Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-08-24 / 32. szám
Thursday, Aug. 31. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Napkohó a Pireneusokban Francia kutatók a Pire- neus hegységben évtizedek óta kísérleteznek a napenergia hasznosításával. Az eddigi eredmények szerint Franciaországban kevés olyan napsütéses hely van, ahol kifizetődő lenne napenergiából nyerni az elektromos energiát. Más célokra azonban — így speciális anyagok gyártására — a napkohó hatalmas energiája kiválóan alkalmas. A képünkön látható odiellói napkohót nemrégiben helyezték üzembe. A 2500 négyzetméter felületű parabolatükörre összesen 63 darab, egyenként 45 négyzetméter felületű orientálható tükör veri a napsugarakat. A hatalmas parabolatükör fókuszában áll a napkohó, amelyben a hőmérséklet eléri a 3000 Celsius fokot s optimális esetben a 3500 Celsius fokot is. Mióta van iránytű? Kultúrtörténészek ma is vitatkoznak azon, hogy mikor találták fel az iránytűt. Egyes források szerint a kínaiak már időszámításunk előtt 120 táján ismerték és tájékozódásra használták. A kínaiaktól arab hajósok vették át a találmányt, és valószínű, hogy Európába az arabok közvetítésével került a tájékozódás e fontos eszköze. Egy 1180-ból származó francia vers, mint „marinette”-et, a tengerészek barátját említi. Abban az időben üvegfiolában helyezték el. Európai dokumentumok szerint földrészünkön a XII. században olyan szekereken is használták, amelyeken császárok vagy magas rangú tisztviselők utazták be birodalmaikat. Olasz és portugál hajósok a XIV. században már széles körben alkalmazták navigáció céljára. Képünkön egy XV. századbeli Iránytű látható. Hasonló szélrózsás iránytűt használt Kolumbus is Amerika felfedezésekor. MINDENNAPI VIZÜNK Az édesvízhiány napjainkban - ha nem is minden kontinensen egyforma mértékben — de az emberiség egyik legégetőbb problémája. Nem sikerült még megoldani és vízzel ellátni a különböző területeken élő embereket, a korszerű vízkutató és viz- fakasztó technikai eljárások ellenére sem. Az ENSZ illetékes szervei összehangolt műveletek segítségével készítik az egykor virágzó, de ma már sivatagi területek öntözési terveit. Légi felvételek és az ezek alapján indított régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy különösen az ázsiai, az afrikai és részben a latin-amerikai kontinensen olyan sivatagi területekkel kell számolni, ahol évszázadokkal ezelőtt, de különösen az ókorban még fejlett öntözéses gazdálkodást folytattak. Napjainkban sok esetben a régi öntözéses rendszerek alapján rekonstruálják a sivatagi vidék öntözését és teszik ismét termővé a sivatagi homokot. A második világháború befejezése óta Irakban, Szíriában, Izraelben, Peruban állítottak vissza olyan öntözési rendszereket, amelyek már az ókorban is fennálltak. Az ötvenes években Peruról számos légi felvételt készítettek, amelyek azt bizonyították, hogy az ország öntözési rendszere az inkák idejében fejlettebb volt, mint manapság. Az ember vízigénye tehát egyre nő napjainkban. A harc tovább folyik az új vizforrások felkutatására, a tengervíz sótalanitására és új öntözési rendszerek létesítésére. 1973-ban indul meg az amerikai ERTS-program, amelynek során mesterséges holdak segitségével kutatják fel a Föld energiaforrásait. E munka folyamán felmérik a Föld vízkészletét és viztartalé- kát és azokat a területeket, ahol érdemes fúrásokat kezdeni, öntözési rendszereket, vízrendszereket létesíteni. lutomatikus tengeri bója A képen látható nagy, automatikus bóját Anglia déli partjainál Helyezik üzembe. A kb. 14 méter átmérőjű, és 84 tonna súlyú, navigációs célokra szolgáló bója egy világítóhajót vált majd fel, amely ez ideig volt üzemben Portland Bill mellett. Az emberi beavatkozás nélkül működő tengeri bóják beruházási költségei mindössze a felét teszik ki egy modem világitóhajóénak, fenntartási költségei pedig kb. 90%- kal alacsonyabbak, mint a hagyományos, ember által irányított világltóhajáké. (E) Száztizenhét napos repülés után a Vénusz—8 leszállt a Venuson A Vénusz—8 szovjet automata űrállomás, 117 napos repülés és több mint 200 millió mérföld megtétele után, julius 22-én elérte a Vénus bolygó körzetét. Amint az űrállomás behatolt az égitest légkörébe, automatikusan levált róla a leszállórész. Az űrállomás a leereszkedés idején és a landolás után ötven percig adatokat továbbított a Földre a Vénus légköréről és felszínének felső rétegéről. A Vénusz-8-cal útja alatt összesen 86 alkalommal létesítettek kapcsolatot. Április 6-án áz űrállomás pályáját módosították. Az előirányzott második pályamódosításra nem volt szükség. Az űrállomás segitségével első ízben végeztek kísérleteket a megvilágítottság, a nyomás és a hőmérséklet meghatározására a Venus légkörében és a bolygó felszínének megvilágított oldalán. A Vénusz—8 adatokat szolgáltatott az égitest talaja felső rétegének jellemzőiről. A mérési adatokat folyamatosan dolgozzák fel. A telemetrikus adatok tanúsága szerint az űrállomás rendszerei és tudományos berendezései az út alatt kifogástalanul működtek. Az űrállomás eljuttatott a Vénusra egy Lenint ábrázoló féldomborművet, valamint a Szovjetunió címerét. A Vénusz-8 egyik tervezője méltatta azt, hogy az űrállomást nagy pontossággal vezérelték a kiszámított heliocentrikus pályára. Az űrállomás a bolygóközi térben vizsgálta a kozmikus térség plazmáját, a galaktikus és napsugárzást, a Venus hidrogénkoronáját. Olyan műszaki kísérleteket is végzett, amelyek az újabb űrállomások megalkotásához szükségesek. A Vénus a Nap és a Hold után a legfényesebb égitest. Méreteit, a Naptól való távolságát és légkörének kiterjedését tekintve, bármely más égitestnél jobban hasonlít földünkre. A Vénus optikai megfigyelése nem sok eredménnyel jár, mivel a bolygót sűrű felhőréteg takarja. Az űrállomások repülése előtt a tudósoknak nem voltak megbízható adataik a Vénuson uralkodó fizikai viszonyokról. Zaj és neurózis Az orvosok szerint a neurózis egyik fó kiváltó oka a zaj, amely 90 decibelen felül a hallás romlásához vezethet. Azt is megállapították, hogy a zaj erősen csökkenti a termelékenységet és rontja a munka minőséget. Idősebbek a bolygok mint a Nap ? Harold Urey ; Nobel-díjat amerikai vegyész egy interjúban annak a felfogásának adott hangot, hogy a naprendszer kilenc bolygója valószínűleg a Nap kialakulása előtt jött létre, és nem - mint ahogyan általánosan feltételezik - utána. A 78 éves tudós véleménye szerint a bolygók lassanként, körülbelül egymillióid éves időszak alatt keletkeztek, miközben az a gázfelhő is kibontakozott, amelyből a Nap kialakult. Urey felfogása szerint ez őzt jelentené, hogy a bolygók hideg környezetben öltöttek formát, mert a Nap csupán a Merkur, vagyis a Naphoz legközelebbi bolygó létrejötte után kezdett sütni. A naprendszer születésére vonatkozó legtöbb jelenlegi elmélet egyetért Ureynek azzal az elképzelésével, hogy a Nap egy összehúzódá gázfelhőből keletkezett, vele ellentétben viszont azt az álláspontot képviselik, hogy a bolygók később keletkeztek. Urey elmélete összhangban van azzal a régóta képviselt elgondolásával, hogy a Hold mint hideg, szilárd test, anyagtörmelékekből jött létre, amelyek találkoztak és egymáshoz rögzítődték. Más elméletek szerint a Hold a Földről szakadt le. Harold Urey 1934-ben kapta a vegyi Nobel-dijat. Jelenleg a k' jrniai egyetemen tanít, és i g az Apollo űrhajósai által a Földre hozott holdkőzetek vizsgálataival foglalkozik. (MJ í TERJESSZE: i O f ■ |LAPPNKAT! ;
