Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-31 / 22. szám
ARA 20 CfiT Ebi. »$ 2nd CUm Mittet Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.. N.Y. Vo. XXVII. No. 22 Thursday, May, 31. 1973 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 vallomása Richard Nixon, az Egyesült Államok elnökének 1973. május 22-en a Watergate-botránnyal kapcsolatosan közzétett nyilatkozata a nemzet 200 eves történetének legsötétebb mozzanata. Nixon e 4000 szóból álló önvallomásában a következőket mondja: “Világos, hogy erkölcstelen és törvényszegő tetteket követtek el az 1972-es elnökválasztási kampányban. E tetteket azonban nem az en specifikus tudtom es beleégyezesem nélkül követték el.” Az önvallomásban találjuk a következő kitételt is: “Utasítottam Haldeman es Ehrlichman urakat, hogy a (Watergate) vizsgalatot úgy kell folytatni, hogy ne kerüljön felszínre a CIA más, egyeb, Water- gate-el nem kapcsolatos tevekenysege es a Feher Ház áltál kinevezett bizottsági vizsgalat részletei sem. ” Nem kell valakinek “philadelphiai ugyved”-nek lennie ahhoz, hogy csupán e két kitételből megértse azt, hogy 1. Nixon elnök tudott ezen erkölcstelen es törvényszegő cselekedetekről; 2. Nixon elnök személyesen közbelepett a teljes igazság felderítésének megakadaly ozásara. A hosszú nyilatkozat lényégé azonban az, hogy Nixon elnök keptelen volt 42 alkotmányon belül felállított nemzetvedelmi közegekre — a CIA es az FBI — támaszkodni es szükségesnek velte felállítani — a törvény megszegesevel — a sajat, egyeni, a Feher Ház lakója áltál irányított és kontrollált “viz- vezetekszerelö gárdát” melynek tagjai a törveny- ellenes cselekedetek egesz halmazat követtek el — abetörestol, lopástól, összeesküvéstől, hamisítástól, megvesztegetéstől — a végtelenségig. Nixon e le'pese kétségtelenül egyike volt azoknak a lépéseknek, a- melyek az amerikai alkotmány aláasására, megsemmisítésére és az amerikai fasizmus megalapozására vezettek. Nixon elnök azt szeretné elhitetni, hogy mind e cselekedeteket a “nemzet védelme” kivanta meg. Mindenki tudja azonban, hogy az elkövetett büntettek az elnök “védelmét" voltak hivatva szolgálni. Nixon e cselekedete felszínre vetette nemcsak saját csődjét, nemcsak kormánya tehetetlenséget, hanem az egesz társadalmi rendszer alappilléreinek bomlását, A Watergate botránnyal kapcsolatos büncselek- menyek teljesen uj helyzetet teremtettek. Ebben az uj es példátlan helyzetben a munkás osztályra hárul az a feladat, hogy mozgósítsa az ország minden rétégét, mely hajlandó síkra szállni az amerikai alkotmány megvedesere, es követelni Nixon es Agnew, az ország elnökének es alelnokenek lemondását, uj választás elrendeleset es egy olyan kormány felállítását, mely nem a monopóliumok profit érdekét, hanem az amerikai nép súlyos es égető problémainak megoldását fogja istapolni. Hector J. Campora, Argentina, es Dr. Osvaldo Dorticos Torrado, Kuba elnöke ölelkeznek, miután közzétettek a két ország közti diplomáciái kapcsolat felvételét. I Irja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. HOSSZÚ NÉMASÁG UTÁN HÖMPÖLYGŐ SZÓÖZÖN. Akárcsak egy csinytevésen rajtakapott, vasottlur- kó, aki a szembetűnő tényeket letagadni már semmiképpen sem tudja, Richard Nixon — a par nappal ezelőtt kibocsátott, ménkuhosszú “vallomásában”, tizenegy hónapi lapulás és némaság után — összehord füt-fat, hetet-havat, tücsköt-bogarat abbeli lázas igyekezetében, hogy önmagát fehérre mossa és a Watergate-mocsar piszkát másokra kenje. Négyezer szavas mentegetozésenek több, mint felét arra szenteli, hogy a legfantasztikusabb — és jogaszembertől meglepően éretlenül hangzó — “érvekkel” bizonyítsa, hogy o csak azért utasította Petersen szövetségi foügyészhelyettest a vizsgalat korlátozására (to confine his investigation to Watergate and to stay out of national security matters), mert ö (Nixon) attól tartott, hogy a nyomozás szalai rendkívül kenyes nemzetközi — es ezert nemzetbiztonsági — titkok feltárásához vezetnének. Magyaran: a CIA-t egy ujjal sem szabad érinteni! (folytatás all. oldalon) BUENOS AIRES, Hector J. Campora, Argentin* peronista elnöke, Kuba elnökével Dr. Osvaldí Dorticos-al, tartott egy órás tárgyalást követően mosollyal az ajkán kijelentette: “Argentína felvett* a diplomáciái kapcsolatot a Kubai Nepköztarsasag gak” “Ez ráteszi a pecsetet — mondotta nyilatkozata ban Argentína újonnan megválasztott elnöke — arn a tényre, hogy a két testverország kart-karba tev* együtt halad előre a közös célok eleresere.” Campon elnök kihangsúlyozta,hogy Argentína e lépese az or szag függetlenségét és önállóságát jelképezi. 0 természetesen az országnak, az Egyesült Allamokhoí való viszonyára célzott. Latin-Amerika második legnagyobb országánál e lépése bizonyítja Rogers, az Egyesült Allamol külügyminisztere latin-amerikai utjának csődjét. Aj ö latogatasanak egyik legfőbb célja volt, hogy pró bálja továbbra is elszigetelni a Kubai Nepköztársa ságot. Eddig Kubát a következő latin-amerikai or szagok ismerték el: Mexico, Chile, Peru, Trinidad Jamaica, Guyana es Barbados. Minden jel arra mutat, hogy Argentína példájá számos más latin-amerikai állam követi majd a kó zeljövóben. Campora elnökké avatása után első lépesken 600 politikai foglyot bocsátottak szabadon. BENSON, Arizona e kis városkája közelében ismét felrobbant egy muníciót szállító vonat. 2.600 negyedtonnás bomba robbant fel. A robbanás több helyen 50 láb mély tölcsért fürt a földbe. A vo nat 107 waggonja mind porra égett. WASHINGTON, D.C. Negyven halottja, több szás sebesúltje van tíz államban a hétvégi orkánoknak Az anyagi kar piilliokra rúg. ATHEN, A görög diktátorok a “Velos” hadihajé kapitányát és 35 követőjét hadbíróság elé állítják. A “Velos” lázadói menedéket kaptak Olaszországban. GUATEMALA, 3.000, puskákkal és késekkel föl fegyverzett paraszt elfoglalt 54 acre területű nagy birtokot. A kirendelt hadsereg megtámadta a parasztokat, a harcban 17 parasztot megöltek es sokan megsebesültek. Argentina diplomáciai kapcsolatot vett fel a Kubai Népköztársasággal Nixon elnök részleges
