Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-04 / 1. szám

Thursday, Jan. 4. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 VALACHl ANNA: FIATALOK 1972 Testet-lelket feszitő energiák, “világmegváltó” tervek, szépre-jóra való törekvések, mindenáron va­ló tenni és újítani akarás: örök idők óta ez jellemzi az ifjúságot. Sokan azzal vádolják a mai fiatalokat, hogy cini- kusabbak, hitetlenebbek, lemondóbbak, mint apáik nemzedéke volt. Hogy ez mennyire felszíni megállapítás, bizo­nyítsa néhány találomra kiválasztott fiatal portréja. Mindannyiuk életútja különböző. Máshonnan indul­tak, más irányba haladnak. De egy valamiben meg­egyeznek: kitűztek maguk elé valamilyen célt, amely hajlamaiknak, beállítottságuknak leginkább megfelelt, s tűzön-vizén keresztül igyekeznek azt megvalósítani. Hitetlenek lennének? Gyáván megtorpanok? Döntsék el az olvasók! Apjok Agnes tizenkilenc éves. Igazi tinédzser, akit minden érdekel, ami körülötte történik. A vi­lág folyásában önmagának olyan szerepet szánna szívesen, amivel segítségére lehetne másoknak. Hogy jutott idáig? Szabolcs-Szatmár megye egy távoli kis községé­ben, Komlödtót-falun nőtt fel. Tizennyolc éves ko­ráig a diákok életét élte. Szeretett tanulni. A meg­ismerés öröme mindig új felfedeznivalók felé haj­totta. Ezért az érettségi után, amikor a vele egykorú lá­nyok mind a férjhezmenetelre gondoltak, ő más terveket szőtt, távolabbra tekintett. Nem akart be­zárkózni egy korai házasság szűk falai közé. Látni szeretett volna, sokat tanulni és tapasztalni, hogy aztán később sok ember számára hasznossá tegye magát. Ez a vágy vezette, amikor jelentkezett a budapes­ti egyetem bölcsészkarának magyar-népművelés sza­kára. Úgy gondolta, egy művelődési otthonban vagy könyvtárban felkeltheti az emberek érdeklődését az élet szép és hasznos jelenségei iránt. Nem vették fel. Kicsit elbizonytalanodott, de hamar magához tért. Munkahelyet keresett a fővárosban. Itt akart maradni, a nagyobb lehetőségek birodalmában. Szerencséje volt. Orvosirnoknak alkalmazták az egyik budapesti kórház sebészeti osztályán. Hat órás elfoglaltság, tiszta munkahely, könnyű mun­ka, és rengeteg tapasztalni —, befogadnivalb! Hány ember sorsába tekintett be egy év alatt? Nehéz volna összeszámlálnia. A betegek zöme köz­lékeny; megértő hallgatóságra vágyik. És Ágnes jó partnernak bizonyult. Elnyerte az emberek rokon- szenvét és bizalmát, kitárulkoztak előtte. Különö­sen az idősebbek avatták be őt szívesen gondjaikba. Az érdeklődő arcú, tiszta tekintetű, segíteni akaró fiatal lány jelenléte mindig üdítően hatott a kórter­mek lakóira, s még a zárkózottabbak nyelvét is megoldotta. Nemcsak a betegek elbeszéléseiből megismert élettöredékek hatottak rá megrenditöen. Előfor­dult, hogy az előző délelőtt még reménykedve tár­salgó súlyos beteg ágyát másnap üresen találta, sót néha maga is tehetetlen tanúja volt egy-egy menthe­tetlen beteg haláltusájának. Agnes többet tudott meg itt egy év alatt életről, halálról, mint egész addigi élete során. Mindez ne- mesitöen hatott rá. Sokat komolyodott, érzéke­nyebb lett mások problémái iránt, s megtanult nagy önfegyelemmel úrrá lenni egyéni érzelmein. A katarzis-élményekben bővelkedő kórházi világ­ban példaképei is voltak. Tisztelte az orvosokat, akik ismerik a lét titkait; felnézett rajuk és igyeke­zett minél többet tanulni tőlük. Itt érlelődött meg benne az elhatározás: óvónő vagy pedagógus lesz, hogy már az emberi eszmélés hajnalán benépesíthes­se a gyermekek gondolatvilágát, kifejlessze szép hajlamaikat. Meg nincs húsz éves, a fiatalok sokoldalú élete't éli, sportol, énekelni tanul, táncolni jár, de már ki­járta az élet csodálatosan gazdag tananyagu iskolá­ját— i Mig Agnes csak hosszú előtanulmányok után lel­te meg élethivatását, másoknak kézenfekvőbb volt a választás. De kitartás, küzdelem nélkül ők sem érhették volna el az áhított célt. Denke László, a budapesti Közmű- és Mélyépítő Vállalat huszonöt esztendős gépészmérnöke már apró gyermek korában eljegyezte magát a gépek, az újat létrehozó szerkezetek világával. Hat éves volt, amikor már kedvenc időtöltésének a modellezést tekintette. Gyufaszálakból házat építeni, a játékva- sut pályát elkészíteni, kis építőgépeket eszkabálni, fúmi-faragni mindennél jobban szeretett. Kezdettől fogva az alkotás vágya vezérelte. A gépekkel való korai kapcsolatának családi ru­gói is voltak. Nagyapja mülakatos műhelyéből ko­vácsoltvas-remekek és díszes kandallók sokasága ke­rült ki. Édesapja gépész, sokszor újító, és szakkóny-- vet is irt. Kell-e ideálisabb környezet egy “műszaki beállítottságú” kisfiú számára? A papa műszaki rajzait szívesen másolgatta: igy ismerkedett meg az épitőgépek szerkezetével. Ké­sőbb édesapjával együtt készítette el a beadott újí­tások működőképes, kicsinyített modelljét. Hat éves kori élményei közé tartozik a fizikai munka megszeretése is. Édesapja befogta egy kis talicskázásra. S ö kitörő örömmel szemlélte mun­kája eredményét. Kisiskolás volt, amikor először ült édesapja ölé­ben a volán előtt. Régi, 1932-es kiadású autójuk volt, gyakran meghibásodott, s a gépkocsivezetési gyakorlatok mellett mindig akadt egy kis szerelni- való is. Mire gimnáziumba került, többet tudott a gepek, motorok titkairól, mint társai összevéve. Ezek után természetesnek számit, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen akart továbbtanulni, az újonnan indított építőgépész szakon. Simán felvették. Itt magas fo­kon foglalkozhatott szeretett témájával. A mérnöki diploma megszerzése után került je­lenlegi munkahelyére, ahol területi fögépész beosz­tásban dolgozik. Mi vonzotta ide? Az a tény, hogy a Közmű- és Mélyépítő Vallalat igen korszerű gépparkkal rendelkezik, s igy ő ked­vére ho'dolhat a gépek iránt érzett nemes szenvedé­lyének. Édesapja nyomdokaiba lépett, amikor beadta el­ső’ újítását: műszaki rajzzal, magyarázó szöveggel, és természetesen: működő' modellel. Kevesen val- lalkoznak “feleslegesen” ennyi plusz munkára. Újí­tását — védőkorlátot a betonkeverőhöz — nemcsak elfogadták, de kötelezővé is tették. Ez volt az első sikerélménye munkahelyén. A többi siker még várat magára. Egyelőre most ismerkedik azokkal az új feltételekkel, amelyek mind-mind a munkáját befolyásolják: az emberek­kel, a helyi körülményekkel, az ott folyó kutatá­sokkal. Ezekről nem tanult az egyetemen. Éppen ezért jó iskolának tartja munkahelyet. Az alkotás örömét egyelőre azzal szerzi, hogy kamatoztatja a nagy apai örökséget: ismerősei laka- saba szívesen épit meg egy-egy újra divatba jött kan­dallót. Nemcsak a tervezést, hanem a munka fizikai részét is maga végzi. S ha sikerült ügy elkészíteni a diszes tűzhelyet, hogy az ne legyen a lakás hivalko­dó éke, hanem természetes tartozéka maradjon a berendezésnek, ám stilszerű illeszkedésében is kü­lönleges, egyedi darab legyen — akkor járja át az alkotót a ritka, de semmi máshoz nem fogható öröm: a művész boldog elégtétele mesterműve lát­tán. S mert az építés okozza számára a legnagyobb örömet, az építőgépész diploma mellé meg akarja szerezni az építőmérnökit is. Hogy ne csak az ala­pokat ássa meg a magasba törekvő új épületekhez, hanem a falakat is maga emelhesse a fundamentum fölé. . . Széchenyi bizonyítványa Kétszáz éves a szombathelyi Nagy Lajos gimná­zium. Történetének feldolgozása közben számos ér­tékes dokumentum került elő. Köztük van Maria Teréziától származó alapítólevél, s gróf Széchenyi István 1808. nov. 8.-án kiállított bizonyítványa. o HONTY HANNA február 21.-én lesz 80 éves. Eb­ből az alkalomból az Operettszinház nagyszabású ün­nepséget rendez. 3lllimilllllllllllllimmilllll1ll!IIIIIIIIHilllllllllHlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll~, | SOBEL OVERSEAS CORP. í | IKRAFÓÜGVNÖKSÉG “‘"JSSfffflH&V-“* | I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents