Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-29 / 13. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March, 29. 1973 null mil ■! I ifr*nr,aUTnw.ii-IIOiTi»i^»i»OTTiTOWTM»nmgmwiiniriM ■■frwwirriirnwwMTrr-MiiiT'iniiriiWBnr-iíirii'-tni-aramiiw­KAMPÁNY HÍREK _=:==^^ • _=======_ Húszezer dollárrá van szükség lapunk folytatólagos megjelenésének biztosítására Nixon ujraválasztasaval szomorú kép tárul élénk. Az ország nagy vállalatai nagyobb profitról számol­nák be, mint fennállásuk óta barmikor. Ezzel szemben az ország nepe, különösen a kö­zép es kiskeresetűek es a nyugdíjból élők, az utol - só négy évtizedben,a nagy depresszió óta, nem vol­tak olyan súlyos anyagi helyzetben, mint ma. E sorok Írásakor az ország lakosai soraiban^ nagy a felháborodás az elelmiszerarakallando es rohamos emelkedese ellen. Az ország különböző városaiban elementáris erő­vel robban ki a harc az élelmiszerarak további emel­kedese ellen. A húsz millió nyugdíjas is a harc mes- gyéjére lépett: ellenzik a Medicare és Medicaid meg­nyirbálását es számos társadalmi juttatás fenntartá­sát. Ilyen körülmények kozott szükség van az Ameri­kai Magyar Szóra, mely az egyetlen sajtó orgánum Magyar Amerikában, mely segíti megszervezni a nép érdeket szolgáló mozgalmakat. Szinte elképzelhetet­len az elet olvasóink részére, lapjuk, az Amerikai Magyar Szó nélkül. Mar pedig a lap fenntartása egyre költségesebb, meg pedig azért, mert Nixon gazdasági politikája következtében magasabb postaköltség, nagyobb vil­lany, gaz es telefon-szamla, magasabb nyomdai szarnia nehezedik vállainkra. Hűséges olvasóinknak nemcsak a mindennapi megélhetés egyre nagyobb problémaival kell megküzdeniok, de ugyanakkor rajuk hárul a lap egyre jobban növekedő kiadásainak fedezese is. Átlagos halandók képtelenek ilyen gigászi köve­telményeknek eleget tenni. Az Amerikai Magyar Szó olvasotabora azonban nem átlag emberekből áll. Ok teljes tudatában vannak a lapjuk, az Amerikai Magyar Szó történelmi hivatasanak és mint az el­múlt 70 esztendőben, úgy ma is a helyzet magasla­tára emelkednek és önfelaldozoan előteremtik sze­rény jövedelmükből a szükséges 20.000 dollárt a következő négy hónapban. Ez évben úgy szerveztük meg lapunk pénzügyi kampányát, hogy olvasóink, támogatóink nem szüksegszeruen egy összegben ad­jak at adományaikat, hanem részletekben, négy hó­napon keresztül. Hétről, hetre ismertetjük majd a kampány mene­tét, lendületet és kétségkívül, a négy hónap letelté­vel, száz százalékos sikerről számolunk majd be a lapolvasok nagy öromere és dicsőségére. Kampány kvóták: New York 5.000.00 Kalifornia 5.000.00 Michigan 2.500.00 Ohio 2.000.00 Florida 1.500.00 Illinois 500.00 Indiana 500.00 Pennsylvania 500.00 New Jersey 1.000.00 Vegyes 1.500.00 Összesen: 20.000.00 Egyre nagyobb az eltérés a keresetekben A Labor Department havi kiadványában kimutat­ja, hogy az Egyesült Államokban a dolgozok kere­setében egyre nagyobb eltérés van. A jobb jövedel­műek keresete emelkedik, mig a kereseti létra leg­alján levők egyre kevesebbet keresnek. Az eddigi tanulmányok szerint a második világháború óta a keresetek arányában nem volt lényeges eltolódás. Ezekben a tanulmányokban a családi kereseteket vettek alapul, beleértve a tarsadalombiztositasi es a jóléti segely jövedelmeket is es több mint egy ke­nyérkereső jövedelmet. Az uj tanulmány csupán a férfi dolgozok kere­setét vizsgálja meg és ez jobban kimutatja a kere­seti eltolódásokat. Az 1958-1972 közötti évekről szól a tanulmány és ebben az időszakban az atlag keresetek állandóan emelkedtek. De a keresetek el­» * i , , > tolodasaban egy bizonyos irányzat állt be. A férfi dolgozok legalacsonyabb keresetű egyötödének a jövedelme 5.10 százalékról 4.60 százalékra esett. Ugyanakkor, a dolgozó férfiak legmagasabb kerese­tő egyötödének a kereseti aránya 38.1 5 százalékról 40.55 százalékra emelkedett. Peter Heule, aki a tanulmányt készítette, annak tulajdonítja a változást, hogy sok fiatal, képzettség nélküli dolgozo helyezkedett el az iparban, a leg­alacsonyabb fizetésekkel és sok területen, gyárakban, valamint nagybani es kicsibeni kereskedelemben na­gyon sok részidős dolgozot alkalmaznak. Viszont technológiai tudást kívánó, jobban fizetett munká­ban egyre többet alkalmaznak és ezeknek a fizetését sokkal nagyobb aranyban emelik, mint a kétkezi dolgozókét. Egy másik példa, hogy ugyanebben az időszakban a szövetségi állami alkalmazottak szama 35 százalékkal emelkedett, de közöttük a legma­gasabb fizetésnek aranya több, mint háromszorosá­ra emelkedett. Technológiailag fejlett országokra jellemző, hogy egyre több képzett munkaerőre és egyre kevesebb kétkezi munkásra van szükség. De csupán a kizsák­mányoló rendszer jellegzetessége az, hogy nem tö­rődik a munkából kiesett, vagy kiskeresetű dolgo­zók továbbképzésével, hogy azok a kereseti létra magasabb fokára juthassanak es a társadalmi terme­lésben hasznos részt vehessenek. > Vago Klara Ml TÖRTÉNT WASHINGTONBAN? Mrs. Virginia Knauer, Nixon elnök fogyasztói tanácsadója, sajtóértekezleten kifogásolta, hogy a háziasszonyok “tékozolnak” vásárlásaikban. Keve­sebb húst egyenek, három uncia eleg. Méltatlankod­va kifogásolta, hogy a szegények az étel utalványo­kért (food stamps) húst vásárolnak. Tanácsolta, hogy vásároljanak csirke-hatat es disznó csontokat (amiken nincs hús). Kérdésre felelve azt mondta hogy az elelmiszer-iparban nincsenek “rossz embe­rek”, akik üzérkednek. Hivatalos korok avval vádolják az Észak Vietnam- i kormányt, hogy a Párizsi Egyezmény megsértése­vei nagymennyiségű hadianyagot szállítanak Del Vietnám területére. Ugyanakkor Saigonból közük, hogy a “Vietcong” az E.A. kormányát avval vádol­ja, hogy a Párizsi Egyezmény megsértésével nagy mennyiségű hadianyagot szállít a Saigon-i kormány kezeibe. Nixon elnök sajtöertekezleten kijelentette, hogy itt az ideje, hogy a Főbirósüg megállapítsa az elnök hatalmának hatarait, meddig terjed a joga, hogy megtagadja a Kongresszusnak a felvilágosítást. Ez fennhéjázó kihívás a Kongresszus alkotmányos hatásköre ellen. Nixon elnök úgy látszik királynak érzi magat, akarcsak XVl.Lajos francia király. A kormány megfontolóra veszi a vasuttarsaságok terveinek végrehajtását, hogy beszüntessenek olyan vonalakat,amelyek nem hoznak hasznot. Evvel meg­semmisítik az engedélyek alapvető elvet: “a közön­ségnek szolgálatokhoz való igényét." Nixon elnök hatarozottsaggal elvetette a mezőgaz­dasági árak ellenőrzésének a gondolatát. “Ha úgy hinném, hogy a termékek árkorlátozasa megakadá­lyozna az áremelkedést, azonnal életbe léptetnem.” Szerinte a helyes ar-ellenörzes legjobb fegyvere a háziasszony, az ö döntése a leghatékonyabb eszköze az arak ellenőrzésének. Ugyanakkor kijelentette, hogy nem helyesli a bojkottot. James W. McCord, Jr., a Demokrata Part közpon­ti épületébe betörök egyike, Sámuel Dash, a szená­tusi bizottság ügyvédjével folytatott beszélgetésen mondotta: John W. Dean 3rd, Nixon elnök jogtaná­csosa is tudott a betóres tervezéséről. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 3). 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of _____________New York, N.Y.___________ Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. Minden más Itülfőidi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00.

Next

/
Thumbnails
Contents