Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-15 / 11. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March, 15. 1973 Kis helyiségek közlekedése leromlott Sok várostól távolesö község elvesztette egyetlen közjármű-közlekedését, amikor közel 2 evvel ezelőtt a National Railroad Passenger Corporation, más néven Amtrak (csodbemeno vasuttarsasagokbol alakított vállalat .szövetségi szubvencióval) nagymértek ben csökkentette vonatszolgálatait. Olyan eldugott helyeken, mint a Tennessee állami Baptist Ridge ( valamikor jobb napokat látott községben már buszok sem járnák. “Volt idő, amikor naponta két busz haladt erre,” mondotta Mack Cooper, a község egyik regi lakosa, akinek, mint sok más millió szegény, falusi lakosnak, nincs kocsija. Mindenhova gyalogolnia kell, vagy pénzért kell elvitetnie magát más kocsiján. Az amerikai kisközségek többségében hasonló a helyzet es az igy elkülönült falvak lakosai sok nehézséggel néznék szembe. Mr. Cooper például Baptist Ridge-röl hetenként kétszer 10 piérföldet gyalogol a legközelebbi varosba. Időnként orvoshoz kell mennie az onnan 97 mérföldre levő Nashville-be. Akinek van autója, felszámit az odaszállitásert 25 vagy 30 dollárt, de nincs választása, meg kell fizetnie, amit kérnek, hogy az orvoshoz juthasson. Júliustól kezdve még rosszabb lesz a helyzet, amikor az Amtrak, újabb nagyobb szubvenciók nélkül meg tovább csökkenti vonatjáratait. A községi vezetőségek meg a helyi ipar előmozdítását sem kepesek serkenteni, mert a vasúttársaságok a kisebb helységekbe megszüntettek a teherszállítást, mint nem kifizetődőt. 1960 óta 12.000 merföldnyi vasútvonalat szüntettek meg az országban es még több vonal beszüntetését tervezik. Ugyanakkor a buszjáratokat is egymásután beszüntetik a félreeső, kisebb falvakba, ahol aranylag kévés utas száll fel. A kis mezővárosok repulöforgalmat is csökkentik. A közlekedés nélküli kis falvakból a felnőtt fiatalság elvándorol, mert nincs helyben megelhetesi lehetösege. A kisvárosok, falvak gazdasági fellendítéséhez elsősorban jo közlekedés szükséges, hogy az autó nélküli szegények munkába járhassanak és a gyárak számára legyen teherautó közlekedés. Az elhagyatott helyeken autotulajdonosok privat taxi vállalkozásokkal keresnek pénzt, de ez nagyon költséges a szegények számára. Vannak, ahol a szegényebbek csoportosan vásárolnak egy autót, vagy kisebb teherkocsit és a költségeket közösen viselik. Tennessee szegényebb községeiben szövetségi alapokból fenntartott személyszállítást szerveztek meg, amelyekkel segélyen élő nyomorgókat kórházba, vagy máshová ingyen szállítanak. A floridai Everg- ladesben is 500-an veszik igénybe naponta a hason Io ingyenes busz szolgálatot. Ezeket a szolgálatokat eddig a szövetségi Office of Economic Opportunity (0E0) finanszírozta, de mindennek vége lesz, mert Nixon benyújtott új költségvetése ezt a hivatalt is, mint sok más népjóléti szolgáltatást felszámol. Aki teheti, az elhagyott falvakból a varosokba költözik. De sokan, különösen idősebbek, akik egesz eletüket ott eltekle,ragaszkodnak regi otthonukhoz. Öreg napjaikra csak a szegénység es az elhagyatott- sag marad szamukra. FEGYVERES RABOK Civilizált országhoz nem méltó, rabszolga rendszerre emlékeztető módszert alkalmaznak a Mississippi i allami fegyintézetben. A bebörtönzött rabok közül a besúgó spicliket, a mindenre képes “megbízható” elemeket nevezik ki “megbizottak”-nak, akik a többi rabot ellenőrzik és külső munkákon fegyverrel kisérik.Több irányból indított vizsgalatok most kimutatják, hogy ezek az u.n. jó magaviseletéi rabok, akiknek a hatóságok különös jogokat es rabtarsaik fölött szabad rendelkezést adnak, sok esetben, minden provokalás nélkül meggyilkoltak rabtársaikat, másokat megvertek és brutális bánásmódban részesítettek. A börtönrendszer reformálása rendkívül nehez Mississippiben, többek között azért is, mert a ki- birhatatlan körülmények között tartott raboknak sem politikai hatalmuk, sem szószólójuk nincs. Az évenként iiiest tartó allami törvényhozó testületben senki sem szólal fel a bebortönözöttek erdekeben. Így, annak ellenére, hogy mar megszavaztak a bör3eHffciiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiii«niímiiimiiititimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimíiiE f SOBEL OVERSEAS CORP. ! I UHU FWGfflöKSÉG 0 A —^TELEFON: (212)W536-6490 — 5 | UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE jf SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK. HCKA Magyarországra—TUZEX Csehszlovákiába a töni megbízottak megszüntetését, nem szavazták meg az egy millió dollár költségvetést, amiből a polgári őröket fizetnék. Még a szövetségi bíróságnak múlt ősszel kimondott határozatát sem hajijak vegre. William C. Keady szövetségi biró múlt októberben utasította az állami hatóságokat Parchman- ben a 21.000 akeres fegyintézet! farm épületeinek megtisztitasara és renoválására, ugyanakkor a megbízott* rendszer kiküszöbölésére 1973 junius 20-i határidővel. A börtönhatóságok csak annyit tettek, hogy nem jelöltek ki újabb megbízottakat, de a régieket meghagytak. A rabok végül pert indítottak a fegyintézet ellen. A periratban felsoroltak a megbizottak büntetlen garázdálkodásait. Néhány ev folyamán 30 bebörtön- zöttet meglőttek es megsebesitettek, 29 inas rabra is rálőttek es 52 rabot megvertek. Legalább egy esetben agyonvertek egy rabot, mialatt a polgári felügyelő hatat fordított. A megbizottak meg két embert megöltek az utóbbi két hónap alatt. A szövetségi kormány is kénytelen volt a panaszra felfigyelni és a bebörtönözötteket képviselni. A szövetségi vadirat a következőket mondja: “Az egyik esetben, melyet az FBI kivizsgált, egy megbízott lelőtt egy rabot, mert azt hitte, hogy a rab reá árulkodott a parancsnoknál, hogy szeszes italt árult a fegyintézetben. A rab lelövése után a megbízottat egy másik megbízott agyonlőtte, bog)' a további lövöldözést megakadályozza/ Mississippiben nem hajlandók a börtönnek pénzt kiutalni, azt mondják, a börtön tartsa el önmagát. Ezért hasznainak rabokat őröknek. Még a szövetségi birö parancsára sem hajlandók cselekedni, különösen azért, mert Keady birot polgáijogi ügyekben a feketékkel szemben barátságosnak vélik. A fegyintézet 1900 rabjanak kétharmada fekete, ennélfogva még nagyobb a kiszolgáltatottságuk Mississippiben. A szövetségi kormány most követeli, hogy Mississippi adjon szamot arról, mit tett a parancs végrehajtásara. Több, mint ezer dolgozo anya tüntetett New Yorkban a szövetségi kormány épülete előtt. Követelték, hogy a város Napközi Otthonaiban továbbra is elhelyezhessék gyermekeiket, amig ok munkában vannak. Kihangsúlyozták, hogy ha Nixon elnök javaslatait érvénybe léptetik es igy képtelenek lesznek gyermekeiket az Otthonokban elhelyezni, nem tudnak dolgozni és a népjóléti listára kerülnek. A Nixon-javaslat szerint mindazok, akik evente 5.400 dollárt, vagy annál többet keresnek, nem vehetik igénybe a Napközi Otthonokat.
