Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-28 / 26. szám
Thursday, June 28. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 Nixon költségvetése a Pentagont szolgálja AZ ELNÖK A NÉPJÓLÉTI SZOLGÁLATOK NAGYMÉRTÉKŰ CSÖKKENTESET AJÁNLJA 1974 júniusban végződő, jövő évi költségvetési javaslatában Nixon elnök, a további uj adok es újabb infláció elkerülése céljából a kongresszustól a költekezés határozott korlátozását követeli . Az elnök azt akarja, hogy a költekezés ne haladja túl a 268.7 milliard dollárt es ebből a célból az eddigi népjóléti programoknak nagy számat kívánja megszüntetni, vagy nagymértekben redukálni. Az elnök javaslata értelmében megszűnne az Office of Economic Opportunity, Johnson elnök u.n. nyomorelleni harcának legfőbb vivmanya es a Kennedy elnök áltál kezdeményezett elmebetegseg - megelőző központokat (mental health centere) is megszüntetnék. Nixon elnök költsegvetése véget vetne az iskolák anyagi támogatásának, a kórház, olcsó lakóház építési programoknak, a szövetségi szükseg-alkalmaztatásnak, farm segelyi kiutalásoknak. Nemcsak a varosok újjáépítési programja szűnne meg, hanem az iskolák építésére, könyvtarak segítésére, tanítók, tanárok egészségügyi dolgozok kiképzésére eddig kiutalt összegek is. A legszegényebbektől, a legkisebb keresetű dolgozóktól, a kisebbségbeliektöl és az öregektől vonná meg Nixon elnök az eddig nyújtott szegényes juttatásokat. Még a Medicare-t is úgy nyirbálna meg az elnök költségvetése, hogy a 65 éven felüli polgárok, kórházi kezelésük első 60 napjáért 200 dollárt lennének kénytelenek fizetni. Nixon elnök korlátozni akarja a költekezést es egyensúlyba akarja hozni az ország kóltsegvetesét; el akarja kerülni a további inflációt. De ugyanakkor a költségvetés 30 százalékát a katonai költekezés Mikor kérdezik, mi van a mozgási és lakóhely választási szabadsággal, amit állítólag a béke-egyezmény 2. cikkelye garantál, kormányhivatalnokok legtöbbször azt válaszoljad, hogy nem olvasták el az egyezmény szöveget. . . Egy 60 ev körüli öregasszony, aki nyilvánvalóan Viet-Cong barát volt, megragadta e riporter kezét és jó hangosan mondotta, hogy a körülötte levők jól hallják: “Mi nagyon szeretjük az amerikaiakat, azért szeretjük őket, mert elmennek.” Saigon nem engedi hazamenni a lakosokat Különleges riport jelent meg a Christian Science Monitor március 16.-i szamaban, amelyben Daniel Southerland riporter a delvietnami Trung Lap falu - ból küld jelentést. Egyes részleteit itt közöljük: A vietnámi béke-egyezmény állítólag garantálja a polgári lakosság mozgási szabadsagát. De sok faluban, mint például itt, ahol az emberek vissza akarnak menni régi otthonukba, a saigoni kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza ebben okét. Az a probléma, a kormány szempontjából, hogy a lakosok régi otthonai - vagy ami megmaradt belülük- a Viet Cong hatáskörébe tartozott harctereken vannak. Évekkel ezelőtt az amerikai haderők sok embert kenyszeritettek a lakosok közül, hogy hagyják el szülőfalujukat. Most, hogy létrejött a megegyezés ezek az emberek azt mondjak, kell hogy haza engedjek okét elhagyott földjeikre, hogy azokat megmunkálhassak és elpusztított otthonukat újjáépítsék. Néha ejjel a Viet Cong a falu szélén hangszórókkal hivja őket, hogy teljenek vissza régi otthonaikba. Vannak persze, akik visszatértek, de panaszkodnak, hogy a kormányerők allando lövöldözéssel zaklatják őket. E riporter Trung Lap-ban való tartózkodása alatt, a kormány egyik hadi állomásáról 105 mm-es howitzerekkel rendszeresen lövöldöztek a vidékre. Nem lehetett tudni, kikre céloznak, de Viet Cong aktivitásnak semmi jele sem volt. Arról panaszkodnak a falubeliek, hogy kormany- csapatok szándékosan felgyújtottak házakat a régi falvakban, hogy elvegyék a lakosok kedvét a visszatéréstől. Egy másik panasz az, hogy a kormány elkobozta a személyazonossági igazolványokat, hogy igy tartsa vissza a falubelieket. Minden családról cso- portfelvetelt készítenek, hogy annál jobban lehessen ellenőrizni okét. Az egyik falubeli fényképét mutatott, amelyen ő maga, felesége és két gyermeke fei > _ i ( szesen es szorongva pózai egy zászló alatt, amelyen ez áll: “Le a kommunistákkal, akik megszegik a fegyverszünetet.” A képén egy másik plakáton ez a felirat: “Ennek a családnak nem kellenek a kommu nisták’’ Az illető nem tudta, hogy mire kell a kép, de panaszkodott, hogy kenyszeritettek, hogy ezért 250 piasztert (kb.50 cent) fizessen. A falu elöjárója azt mondta, feljebbvalói rendelték el a személyazonossági igazolványok elkobozá- sát “biztonsági okokból” és a “választások előkészítésére”. A falu biztonságára felügyelő rendőr mondotta, az a feladata, hogy “megvédjük a területünket, vigyázzunk a népre és ne engedjük meg, hogy a másik oldalra menjenek.* TERJESSZE LAPUNKAT! US. REPÜLÖK AZ ARABOKNAK teszi ki. Az 1974 béke-évben az új fegyverekre kol- tendó katonai kiadások még a háborús évek katonai - kiadásainál is milliárdokkal többet tennének ki. Annyira nepellenes ez a költségvetés, hogy meg konzervatív politikusok is élesen elítélik. Arthur Okun közgazdász, aki Johnson elnök legfőbb gazdasági tanácsadója volt, Nixon költsegvetéset úgy jellemezte, mint amely “hibátlan gazdasági politika; tűrhetetlen társadalom-politika.” A kongresszusban Carl Albert hazelnóktol kezdve számos képviselő és szenátor harcot iger a Nixon költségvetés ellen, a kongresszusi “fekete caucus” pedig azt a vádat emeli, hogy Nixon költségvetési tervei “a kisebbségiek^ szegények es kisemmizettek valóságos szükségleteinek teljes félremagyarázását” jelentik. Elérkezett az idő, amikor a nép széles rétegei nem támaszkodnak kizárólagosan a kongresszus jóindulatara Nixonnak a kisemberek, dolgozok, öregek, fekete és feher kiskeresetűek es szegények szükséglétéit semmibevevó költségjavaslatával szem- ben.Naprol napra tartanak nagygyűléseket, amelyekből szervezetek alakulnak, követelve a népjóléti szolgáltatások helyreállítását, kibővítését. Szerte az országban alakulnak csoportok a dragasag ellen és nagy washingtoni tüntetéseket terveznek Nixon költségvetésének megbuktatásara, a háborús költekezés leszállítására. Nem számolt Nixon azzal a nagy ellenállással, amely országszerte növekedőben van és amely hatalmas mozgalommá fejlődve, megakadályozhatja a Pentagon kedvében járó kormány reakciós lépéseit. Az Egyesült Államok, megváltoztatva eddigi politikáját, lökhajtásu repülőket szándékszik eladni Kuwaitnak es Szaud Arabianak, a két legfontosabb közel-keleti olajtermelő országnak. Az aláirasra készén álló eladási szerződés egy milliárdos üzletet jelent a szaudiakkal és 600 millió dollárnyit a kuwai- tiakkal. A szerződések ertelmeben mindkét ország más hadi felszereléseket, valamint 600 millió dollar értékben amerikai hadihajókat is kap. Habár a külügyminisztérium kijelentette, hogy “mi nem kötnénk olyan üzletet, ami Izraelt veszélybe hozná,” Somacha Dinita, Izrael washingtoni kö7 vete, kormányának aggodalmai tolmácsolta Joseph J. Sisco-nak a közel-keleti ügyekkel megbízott miniszterhelyettesnek, a fegyverszállitási üzlet dolgában. Izrael attól fel, hogy fölényben lévő hadi erejet veszelyezteti az arabok haderejének kiegeszitese. Izraelnek jelenleg 120 U.S. Phantom lökhajtasu repülője van s ezek a technikailag F-4 elnevezesu, utántöltés nélkül 1600 mérföld kapacitású gepek a keleti arab országok minden fővárosát elérhetik. E hadirepülők, amelyeket Izraelnek kezdetben a Johnson-kormány szállított, a közel-keleti erőviszonyokat Izrael javára döntötte el. Washington most mindkét oldalt katonai egyensúlyban kívánja tartani, ami busás profitot jelent az amerikai hadi-uzemeknek es egyúttal a külföldi fizetések merleget is kedvezőbbre billenti. J.W. Fulbright szenátor, a szenátusi külügyi bizottságának elnöke, ellenzi az arab országoknak és Iránnak menő hadi szállításokat, llgy érvelt, hogy meggyőződése szerint, az amerikai hadi felszerelés nemcsak nem teremt egyensúlyt a Közel-Keleten, hanem rontja a helyzetet azáltal, hogy az Egyesült Államokat a reakciós erőkkel azonosítja. Sokkal okosabb lett volna, mondotta Fulbright szenátor, ha kormányunk kezdettől fogva egyik oldalt sem támogatta volna. Ami a fizetések mérleget illeti, Fulbright helyteleníti, hogy ezt hadi felszerelések eladásával probálink kip(rvpnsnlvo7.ni
