Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-12 / 15. szám
Thursday, April, 12. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Győztek az indiánok? Russel Means az igazságukért harcoló indiánok vezere es Kent Frizzell az igazságügyi minisztérium megbízottja egyezményt ir ala, mely biztosítja az indiánok megbízottjai es a kormány képviselői közti tárgyalásokat. A tárgyalások azonban még a mai napig sem kezdődtek meg es a Woundéd Knee-t elfoglaló indiánok kijelentették, hogy nem adják fel fegyverüket mindaddig, amig nem ismerik a tárgyalások kimenetelei. HérvéGí £evéc írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. ERKÖLCSI FERTŐ A FEHER HÁZ TÁJÁN? Vagy 28 hónappal ezelőtt “Uj évtized küszöbén” cimu cikkem vége fele a levegő, viz talaj és az eledelek ijesztő elszennyesedésenek, illetve meg- mergezésenek a problémájáról elmélkedvén, kiemeltem — mint oly sokan masok — , hogy ennek a halálos veszedelemnek a nagyfokú lecsökkentését, majd végleges kiküszöbölését bármi áron is véghez kell vinni. “Ez elsőrendű feladat, tekintet nélkül minden egyeb teendőre! Itt olyan gigászi munka var az amerikai társadalomra, hogy annak elvégzesehez minden épkézláb, munkaképes egyénre szükség volna, de még a nyugdíjasok egeszsegesebb részének, valamint a féligrokkant,testihibas millióknak is jutna belőle. (Ez a program tehát a munkanélküliség problémáját is megoldana...) Ha ezt a veszedelmet nem hárítjuk el a fejünk felöl a legrövidebb időn belül, az országot ‘nemzeti nagylete nagy temetójeve’ alakítja at.” Ugyanakkor felhívtam az olvasok figyelmet egy masfajta — nem kevésbe félelmetes — elszennye- zodesre is, amelynek az orvoslása — szemben a fizikai környezetvedelem sokbillios költségevei — egy huncut pennybe sem kerülne: “Szűnjek meg a sok hivatalos hazudozas, ámítás, félrevezetes, hamis beállítás es még hamisabb kö- vetkeztetes, ami most mar evek óta fertőzi az ország erkölcsi légkörét! Ez a fajta szennvezódes legalább olyan veszedelmes, mint a fizikai pollucio. Nem tudom, mások hogy’ vélekednek errol.de számomra az erkölcsi fertő egy jottányival sem kívánatosabb, mint a fizikai környezet elszennyeződése. Hazugságokra nem lehet egy jobb sorsra érdemes nemzet nagylétét építeni akkor sem, ha a levegője dzondus, a vize kristálytiszta, a talaja fertozes- mentes, és az eledele makulátlan...” Hát a fizikai elszennyeződés katasztrofajanak az elkerülése érdekében az elmúlt két ev alatt történt néhány tessek-lássek kezdeményező lépes, különösen olyan pontokon, ahol a felzudult publikum felre nem érthető módon hangot adott a hivatalos közöny és semmittevés feletti felháborodásának de a Fehér Ház nem egy esetben leintette a saját környezetvédelmi hivatalának a fejet, valahányszor az erélyesen próbált fellepni a tórvénytipro marnmut- vállalatok ellen. A felmerült vitákban a Fehér Ház nem a környezetvédelmi hivatal döntését támogatta, hanem az elszennyesitesben vetkes vállalatoknak tett különféle engedményeket. A parancsoló szükséggel arányban lévő, nagyméretű környezetvédelmi intézkedések azonban egyre késtek az ejhomaly- ban, főképpen azért, mert “az államhaztartasnak nincs elegendő pénzé a tervek végrehajtására.” A törvényhozás két háza, hogy ezt a kiagyalt kifogást ervénytelenitse, megszavazott közel 14 billió dollárt a környezetvedelem legsürgősebb teendőire és ezzel lehetóve tette az elnök számara, hogy egy nagyszabású, hatásos programot indítson meg, amely egyrészt megfékezne a rohamosan romló fizikai környezet további pusztulását, másrészt kenyer- keresethez juttatná a munkanélküli milliók tekintélyes hányadát. Es mit tesz erre az elnök űr? A törvénnyel dacolva zár alá helyezi (impoundment) a megszavazott összeg nagyobb jelét, mondván: o csak hat billiót hajlandó erre a célra költeni, egy pennyvel sem többet, mert az egész összeg felhasználása felborítaná a költségvetés egyensúlyát. (Persze a hatvan billió, amit négy év alatt Vietnám elpusztítására fordított, még csak meg sem billentette a költségvetés egyensúlyát...) t Amilyen erzeketlenűl közömbös Nixon a fizikai kornyezet-szennyezödes problémája iránt, éppen o- lyan cinikusan nemtörődöm magatartást tanúsít az erkölcsi fertő elleni vedekezes dolgában. Amikor fentidézett cikkemben hazudozásrol, ámításról, fel- revezetésröl beszéltem, amely megfertőzi az ország erkölcsi légkörét, dehogy is gondoltam volna, hogy az adminisztráció rosszillatu manővereinek a listáját ki kell majd egesziteni olyan égbekiáltóan korrupt cselekményekkel, mint például: a Watergate- betöres, a lehallgató készülékek ottani elhelyezése, az J.T.T. körüli törvenyellenes manipulációk egész sora, politikai kemek, szabotörök busásan jutalmazott működése, a Vesco-fele piszkos eredetű, kétszázezer dolláros kampany-adomány vándorutja az adakozótól a pártkasszáig, majd — hónapokkal később — onnan vissza a bűnös pénzügyi manipulációkkal vadolt adakozóhoz— az elnök testvéröccsé— nek a közvetítésével, és egy sereg más égig büzlö machináció, amely a Fehér Ház titkos kamaráiban, Nixon legközelebbi és legmeghittebb munkatársainak a részvételével zajlott le... Es Nixon, a nagy er- kólcsprédikátor nemhogy igyekezne egy kis tisztogatást végezni a Fehér Ház táján, hanem konok makacssággal megtiltja gyanú alatt álló beosztottjainak, hogy a szenátusi vizsgálóbizottság előtt ta- nuvalloinast tegyenek! Ugyanakkor egyetlen mondatban háromszor is elismételte, hogy neki semmiféle takargatni valója sincsen. (“1 have nothing to hide”— mondta Scott szenátornak, háromszor egymásután...) En örömest elhinnem Nixonnak, hogy neki — sem mint értelmi szerzőnek, sem mint tettestársnak — semmiféle szerepe sincs ezekben a csúfos manipulációkban, de amig o görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy az ő alapos gyanú alatt álló munkatársai megtagadják az eskü alatti tanuvallomast, addig velem együtt mindenkinek oka es joga van feltételezni, hogy pont 6 az, akinek szüksége van a beosztottak némaságára, mert ha ezek megszólalnának, menten kiderülne, hogy ó a foludas ezekben a tisztátalan, legkörfertözo, korrupt műveletekben. És akkor Richard Nixon elfoglalhatna a helyet Grant es Harding (szinten republikánus) elnökök mellett, akiknek az adminisztrációját a történelem botrányosan korrupt kormányzatként tartja számon... De ha Nixonnak valóban (háromszor is!) nincs takargatni valója, akkor nem kell félnie beosztottjainak a tanúvallomásától. Ha mégis fél tőle és megakadályozza az illetők kihallgatását, akkor a legerősebb mosopor sem képes lesurolni a kezére tapadó mocskot... ( 1973. április 5.) ROCHESTER,N.Y. A Zerox vallalat 1.500 munkása sztrájkba lepett. Ez az első eset a vallalat fennállása óta, hogy az alkalmazottaknak sztrájkhoz kellett folvamodniok jogos követeléseik kiharcolására. q MOSZKVA, Dr. Michael Krasnov szemgyogyász sikeres műtétet folytat lézerrel glaukomában szenvedőkön. Amerikai szem gyógy ászok tanulmányozzak a szovjet orvos módszeret.
