Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-09-07 / 34. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sep. 7. 1972 A VIETNÁMI “ÉREMNEK” CSAK EGY OLDALA VAN (Folytatás a 3. oldalról) ja, Vietnám ellen. Vádjait és tiltakozását a helyes cimre: az amerikai katonai-ipari komplexum és Nixon elnöknek küldi. * * * Az amerikai bányásznak Vietnám nem újdonság. Hiszen már több mint száz esztendeje vívja a maga harcát a bányabárók “vietnámi” módszerei ellen, Es a mindenkori federális, állami, megyei törvényhozó testületekben, adminisztrációkban, bíróságon, a rend őrei között könnyen felismerhető bánya- báró-lakájok ellen.) A bánya mélyén, avagy a bánya körül szüntelenül a szemükbe vigyorgott a könyörtelen ellenség. Földig égetni, lerombolni a bányaviskókat, avagy télviz idején kilakoltatni a bányászt, asszonyát és gyermekeit: mindez az ellenség arzenáljához tartozott. A lovas kozákok, vad farkaskutyái a sztrájk védelmi fegyveréhez folyamodó bányászok ellen. Es ha éhbérért dolgozhatott, a vére, veleje és izzadsága árán, a kitermelt szén egy részét a hamisan beállított mérleg segítségével lopták el tőle. A század huszas és harmincas éveiben Pennsylvania, Ohio és West Virginia bányatelepeit járva, számtalan esetben láttam, amikor a bányász kéthetenként hozta a “pedát”. A borítékban nem volt pénz, csupán “elszámolás”. A bányatelepen csak egy üzlet volt, a “company store”, a bányatársaság boltja. Ruháért, cipőért, ingért, a pittsburghi üzletek áraihoz mérve, a bányász sokszor háromszorosát volt kénytelen fizetni. A bányában használt robbantószerért a bányász fizetett. Élelmiszert, ugyancsak hasonló módon, a bányatársaság üzletében volt kénytelen “könyvre” vásárolni. “Fizetés” napján “egy dinár, két dinár Neked semmi sem jár”, a bányász mindig adós maradt. Es a bánya mélyén? A legprimitívebb biztonsági óvintézkedések hiányában, sokszor bokáig érő viz- ben termelt. Nyelte a gyilkos szénport. Ezer csapda, “Booby trap” viz, tűz, mérges gáz, tetöbeomlás, robbanás formájában. Nem! A bányásznak Vietnám nem újdonság. Amerika földjén és a föld gyomrában nap mint nap, kapott kóstolót a “vietnámi” módszerekből. Nem is beszélve a spiclikről, “frame up”-okról, Pinkerton detektivekröl, a fekete listákról, és a polgári “szabad sajtó” rágalmazó és uszító viselkedéséről. Mindezek után Antal Lajos bányász felismerését, cikkét és bátor kiállását természetesnek tartom! * * * Szeretném, minden fenntartás nélkül, üdvözölni Egyesületem vezetőségét, mert a hivatalos lapban Antal Lajos cikkét közölte. Tudtommal ez az első eset, hogy a hivatalos lap Vietnámmal (a 12-ik órákban) igy foglalkozik. Rendes körülmények között itt már pontot is tennék mondanivalóim után. De sajnos — enyhén szólva — a körülmények “nem rendesek!” Rendes körülmények között a hivatalos lap beveMINDENT A SZAVAZATOKÉRT Időközönként rámutatunk arra, hogy Nixon elnök MINDENRE KEPES, hogy biztosítsa újraválasztását. Ellenzi az iskolásgyermekek autóbusszal való szállítását, mert úgy véli, hogy ezzel elnyeri a szavazók többségének támogatását. Visszavont Vietnámból több százezer gyalogos katonát (de ugyanakkor felfokozta a tengeri és légi háborút), abban a Íriszemben, hogy e lépésével az amerikai szavazók többsége támogatni foga. Es igy tovább a végtelenségig. Most azonban tanúi vagyunk annak, hogy McGovern szenátor “keblére öleli” a Nixon taktikát, amikor Izraelről, az ország zsidó szavazóinak megnyeréséről van szó. Az volt az általános vélemény, hogy a zsidó szavazatok nagy része Nixon zsebében van, mert őt vélik Izrael barátjának, a szovjet zsidók védelmezőjé - nek. McGovern New Yorkban tartott két beszédében ezt a helyzetet akarta megváltoztatni, amikor Nixont felülmúlva ebben a kérdésben, mondotta: “Erkölcsileg elkötelezett vagyok Izrael iránt. Ez nem pártkérdés. Pályafutásom alatt, a kezdettől fogva Izrael biztonságáért harcoltam. Elleneztem Nixon moratóriumát, mely késleltette a Phanton repülök küldését.” Majd a következőket mondta a 40. utcai tömeg- gyűlésen: “Itt vagyok, hogy fölemeljem szavam a szabadságukért bebörtönzött szovjet zsidók érdekében. Mert addig, amig szabadságukért küzdőket bebőrtö - noznek, senkinek a szabadsága sincs biztosítva. ” íme, a Nixon politikát ellenző “radikális”, “baloldali”, “liberális” McGovern Izrael “barátja”-ként tünteti fel magát, amikor még több hadifelszerelést helyez kilátásba Izrael részére. ■ ■m■■■«■■■■■■■■■■■■■! zetö sorait is figyelmen kívül hagynám. Nem bántana az óvatos, körültekintő, “tárgyilagos” megoko- lás, mely szerint a cikket “időszerűsége” miatt és azért közük, mert “eléggé érdekesnek” tarlják. Még az olvasó felé irányított óvás sem bántana: “természetesen (a cikk) Antal úr egyéni véleménye es ebben a vénában olvasandó.” Nem kertelek, megmondom, mi bánt és mi a gyanúm. Attól tartok, hogy a “fair play” és “equal time” megokolással a tagság tan elfogadja, hogy a Nixon és Vietnám ellenes cikk után a hivatalos lap utolsó negyedévi, októberi számában (tehát még a választások előtt) adassék szó az ellenvéleménynek. Es “minden éremnek két oldala van” felkiáltással tán ezt készülnek is megtenni. Szerintünk, bárhogyan is forgatjuk, a vietnámi “éremnek” CSAK EGY OLDALA VAN! Piszkos, embertelen, erkölcstelen, néprontó, nemzetpusztító! Ez a lehetőség bánt és ez a gyanúm! Tiszta szívből kívánom, hogy gyanúm alaptalannak bizonyuljon! Rákosi Sándor Többször kihangsúlyoztuk, hogy nem az Izrael barátja, aki korlátlan mennyiségű és minőségű fegyvert szállít részére, hanem az, aki arra törekszik, hogy Izrael és az arab államok békésen éljenek egymás mellett és közös erővel építsék országaikat, biztonságban, saját határaikon belül. Ma már világos minden tárgyilagos egyén előtt, hogy a Szovjetunió az egyetlen hatalom,amely erre törekszik. Világossá vált ez még azok részére is, akik eddig a Szovjetuniót Izrael ellenségének tekintették, amikor a szovjet kormány megtagadta támadó fegyverek szállítását az Egyesült Arab Köztársaság részére. McGovern szenátor a közel-keleti és a szovjet zsidóság kérdésében elfoglalt és kinyilvánított megalkuvó álláspontja rámutat arra, hogy milyen mé- lyenszántó, alapvető engedményekre hajlandó, hogy elnyerje az ország elnöki tisztségét. Ha két hónappal a választások előtt ilyen kompromisszumra hajlandó, ki tudja, mire lesz hajlandó megválasztása esetén. az adózás, a vietnami háború, a fajgyűlölet, az infláció elleni harc és az amerikai nép számtalan más alapvető kérdésében?? Nem véletlen, hogy a választási kampány kezdetétől fogva kihangsúlyoztuk; hogy csupán a dolgozók, az amerikai nép tömegszervezeteire: a szak- szervezetekre, a békemozgalomra, a közsegélyen lévök tisztességes megélhetéséért küzdőkre, a fajgyűlölők ellen harcolókra, a munkanélküliség és az infláció elleni harc részvevőire hárul az a feladat, hogy állandó nyomást gyakoroljanak McGovemra és követeljék, hogy minden alapvető kérdésben a nép érdekét szolgáló programhoz ragaszkodjon. • WASHINGTON, D.C. Az Országos Munkás Bizottság, a szervezett munkások McGovern jelölését támogató szervezete munkába állt. ,;Nyomtatott füzeteket küld minden szervezet helyi csoportjához, részletes felvilágosítást nyújtva Nixon munkásellenes ténykedéséről. George Meany, az AFL—CIO elnöke folytatja Nixont támogató ténykedését. Tv-nyilatkozatában azzal vádolja McGovern szenátort, hogy a kommunista államok védelmezője. Terrorista*támadás az izraeli atléták ellen MÜNCHEN, Géppuskával felfegyverzett palesztínai terroristák behatoltak az “atléták városába”, ahol sortüzet adtak az izraeli atléták lakóhelyére. Az izraeliek közül ketten meghaltak és 13-at túszként elhurcoltak. A terroristák követelik az izraeli kormány által fogva tartott 200 arab gerilla szabadon bocsátását. Az olimpiai játékokat felfüggesztették, Willy Brandt miniszterelnök Münchenbe érkezett és személyesen vette át a terroristák elleni eljárás vezetését. A terroristák e merénylete nagy felháborodást keltett világszerte. LEGVEN MINDENKI A Los Angelesi NAGY SZÜRETI MULATSÁGON! 1251 S. St. Andrews Place alatt. 1972 SZEPTEMBER 24.-én VASÁRNAP ’ SZŐLÓLOPÁS - FINOM MAGYAROS ÉTELEK - SOK SZÓRAKOZÁS - SORSOLÁSOK. Mindenkit szívesen lát a RENDEZŐSÉG. I
