Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-14 / 24. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 14. 1973. Kuba Magyarok a szigeten Történelmi kapcsolatok Gyakorlati együttműködés Havanna egyik legmagasabb lakóépületének, a 28 emeletes “FOCSA”-nak első emeletén pálma­ligetes strand, szabadtéri mozi es kavéhaz “hirdeti”, hogy valamikor vastag erszenyu emberek laktak, de leginkább amerikaiak, akik a hétvégeken ruccan­tak át a túlsó partról. A csodálatos panorámát nyújtó épület, a kubai csaladok mellett, a világ min­den tájáról — de elsősorban a szocialista országokból — érkezett szakértőknek es családtagjaiknak is kelle­mes otthont ad ma. Számos magyar mérnök, bioló­gus, kémikus, orvos is lakik itt. Az elmaradott kubai gazdaság fellendítését segítik, tapasztalataikat adják át kubai kollegáiknak. A magyar-kubai kapcsolatok története azonban meg regebbre nyúlik vissza. Prágay Janos alezredes, Klapka fóhadsegede, a magyar szabadságharc leverése után — sok társához hasonlóan — Amerikába menekült. (0 irta meg a ma­gyar szabadságharc első, angol nyelvű történetet, amelyet 1850 végén a New York-i Putnam kiadó jelentetett meg. A177 oldalas könyvben azt Írja: “Elárultak, de nem legyőzőttek vagyunk.”) Ameri­kában ismerkedett meg a hazájától menekülni kény­szerült, legendás Narciso Lopez tábornokkal, akit a spanyolok elleni lázadás miatt Kubában halaira ítéltek. Katonákat toboroztak együtt, hogy felsza­badítsák Kubát a gyarmati iga alól. A több mint 400 főt számlaló csapat 13 tagú vezérkarában 9 magyar volt! Lopez, Pragay és a kis sereg 1851. augusztus elejen szállt partra Kubában. Abban az időben a felszabaditas feltételei még nem értek meg, a spanyol túlerővel szemben nem vehettek fel si­keresen a harcot. Az első ütközetekben győztek ugyan, de ezután vesztett csatak következtek. Pra­gay János 1851. augusztus 13-án halt hősi halait Las Pozas községben. Az elfogottakra szörnyű sors várt: kínzás és halál.Csak kevesen tudtak megmene­külni. Radics Imre őrnagy, a harcok egyik részt­vevője, aki 1869-ben Szegeden tűnt fel újra,azt irta: a 434 katona közül 287 magyar volt! Kuba 14 évvel ezelőtt — Amerika földjen elsőnek — egy üj élet építéséhez kezdett.- A hatvanas esz­tendők elején, amikor az amerikai blokád követ­keztében, nehéz helyzetbe került a kubai gazdaság, a Szovjetunió és a többi szocialista ország sietett segítségére. A szigetországnak egy időben kellett az elmaradottságot felszámolnia és üj iparágakat teremtenie. Nyersanyagokra, gépekre, szakemberek­re van szükség. Nemregiben á kubai külügyminisztériumban volt egy kiállítás, s a bejárattól balra egy rangos kép: Che Guevara aláírja a magyar-kubai diplomáciái kap­csolatok felvételéről szoló okmányt. A datum: 1960 december 18. A magyar-kubai kapcsolatoknak azóta számtalan gyakorlati jelével találkozunk Kubában. Tiz évvel ezelőtt elsősorban Ikarus-buszokat szállítottak a szigetországba, ahol a magyar közúti jármüvek még ma is nagy segítséget nyújtanak a közlekedési gon­dok csökkentéséhez. A későbbi években nagyobb mennyiségű gyógyszer, szerszámgép, híradástechni­kai berendezés jelezte a kapcsolatok bővülését. Idő­vel a magyar vásárlók is megismerkedhettek a hires kubai italokkal, szivarokkal, különböző deligyu­mólcsökkel. A hatvanas évek középétől egyre több kubai cukrot vásárolnák. Az utóbbi időszakban bővült a műszaki és tudo­mányos együttműködés, amely a többi között érinti a magyar szakemberek kubai munkavállalását, a kü­lönböző tudományos intézetek kapcsolatai, a do­kumentációk és információk, a delegációk cserejet, a sportedzök és ösztöndíjasok munkáját. Kuba egyik alapvető gondja a szakemberhiány. (A kubai kormány tiz éven át lehetővé tette, hogy aki nem ért egyet a forradalom elveivel es gyakor­latával, elhagyhatta az országot. A kivándorlók kö­zött — a volt rend kiszolgálóival együtt — sok szak­ember is távozott.) Ezért is értékelik nagyra a szigetországban, hogy a TESCO révén magyar szakemberek jutnak ki Ku­bába. Jelenleg 17 munkahelyen, 26 ágazatban több mint 80 magyar szakértő ténykedik, elsősorban állat­orvosok, vegyészek, geológusok, villamosipari szak­emberek, sportedzök. Ha valaki Kubában a 44-es számmal kezdődő vonalat tárcsázza, az összes telefonberendezések magyar eredetűek, magyar szakemberek szerelték be. A Havannai Központi Tudományos Kutató In­tézetben — amely nyolc évvel ezelőtt alakult — egyes kutatócsoportok munkájal magyar szakemberek irá­nyításával kezdtek, s a műszerek kezelésére is ok tanították meg kubai kollegáikat. Csupán ebben az intézetben eddig húsz magyar kutató se­gítette eredményesen a tudományos élet fellendí­tését. Népszerűek sportolóik. Sokan ismerik például a vizilabdás Laky Károly nevét. Amikor a kubai vízilabda-csapat megnyerte a Közép-amerikai Játé­kokat, s Panamából hajóval jöttek haza, Fidel Castro egy gyorsnaszáddal ment eléjük, s egész nap a játékosok között volt. Laky Károly és Fidel Cast­ro fényképet akkor minden kubai lap hozta. A kapcsolatok kiterjednek arra is, hogy a két nép megismerje egymás történelmét, kultúráját, mű­vészetét. Ritkán volt rendezvénynek olyan sikere, mint a kubai Bartók- majd Kodály-hétnek. A vendé­geket Ardevol zeneszerző kalauzolta, aki 1931-ben először játszott Bartok-müveket Kubában. De be­szélhetnénk Orosz Adél, Róna Viktor szerepléséről, a magyar népművészeti kiállításról, vagy a Munkás­őrség hetven tagú központi férfikarának ez év feb­ruári sikereiről is. Az irodalmi kapcsolatok köze tartozik, hogy a fiatal kubai költő, Fayad Jamis fordításában először jelent meg József Attila-kötet Kubában, s rövidesen napvilágot lát a Petőfi-kötet is. Latin-Amerikaban kubai irodalmár volt az első, aki a múlt század hatvanas éveiben Petőfi-verseket fordított. Nehéz a két nép kapcsolatát egy dátumhoz, egy látogatáshoz kötni. Mégis a kubai-magyar barátság történetében különleges helyet foglal el Fidel Castro mult évi, junius eleji magyarorszagi látogatása. Az indulás előtt hat órával Fidel szakított egy kis időt arra, hogy meglátogassa a havannai “Budapest rak­partot.” Ezen a délelötton adták át ugyanis az első magyar Ganz darut. (Azóta 11 társavai együtt “be­vetésre” készén áll.) A havannai kikötőnek azon a szakaszán dolgozik, amelyet Budapest rakpart névén emlegetnek. A daru első mozdulatait nem kisebb ember fényképezte, mint maga a kormányfő, aki szenvedélyes fotós. Az azóta eltelt időszak, a Cast- ro-ut tapasztalatai elemzése bebizonyította, hogy a két ország vezetőinek személyes találkozásán tűi, a kubai emberek — eppen a nagy sajtónyilvánosság miatt —, jobban megismerkedhettek Magyaror­szággal. A LOS PRESIDENTES SUGARÚT* A két országot földrajzilag több mint tízezer ki­lométer választja el egymástól. Kapcsolataik mégis napról napra szélesednek,erősödnek. Előtérbe került a két ország könnyűiparának közvetlenebb, konkré­tabb kapcsolata, a magyar szakemberek részvétele Havanna környéke távlati közlekedési tervének el­készítésében. 0 Király Ferenc. 1848-as Ciliiéit iratok kerültek Jiaza Czetz Janos, az 1848-as szabadságharc honvédtá­bornoka, eddig ismeretlen spanyol nyelvű emléki­ratának magyar fordítása - Türr Istvánhoz intézett levele, valamint Czetz Péter honvédhadnagy nevere 1849. junius 6.-án kiállított utazási engedélye - ke­rült a Széchenyi Könyvtár birtokába. Az adományozó, Pinczinger Lajos, évtizedek óta Argentínában éló iró, műfordító - az értékes doku­mentumokat a Magyarok Vilagszövetsegenek szék­házéban adta at a Széchényi Könyvtárnak 'A • FA • rA • rA • TA • TA • TA • rA m PA * rA m TA• \ UTAZZON MACmORSZAGM • A KULTUR KLUB CSOPORTJÁVAL, PRAGER JENŐ SZEMÉLYES VEZETÉSÉVEL £ : INI AMIBŐL - B\ • Indulás: Julius 1. vissza: Augusztus 15. J J ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL ODA ES VISSZA PAN AMERICAN 707 JET GÉPÉN •* N (New Yorkban nem áll meg). ^ • UTAZÁSI DÍJ: $ 360.- J £ Érdeklődés; EUGENE PRAGER, ■ 5111 S.W. 8th St. Room 205 MIAMI, Fla. 33134 J Telefon 448—6563 • ta• rA*rAmrAmrAmTA»TA»rA»rA»rAm ta»taataataa ta**u»mta ta»ta»ta* ta•

Next

/
Thumbnails
Contents