollandiában, Németországban, sót még Párizs­ban is, a Champ Elysee-n is. Úgyszólván minden nap egy uj bolt nyílik meg valahol és négy év alatt szá­muk megkétszereződött. Ma 2100 McDonald bolt van világszerte. Hasznuk az idén, várhatóan megha­ladja az 1 millió dollárt. A vállalat elnöke, Fred L.Turner becslése szerint az amerikai lakosoknak kétharmada, vagyis 137.6 millió fog az idén valahol McDonald szendvicsbe harapni. Megelégedetten mondja: “Többen, mint ahanyan az ősszel szavaztak.” A nagy siker nyomán Tumer már fiatal korában milliomos lett és vállala­ta aranybányának bizonyult. A szubvenciók 20 éves szerződésre szólnak, amely szerint a vállalat vásárolja meg a telket és fizeti az építési költségeket. A gondosan megválogatott tulaj­donos-üzletvezetők kb. 130.000 dollárt fizetnek a felszerelésért és a forgalom megindítása után havi bruttó bevételüknek 11.5 százalékát fizetik McDo­A nemzetközi hamburger királyság nald-nak: 8 százalékot házbér, 3.5 százalékot szerző­dési dij fejeben. Ezután az átalakításokat vagy meg- nagyobbitásokat mar az új tulajdonos fizeti. A szerződéses vevőknek előzőleg sokszaz órát kell McDonald boltjaiban dolgozni, tapasztalat szerzés végett. Utána a hat “Hamburger College” valame­lyiket kell elvégezni és végül az lllinois-i Elk Grove Village “Hamburger University’’-jeben teszik le a “szigorlatot.” Nemreg 53-an vizsgáztak a 10 napos tanfolyamból, — legtöbbjük egy uj McDonald bolt jövendő üzletvezető-tulajdonosa — közöttük 5 japán polgár, akik fűlkagylon japan fordításban hallgatták meg az előadásokat. Ekologusok több oldalról nagy panaszt emelnek a McDonald vállalat ellen az árusításukból eredő nagy szemét miatt. Az autón felszedett elemózsiák csomagoló papírjait, plasztik zacskóit, papír dobo­zait, szalvétáit és papír poharait az utasok útközben kihajigálják az ablakon és ezzel az országutak szeny. nyezését fokozzák. Az lllinois-i egyetem mérnök ekológusa, Bruce M. Hannon tanulmányt végzett ezzel kapcsolatban es komputerrel kiszámította, hogy 1971-ben a McDonald boltok 12.7 millió ton­na szénnek megfelelő energiát és 174 millió font papirt használtak fel. “A McDonald boltok papír csomagolásainak 1 évi ellátására egy 315 négyzet- mérföldnyi erdöseg termekének folytonos felhasz­nálása kell,” mondotta Mr. Hannon, aki azt is meg­állapította, hogy “az energia mennyiség, amit McDo- nald-ek a hamburgereik és gyors falatoznivalóik ké- szitésere felhasznainak,elég lenne Pittsburgh, Bos­ton, Washington es San Francisco városokat egy év­ig villanyenergiával ellátni.” Érdemes megjegyezni, hogy San Francisco már harmadszor utasította el a McDonald vállalat kérel­met boltok nyitására. A városatyák fő ellenvetése az volt, hogy McDonald csak $ 1.75 órabért fizetne fiatal alkalmazottainak, holott San Franciscóban a minimális órabér $ 2.75. A választások alatt a Nixon-kampány pénzügyi támogatása is jól kifizetődött a vállalatnak. Május­ban az Ar-Bizottság elrendelte a McDonaldék a fel­emelt áru u. n. “negyedfontos’' hamburgereinek és cheeseburgereinek árleszállítását. McDonaldék tilta­koztak azon az alapon, hogy a negyedfontosok uj árucikkek. Mig ez megfontolás alatt volt, a McDo­nald cég vezérigazgatója augusztusban 213.000 dol­lárt adományozott Nixon kampányának a Federal Office of Elections adatai szerint. Röviddel utána az Ar-Bizottsag úgy döntött, hogy a cheeseburger áremelését helybenhagyja, ha még egy szelet sajtot tesznek bele. A választások előtt Ben­jamin S. Rosenthal ,N.Y. (Dem.) képviselő kijelen­tette: “Napnál világosabb'^ hogy az Ar-Bizottság ha­tározata “a kampány adományozás viszonzása volt’.’ Mr. Turner McDonald elnöke ezt a vádat “felhábo­rítónak” minősítette, Nixon egyik szószólója pe­dig kijelentette: 'Az Ar-Bizottság független a poli­tikától.” Újítsa meg előfizetését! ELEKTRONIKUS PÉNZ KORA A technikai fejlődés előrehaladasával és a kompu - terek egyre nagyobb térhódításával, az elektronikus pénz kora is fokozatosan elérkezik. A múlt év vé­gen a Federal Reserve System nyilatkozatban támo­gatta az elektronikus pénz gondolatát és nagyjában vázolta a jövőben létesítendő, pénz átutalására szol­gáló országos komputerhálozatot, a jelenlegi bonyo­lult fizetési rendszer leegyszerűsítésére. A kaliforniai bankok múlt évben bevezették a régóta halogatott SCOPE néven emlegetett Special Committee on Paperless Entries rendszert, amikor San Francisco i Bay View Federal Savings and Loan Association 200 alkalmazottja fizetését komputerek által kapta meg. A komputerek letétbe helyezték a fizetéseket a körzeti bankokba, amelyeknek saját komputereit felhatalmaztak az alkalmazottak leg­gyakoribb számláinak lefizetésére. Georgiában még énnél is kifinomultabb és többet befogadó rendszert terveznek, amely a fizetéseket pénztárgépekkel ösz- szekötött komputerekbe helyezett, mágneses ko- dex-el ellátott kártyákkal intézik. A mindennapi használatban a komputerek ven­nék át azokat a műveleteket- részben vagy egészben- melyeket jelenleg csekkel vagy esetleg készpénzben bonyolítanak le. A közönség számára az elektroni­kus pénz könnyen azt jelentheti, hogy akár tetszik, altar nem, a fizetéseknek csak egy részével rendel­kezik. A főnök komputere az alkalmazott bankjá­nál telefonon elhelyezi a pénzt. Ugyanígy egyik kom» puterböl a másikba kezelik majd a telefon, gáz, villany, áruházi számláját, a ház részleted, előre megbeszélt felhatalmazás szerint. A fogyasztó egy­szerűen egy kimutatást kap a megtörtént deponá­lásokról és kifizetésekről. Csekket es készpénzt azután is fognak használni, de remélik hogy kevesebb mértékben, mint jelenleg. A bankok és más pénzintézetek azért szorgalmaz­zak annyira az elektronikus pénz kifejlesztését, mert — mint a Richmond Federal Reserve Bank • I • mar regen figyelmeztetett —: “Az Egyesült Államok üzleti intézményei és bankjai abban a veszélyben forognak, hogy elmerülnek a sok papír között, ami az ország fizetési rendszeréből ered.” Huszonöt ev­vel ezelőtt az ország bankjai 5.4 milliárd csekket kezeltek. Tavaly a csekkek száma a fenomenális 25 milliardot erte el es a számítások szerint, 1980-ban szamuk 40 milliárdot is elérheti. Ennek a rengeteg papírmunkának a kezelése rendkivul költséges és a szállításuk késedelmet okoz. A nagyobb bankoknak megéri a nagyon költsé­ges komputereket berendezni, de a kisebb bankok vonakodnak az uj rendszertől. A megkérdezett al­kalmazottaknak 70 százaléka határozottan ellenzi, hogy bankja előre legyen felhatalmazva számláit ki­fizetni es sokan azért is ellenzik, mert igy soha sem kapnak készpénzt kezükhöz. Félnek, hogy még na­gyobb mértekben manipulált kiszolgáltatottjai lesz­nek a nagyhatalmú pénzügyi rendszernek. SAN CLEMENTE, Cal. Nixon elnök európai kőr­útra küldte Peter G. Peterson volt kereskedelmi minisztert. Peterson titkos tárgyalásokat folytat majd Európa fővárosaiban kormány és pénzügyi körök­kel a dollarválság problémájáról. Die revolutionärste Idee seit der Erfindung des Beef-Steaks: &

Next

/
Thumbnails
Contents