Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-08-03 / 29. szám

Thursday, Aug. 3 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Mi Történik** ÜhA-zA&an FODOR ERNA: A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGÉNEK KÖNYVTÁRÁBAN Sok könyvtárban jártam életemben. A legna­gyobbakat említve Washingtonban a Kongresszus hatalmas könyvtárában, a British Múzeummal kap­csolatos királyi könyvtárban, a Negyvenkettedik utca könyvtárában pedig dolgoztam is elég hosszú ideig és ha mégis könyvtárról irok, az azért van, mert rendkívüli érdekességeket fedeztem fel ebben a világviszonylatban ugyan kis könyvtárban, de Magyarországon remekbe illő intézményben. A Magyar írók Szövetsége székházának egyik ré­szét foglalja el a Bajza utca és Gorkij-fasor sarkán. 1951-ben 400 kötettel indította el az írószövetség igazgatója, Boldog Balázs. Ma 120.000 könyvvel rendelkezik. Hogyan szereztek ennyi könyvet? “Ügyeskedtünk,” mondja Boldog Balázs. “Nem állt nagy töke rendelkezésünkre, de amit tudtunk, megvásároltunk. Aztán akadt Magyarországon sok régi könyv, részben zúzdára Ítélt is, de mi azokat is elhoztuk. Nálunk még a fasiszta Írók könyvei is megvannak, Íróink tanulmányozására.” Ez a könyv­tár nem áll a nagy közönség rendelkezésére, u.n. zárt könyvtár. Nagyságra nézve a 10-ik helyen áll az országban. Szépirodalom, irodalomtörténet, iroda­lom-tudomány, nyelvészet, művészeti, zenei iroda­lomban nagyon gazdag. Gazdag világirodalomban is. A magyar könyvek mellett, német, francia, angol irodalom is található itt, igen sok eredeti nyelven. 1964-ben kiállítást rendeztek a külföldi kultur- attasék részére, akik valóban elismerően nyilatkoz­tak a könyvtár gazdagságáról. Gyűjtik az u.n. Hungaricákat (magyar írók idegen nyelven megje­lent művei), portrét katalógussal is rendelkeznek. Folyóirat osztályuk többnyelvű, gyermek irodal­muk is jelentős. Külön kutató részlegük 2000 lexi­kális és hasonló gyűjteményekkel rendelkezik. Né­hány ritkaság is a kezembe került, mint pl. Garibaldi: Szerzetem uralma, 1870-ben kiadott rit­kaság, vagy Victor Hugo versei. A külföldi folyó­iratok. újak a klub részletében. A könyvtárban látható Kassák Lajos képe, de ott vannak sorban a magyar mártírhalált halt irók képei is. A kutatószoba 2000 kézikönyvében lexikonok, antológiák sokasága. A szoba maga nagyon szép és a kertre néz. írógép is áll a kutatók rendelkezésére. MILYEN EGY IGAZAN MODERN KÖNYVTÁR? Boldog Balázs nagyon büszke könyvtárára és igy érthető, hogy megmutatta az alagsorban lévő rész­leget is. Ez különben a könyvtár legérdekesebb ré­sze, mert itt a könyvszekrények sokasaga sínen so­rakozik fel. Kétoldalt könyvekkel megrakottan, könnyű kerékforgatással minden szekrény elmoz­dítható és igy könnyűszerrel megtalálhatók a legel- dugottabbak is. Az aránylagkis területen rendkívül sok könyv helyezhető el. Nem tudom, hogy ez ma­gyar találmány-e, de annyi bizonyos, hogy egy Bé­késcsabai KTSZ készítette és az is szerelte fel. A fel­ső emeletek nem bimák a súlyát, ezért tették az alagsorra. Boldog Balázs szerint ez a találmány több mint megkétszerezi a könyvtár férőhelyét. Ez a könyvtár az íróké, de a minisztériumok, a rádió, TV munkatársai és a szerkesztőségek is ellá­togatnak ide néha, ha adatokat keresnek és máshol nem találják meg. Érdemesnek találjuk a könyvtár vezetőjéről, Boldog Balázsról, az írószövetség volt igazgatójáról is írni. Németországban született, Berlinben, a Hohenzollem iskolába járt. Anyja német újságírók családjából származott, édesapja magyar volt, a Szarazin-i cirkusz sajtófőnöke, 11 éves volt, mikor Magyarországba jöttek. Mint gyermek meg kellett tanulnia harcolni, mert Németországban magyar­nak, Magyarországon németnek csúfolták a gyerme­kek. O is irodalmár, még pedig többnyelvű. Néme­tül Werner Daheim néven irt. Petőfi úti leveleit Guemard Saint Denis néven fordította franciára, olyan jól, hogy Francois Gachot szakvéleményében azt irta róla, hogy biztosan francia. Fred Warner Day néven angolra fordította Petőfi Apostolát. Boldog Balázs ma nyugdíjas. A könyvtár to­vábbi építése, szervezése foglalja le idejét és nem csoda, ha büszkén mutatja be ezt látogatóinak. Tel­ve lelkesedéssel, mint az apa a gyermekét, úgy mu­tatja meg élete e szép, nagy müvét. 4 "UUQŐ" Budapest egyik új színfoltja a János-hegyi függő- pálya, mely a város legkedveltebb kiránduló-kerüle­tében van. Télen-nyáron egyaránt számos hazai és külföldi turista, természetkedvelö, kiránduló for­dul meg a budai hegyekben. A kirándulok, télen, a siezök és szánkózók kényelmesen es gyorsan jut­hatnak fel a “Lihegövel” a budapesti hegyvidék legszebb, legmagasabb pontjára 529 méter feletti magasságra. Az utazószékekben helyetfoglaló 12 perces lebegés után éri el a hegyállomást. A pálya hossza 1041 méter. Az állomások szintkülönbsége 262 méter. Egy óra alatt 500 ember szállítására al­kalmas. Az utazószékekböl csodálatos panoráma tárul a szem elé. Tiszta időben a Duna két partján elterülő metropolis jól látható. A János-hegy csúcsán 23 méter magas kilátó- torony tetejéről tiszta időben 75 kilométer sugaru látókörben páratlan kilátás nyílik. Az épületben hangulatos vendéglő van. MINIATŰR AZ ARANYBULLÁRÓL Értékes könyvecskét jelentet meg a szakszerve­zetek Fejér megyei Tanácsának könyvtára: Székes- fehérvár fennállásának ezredik évfordulója alkalmá­ból tanulmányt ad ki az Aranybulláról. A 750 éve kiadott “törvénykönyvről” dr. Csizmadia Andor, a pécsi jogtudományi egyetem professzora irt tanul­mányt. A mub'órkötéses 6x4 centiméter nagyságú könyv az Aranybulla korabeli másolatának fotóját is tar­talmazza A könyvecskét az Aranybulla rézből készített, dombomyomásu pecsétje díszíti. ELTEMETTEK PROCKl ROSfMARter Nagy veszteség érte a budapesti amerikai kolóni­át, Rosemarie Prockl, aki 1959 óta élt Magyarorszá­gon elköltözött az élők sorából. Rosemarie eredetileg magát gyógykezeltetni jött Magyarországba. New Yorkban jó állása volt, mint “proof-reader” (nyomdai korrektor) dolgozott. Or­vosai megállapították, hogy olyan szembaja van, hogy hat ;hónap múlva teljesen megvakul. Budapesten a jó orvosi és hosszú ideig tartó kór­házi kezelés után elért annyit, hogy majdnem tíz éven keresztül, ha nem is teljes mértékben, hasz­nálni tudta szemevilágát s ahelyett, hogy mint eset­leg New Yorkban, jótékonyságból élt volna, Ma­gyarországon hasznos munkát végezhetett. A Magyar Rádió angol részlegében kapott alkal­mazást. Odaadással dolgozott ott mindaddig, amíg az újabb borzalmas betegség erőt nem vett rajta. Sajnos hiába kezelték Budapest legjobb orvosai, erre a betegségre nem ismernek orvosságot sehol az egész világon, ha egyszer elteljed a szervezetben. Rosemarienek nem voltak rokonai Magyarhon­ban. Amerikában született. Második generációs magyar volt. Szerette szülőhazáját, de szerette Magyarországot is. Örömmel, lelkesedéssel beszélt honfitársainak a szocialista Magyarország elért ered­ményeiről. Ravatalát junius 23-án barátai, munkatársai áll­ták körül. Volt főnöke búcsúztatta s kiemelte nagy­szerű munkásságát.'A rádióhoz a világ minden részé­ből érkező sokszáz levél mutatja, hogy mennyire kedvelték kellemes hangját a rádió hallgatói” mond­ta. Valaki azt kérdezte tőle egyszer Angliából, hogy miképpen kezelik Magyarországon a mozgás­sérült gyermekeket? Ronnie, mert ügy hívták ót munkatársai, ellátogatott Peth’ó professzor kliniká­jára tanulmányozni a mozgás-sérült gyermekek keze­lését. A rádión, a látottakról, olyan 15 perces kö­tetlen előadást tartott, hogy belső munkatársai is megcsodálták érte. Ámbár eleinte szkeptikusan fo­gadták Peth’ó professzor munkájának értékelését, nem kis részben Ronnienak köszönhetik az angol mozgássérült gyermekek, ha Pethő professzor mun­kájának megismerése és alkalmazása után, némileg enyhítettek helyzetükön. Már nagyon beteg volt Ronnie, mégis angolra for­dította Ujfalussy József Bartók Béláról szóló mun­káját, még pedig teljes zenei szakértelemmel. Tudta, hogy napjai meg vannak számlálva,* mint mindenki ö is félt, nagyon szeretett volna élni, hi­szen elég fiatal volt. Ennek ellenére kesernyés, néha iróniába átmenő humora sohasem hagyta el, még szenvedése közepette sem. Az utolsó napokban lá­togatói előtt megjegyezte az ajtó feletti “kijárat” feliratra mutatva: Azt kellene oda tenni, hogy “final exit” (végső kijárat.) Ronnie nincs többé. Hamvait elégetés után elhe­lyezték a Rákoskeresztúri köztemető Kolumbáriumi részlegében. Fodor Erna Újítsa meg előfizetéséti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents