Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-24 / 21. szám
AMERIKAI MAGYAR SZ6 — HUNGARIAN WORD 14 Thursday, May, 24. 1973 JV’INCS BÉKE A 25 EVES IZRAELBEN Izrael most ünnepli 25 éves fennállását. A világszerte szétszóródott zsidó lakosság számára békés, biztonságos és jó életet Ígérő otthon' nak alapított országban, mennyi valósult meg az eredeti célokból, negyedszázados létezése alatt? Huszonöt évvel ezelőtt Izrael megalapításának három fó célja volt: olyan hazát alapítani, ahol a^ világ bármely részéről, üldöztetés elől menekülő, vagy az uj országot építeni akaró zsidó otthont talál. Olyan gazdasági életet teremteni, amely jólétet biztosit lakosainak. Olyan jo viszonyt biztosítani szomszédaival, amely garantálja a biztonsagot és lehetővé teszi céljainak elérését. Mi valósult meg mindezekből? A világ 102 országából 1,800.000 zsidó telepedett le Izraelben 25 év alatt és ezzel, zsidó lakossága a világ zsidóságának 18 százalékát, számban 2,400.000-et tesz ki. Az allami bevétel jelentős részét az uj csaladok elhelyezésére, beolvasztására költötték. Az államnak ez minden bevándorló után fejenként 7.500 dollárjába került. Mivel a bevándorlók különböző társadalmi háttérnek, nagy ellentet keletkezett a fejlett nyugati országokból es a kevésbé fejlett országokból odavándoroltak között. Meg ma is minden vonalon nagy megkülönböztetést gyakorolnak az afro-azsiai, sötetböru zsidó lakossággal szemben. Az uj bevándorlók elhelyezeset az évszázadok ita ott elő arab lakosság szenvedte meg, akik közül eredetileg 800 ezren menekültek el. Ezeknek szama ma már 1,200.000-re emelkedett. Az Izrael területén megmaradt 400.000 arab sorsa sem mondható sokkal jobbnak. Szomorú és tragikus, hogy az izraeli kormány a nácikra emlékeztető megaláztatásban részesíti az arabokat és szítja a gyűlöletet a zsidó es arab nép között. Az első zsidó letelepülők bizonyos szocialista elvekkel próbáltak egyenlőségre alapozott, főleg földművelésből élő közösségi társadalmat létesíteni. E célból, testvéri együttműködéssel, kibbutzokat létesítettek. De a pénzes bevándorlók által megindított ipari fejlődés következtében a kapitalizmus kerekedett felül, minden velejáró ellentmondásával. A fejlődés következtében az átlagos életszínvonal emelkedett. Az azelőtt kopár, terméketlen földeken, csatornazás segítségével, nagy hozamú mezőgazdaságot fejlesztettek. De mivel az ország természeti kincsekben szegény, a kormány nagy súlyt helyez az idegenforgalomra és olyan különleges iparágak, mint a gyemántcsiszolás kifejlesztésére. Külföldi kormányoktól, nemzetközi szervezetektől és más adományozóktól több mint 8 milliárd dollár gazdasági segítséget kapott. De brutto országos termelésének 31 százalékát, munkaerejének 25 százalékát hadi befektetésekre költi. Dyen körülmények kozott a külföldi fizetési mérleg rendkívül kedvezőtlen, 3 és fél milliárd dollár külföldi adóssága van, a legrosszabb az összes országok között. Izrael első célkitűzése, a zsidók befogadása, sikeres volt. A második, az életszínvonal megjavítása, csak bizonyos mértékben. A harmadik célkitűzést azonban teljes kudarc kíséri. A cionista alapítók arról álmodták, hogy Palesztinában biztonságos otthonra találnak az üldözés elöl menekülő zsidók. De a valóság, az, hogy a zsidók Izraelben nagyobb veszélyben élnék, mint bárhol másutt. Az arabokkal való félszázadra visszanyúló háborúskodás után az arabok vissza akaiják szerezni földjüket es jogaikat. Izrael számára két lehetőség állt fenn. Az egyik az volt, hogy kiegyezik az arabokkal es kártérítést ad a sérelmekért, uj otthonokat épít a menekülteknek és beilleszti őket a normális eletbe. Ez volt az elve Chaim Weitzmannak, Izrael első elnökének. De Ben Gurion miniszterelnök azt mondta, hogy az arabokkal csak puskával lehet békét teremteni. Ez a szempont uralja ma is Izrael politikai életet. Ennek a politikának nagyon súlyos következménye lett: Izrael ma jobban elszigetelt és sokkal nagyobb veszélyben forog, mint az 50-es évek elején. A Gaza-i rendőrség elleni támadás 1955-ben megmutatta az egyiptomiaknak, hogy Izraelnek sokkal modernebb fegyverei vannak, mint Egyiptomnak. Ezért Nasser miniszterelnök a Szovjetunióhoz fordult ennek a hiánynak a pótlására. Az elsősorban mindig katonai megoldásokat kereső Izrael tekintélye nemcsak Nyugat-Europában, hanem a világ minden országában nagymértékben süllyedt. Az ENSZ határozatainak sorozatai mutatják Izrael egyre nagyobb mérvű elszigeteltségét. Túlságosan gyakori, hogy amikor alkalmasnak látszik az idő békés tárgyalásokra, az izraeli katonaság hirtelen nagy támadásokba kezd és ezzel annyira felbőszíti az arab közvéleményt, hogy az arab vezetőknek, ilyen hangulatban, lehetetlen tárgyalásokba bocsatkozniok. Ben Guriontól kezdve mind a mai napig Izrael kormánya ragaszkodik ahhoz, hogy nem hajlandó közbenjárókon keresztül tárgyalni. Izrael volt U.S. nagykövete, Rabin generális, nemregen aggodalmat fejezte ki, hogy Izrael szempontjából kedvezőtlenre változnak az erőviszonyok a Közel-Keleten. A világ energia-krízisével kapcsolatban nélkülözhetetlen az arab olaj. Ez nemcsak politikai hatalmat ad az arabok kezebe, de határtalan mennyiségű összegeket is katonai felszerelés vásárlásához. Itt az ideje, hogy Izrael megváltoztassa biztonsági stratégiáját, annál is inkább, mivel egy közel- keleti háború újabb világháborúnak lehet a kezdete. Izrael nem szigetelheti el magat más országoktól, anyagi feltetele sincs meg ahhoz, hogy egyedül biztosítsa fennmaradását.Elkerűlhetetlen, hogy a körülötte lévő országokkal együttműködjön. Minél tovább késlekedik feladni az elfoglalt arab területeket, annal nagyobb veszélyben van. Ha megtartja e területeket, az arabok lesznek többségben az országban, ha kiűzi őket, még nagyobb szerencsét- lenseget okoz. Izraelnek más országok közremükö- desevel kell uj megélhetést teremteni a palesztinai arab menekültek részére, akik a legnagyobb nyomorban élnek, s kormányának fel kell adni azt az elvet, hogy csak közvetlen tárgyalásokkal lehet békét elérni. A világ diplomáciájában sok fontos egyezményt kötöttek közvetítőkön keresztül. Példa erre a U.Sj* Kuba repülorablás elleni egyezmény és az Algériával kötött fontos egyezmények. A Kínával való több évtizedes ellenséges hangulatot a U.S. szintén ■ közvetítőkön keresztül előkészített egyezményekkel szüntette meg. Semmi józan ok nincs arra, hogy Izrael a közvetlen tárgyalásokhoz ragaszkodjon. Természetesen az araboknak is engedékenyebbeknek kell lenni, de Izraelnek, a legnagyobb veszélyben levő országnak, kell megtenni az első lépest. Sok nehézség áll a közel-keleti béke útjában, de sürgős, hogy minél előbb tárgyalásokba bocsátkozzanak az ellentétek megoldására és Izraelnek kulcsszerepe van ebben az “égesz világra fontos kérdésben. Vágó Klara REYKJAVIK. Izland és Anglia között feszültté vált a helyzet, mert angol halászhajók behatoltak Izland felségvizeire, melyet a kis szigetország a szokásos 12 mérföldről 50 mérföldre terjesztett ki. A hírek szerint Izland visszahívja követét Angliából “megbeszélésre.” A kormányban levő People’s Alliance párt követeli, hogy Izland lépjen ki a NATO-ból, az angolok agressziója miatt. WASHINGTON, D.C. Fulbright szenátor figyelmez tetett, hogy a növekvő igény a közép-keleti olaj iránt háborúhoz vezethet Izrael, vagy Irán és az olajban gazdag arab államok között. PESHAWAR, Pakisztán e városában 80 mérföldes óránkénti sebességű szélvihar következtében 20-an életüket vesztették (köztük 12 gyermek) és több, mint százan megsebesültek. figures refer to number of Arabs in Israel and occupied territories r:_ Now occupied by Israel
