Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-08 / 6. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGÁRIÁN WORD Thursday, Feb. 8. 1973 KÉT HALÁL ff f ^ Londonban meghalt Paloczy-Horvath György, emigráns iró, akiről a háború után emigrált magyar Írók típusát lehet mintázni. A 64 éves iró ifjú korában horthysta szovjet-gyűlölő volt, bírálói azzal vádolták, hogy a pro-fasiszta Gömbös Gyulának kémkedett. A háború idején Angliába disszidált, információs utakat tett a Közel-Keleten es dolgozott a BBC rádió magyar osztályán. A háború után hazatért, belepett a kommunista pártba — nem tudjuk, meggyőződésből tette-e — Rákosi alatt ót is bevadolták es börtönbe zárták. Kiszabadulása után rehabilitálták, az Irodalmi Újságnak irt és 1956 novemberében újra disszidált Angliába, ahol a kései emigráns, volt kommunisták mohóságával és gyors, bár felületes iroi készségével ö is igyekezett tul- kiabálni antíkommunizmusban mindazokat, akik már 1944-45 óta ebből éltek. Magyarországon még erdekes politikai regényeket és ügyes antifasiszta külpolitikai írásokat adott ki, 1956 után még a “szabad világ” hidegháborús iroit is megdöbbentette felelőtlen propagandatúlzásaival.Nem járt a Szovjetunióban, nem tudott oroszul- de Kruscsev-kó’nyve (a német kiadásban CHRUSCHTSCHOW) tele van olyan adatokkal és tényekkel, amikről senki sem tud, miután Kruscsev életéröl nagyon kevés került nyilvánosságra. Kínában sem volt, kínaiul sem értett, mégis könyveket irt róla, igy Mao életrejzát- aminek rémpropagandáját meg az antíkommunista bírálok is Liszka Nándo a “Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége” (közöttük elsősorban a náci-bünök miatt bebörtönözöttekkel) elnöke Stockholmban él, a- honnan sűrűn küldte szét azoknak, akiket esetleg érdekelt, tiltakozásait a szocialista országok, rendszerek és mozgalmak ellen, hivatkozva a humanizmusra, amit ok sohasem kértek számon az USA-tól, Brazíliától, Délvietnámtól, Guatemalától, Indonéziától, Görögországtól és a “szabad világ” többi mintaképeitől. A svédek valóban hívei a szabadságnak és nem kértek számon Liszkának (testvere, Liszka Béla, a zsidókat deportáló kecskeméti polgármester, a müncheni Szabad Europa Rádióban oktatta a magyarokat szabadságra es demokráciára) szélsőjobboldali uszításait. Ellenben .... számonker- ték valuta-vétsegeit, házkutatást tartottak nála és megállapított ak, hogy törvenyellenesen nagyarányú pénzkiajánlásokat csinált a nála talált iratok alapján és úgy látszik, ezzel Liszka emigraciós vezérkedese véget ért. Nem ért véget a tisztelet, amit iránta a C1A pénzéből részben fenntartott magyar emigráns bécsi lap tanúsított. Most is méltatja Liszka nagy érdemeit, támadja jnagyar kritízálóit, mint akik “a kommunisták malmara hajtják a vizet.” A bécsi emigráns fajt aztán nem hajtja a vizet a kommunisták malmára,' ma, amikor már Washingtonban is csökkentik a hidegháborús Írásokat, egyetlen cikket alig kozol, amely nem okét gyalázza. Most például a két szerencsétlen balassagyarmati Pintye fivér esetevei kapcsolatban. A két suhanc, akiket a Szabad Európa hallgatása es a hazalátogatott egyes emigránsok hencegése elvakit ott es elvaditott, iskoláslányokat tartott túszként, hogy ezzel a magyar kormánytól nevetségesnek mondtak. Hja meg kellett élni es ilyen könyvek mind a mai napig könnyen tatainak kiadót. Béke hamvaira ! A másik londoni halott, ki nagybátyjának, az 1919-es proletár-diktatúra legtöbbet gyalázott, kivégzett harcosának, Szamuely Tibornak nevet viselte, még fiatalabban, 48 éves korában halt meg. 0 is kommunista volt, természetesen, hiszen Moszkvában született (Magyarországon e newel nem élhetett volna), a háborúban a Vörös Hadseregben szolgált, majd a baloldali Afrika vezérének, Nkru- mának ghanai egyetemén tanított. Magyarországról csak 1963-ban disszidált es késlekedését azzal akarta jóvátenni, hogy nemcsak antíkommunista uszításban akart tultenni még az 56-os emigránsokon is (Jevtusenkot “bértollnok propagandistanak” becsmérelte, aki védi a Szovjetunió atrocitásait- mig o maga vedte a neokolónialista hatalmak tömeggyilkosságait, még a vietnámiakat is), hanem a hamisítatlan “manchesteri” kapitalizmust támogatta olyan hevesen, hogy meg az US “oskapita- lista” közgazdái, Friedman es Samuelson sem Írnak ma már ilyen stílusban. Érthető, hogy rögtön állást kapott egy kis angol főiskolán és munkatársa lett a konzervatív Spectator-nak. Hosszú sora előzte meg őt a lelkűket vesztett, tétova irói erkölcsű tudósoknak és Íróknak — aludjék békével ! Per. pénzt zsaroljanak ki és őket külföldre szállítsák. A magyar rendőrség egyiküket agyonlőtte, a másikát elfogta és ez jó alkalom a bécsi lapnak, hogy a magyar fiatalság válságáról elmélkedjék. Tudjuk, otthon is vannak válságtünetek- de nagyfokú tájékozatlanság, vagy éppen arcátlanság egy ilyen esetből oly távolra következtetni, amikor az USA- ban naponta fordulnak elő ilyen es meg sokkal rosszabb esetek. Ne vásároljunk az A&P-nél A saláta-ültetvényeken dolgozó munkások harcolnak, hogy kivívják az emberi méltóság legelemibb feltételeit: tiszta ivóvizet, emberséges munkabért, a gyermek- munka betiltását az egészségüket es a saláta fogyasztókat veszélyeztető fertőtlenítők használatának betiltását. A saláta-ültetvenyesek nem hajlandók teljesíteni e minimális követeléseket és továbbra is éhbérért dolgoztatják a munkásokat. Lehetővé teszi ezt részükre az a tény, hogy a nagy szupermarketok, mint az A & P —a mezőgazdasági munkások szak- szervezetének kérése ellenére — továbbra is vásárolják az ilyen módon termesztett salátát. A mezőgazdasági munkások felszólítják a közönséget, ne vásároljon az A & P vállalat üzleteiben és kérje fel a helyi üzletvezetőket, hogy a szervezetlen munkások által termesztett salátát ne árusítsák. WASHINGTON, D.C. Az Amerikai Kórházak Szervezete (American Hospital Association) elnöke, John W. Kaufman kijelentette, hogy több kórház csődbe megy és képtelen lesz hivatását teljesiteni, ha a szövetségi kormány megvonja az eddig nyújtott támogatást. NAGY A FELHÁBORODÁS Nagy a felháborodás Washingtonban a képviselők, szenátorok és a Fehér Ház lakói köreben. A felháborodást az idézte eló, hogy két fiatal suhanc megtámadta John C. Stennist, Mississippi állam szenátorát, elrabolták tőle aranyóráját és pénztárcáját^ az egyik támadó két golyot repített testebe. A kirabolt és megsérült szenátort kórházba szállították, ahol műtétet vegeztek rajta. E sorok írásakor még mindig elet-halál között lebeg. A város rendőrei, a titkos rendőrség, az FBI mind keresik a tetteseket. Nixon elnök is szükségesnek tartotta, hogy nyilatkozzon és —. —amint a várható volt — szigorúbb törvény életbeléptetését javasolja orvoslásként. A tény természetesen az, hogy a Stennis szenátor elleni támadáshoz hasonlók napirenden vannak minden nagy városban, lázak és talán nem túlzás azt mondani, ezrek esnek áldozatul az uton- állók, a rablók, és gyilkosok tamadasainak. A tény az, hogy az Egyesült Államok áll az elen az összes fejlett államok között, a gyilkosságok es súlyos bűnözések listáján. Az Egyesült Nemzetek által most közzétett statisztika azt mutatja, hogy az Egyesült Államok, az összes fejlett országok között egyike azoknak, melyekben legalacsonyabb az átlagos életkor, ami az itt elkövetett gyilkosságok magas számának tudható be. A Stennis szenátor ellen elkövetett bűntett kirívóan az ország elé tarja a bűnözés elburjánzását — azt, hogy senki, de senki sem elhet biztonságban, amig ki nem küszöböljük a bűnözés alapokat: a gettókban elterjedt nyomort. Az utolsó pár napban két magyarszarmazasu polgárt is meggyilkoltak: Szász Jánost és Mészáros Ferencet, Washingtonban és környékén. Ezek meggyilkolása nem keltett olyan nagy felháborodást, mint ahogy ezrek, tízezrek kirablása országszerte —nap, mint nap— sem sok vizet zavar. Az ország lakosainak közbiztonságát csak úgy érhetjük el,ha kényszerítjük a Nixon kormányt a nyomor felszámolásához szükséges lépésekre. Körúton a polgármesterek LINDSAY, New York polgármestere körútra vitte polgármester társait San Jose, Cal.-ból, New Brunswick, N.J.-ból, New Orleansbol és az ország többi városaiból. Megmutatta azokat az építkezéseket, melyeket abba kellett hagyni, mert a szövetségi kormány Nixon elnök utasítására megvonta a szövetségi támogatást. Több száz épitömunkás vesztette el munkáját es több száz lakásra szoruló család maradt a nyomortanyákon. AMERIKAI . , MAGYAR SZÓ > Published weekly, except 3rd-& 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March ^21, 1879, at the P.0, of ______________New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. Minden más kiUfö ' országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00.
