Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-07-06 / 27. szám
Thursday, July 6. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 DEFICIT-RABLÓK (Folytatás a 4. oldalról!) A nála talált 5,300 dollar a bankból kivett ösz- szeg egy részét képezte. A betörés óta pár hét telt el, de eddig senki sem tudja, mi volt a betörök célkitűzésé. Az biztos, hogy nem pénzrablás. Mégpedig azért nem, mert a Demokrata Pártnak kilenc millió dollár deficitje van. Ha csak nem akartak egy pár millió dollár deficitet elrabolni, ami nagy örömet szerzett volna a demokraták részére! Vannak, akik azt hiszik, hogy lehallgató készüléket akartak a demokraták főhadiszállásán elhelyezni, hogy lehallgassák a párt vezetőinek beszélgetéseit, amit a republikánusok jól kihasználhattak volna a választási kampány folyamán. Vannak, akik úgy vélik, hogy a már előzőleg elhelyezett lehallgató készülékeket akartak eltávolítani, de ki tudja??? A Demokrata Párt országos titkára, Lawrence F. O’Brien a párt nevében egy millió dollár kártérítési pert indított a betörök ellen. Nem tudjuk, a bíróság milyen döntést hoz az ügyben, de úgy véljük, hogy a betörés több, mint egy millió dollárt ér a Demokrata Párt részére, mert feltárja ellenfelüket, mint egy szervezetet, melynek szószólói képtelenek az amerikai nép aggodalmait okozó problémákat megvitatni. Ehelyett ilyen betörésekre vetemednek, ami csak egy kis Ízelítőt ad arra, hogy milyen eszközöket használ majd a Republikánus Párt, a Nixont Újraválasztó Bizottság az őszi választások alkalmával. / SZINTE HIHETETLEN Minden betegségtől irtózik az ember. Rettegünk a fog, vagy fül-fájástól, de ezek, noha gyengén mondva nagyon kellemetlenek, legtöbbször viszpnylagosan csak rövid ideig tartanak és gyógyithatók. Egyszerű hülés is sokszor egy-egy heti kellemetlenséget jelent, melyet szívesen mellőznénk. A tüdő, szív, vese és más hasonló bajok már komolyabb problémákat okozhatnak. De talán minden más betegségnél jobban rettegünk a ráktól. Ennek főleg az az oka, mert erre "még nem fedezett fel az orvosi tudomány megfelelő gyógymódot. VESZÉLYBEN 500,000 EMBERTÁRSUNK Fél millió munkást alkalmazott és alkalmaz az azbeszt-ipar. Az üzemekben dolgozók mindegyikét tüdő, gyomor, vagy végbélrák fogja a másvilágra vinni. Ez a véleménye Dr. Irving Selikoff, a Mount Sinai Kórház vezető orvosának, aki tüzetes vizsgálatot folytatott e kérdésben. Dr. Selikoff azzal vádolja a kormány Munkaügyi Bizottságát, hogy olyan meny- nyiségü rostot engedélyez az üzemek levegőjében, mely elkerülhetetlenül rákbetegséget okozhat. Dr. Selikoff javasolja, hogy a törvény Írja elő az üzemek levegőjének megtisztítását, — a munkások egészségének védelmét. Kérése süket fülekre talált. PERU, Ind. Lowell Elliot farmer, aki megtalálta a repülörabló fél millió dollárját, visszautasította a részére felajánlott tízezer dollár jutalmat. 25,000 dollárt követel. 90 ártatlan polgár legyilkolását hozták nyilvánosságra A katonaság a Mylai gyilkosságról szóló titkos jelentése szerint egy második tömeggyilkosság is előfordult Vietnámban, Mylai-hoz közel, ugyanaznap reggelén, 1968. március 16.-án. A Mylai incidensről végzett négyhónapos vizsgálat eredménye kimutalja, hogy a “Charlie” Hadtest testvércsapatának, a “Bravo” Hadtestnek katonái megrohanták a Mykhe-4 nevű falut, a Délkinai Tenger közelében és válogatás nélkül lőttek le polgárokat. William R. Peers generális volt a vizsgálóbizottság feje, akit a Pentagon magasrangu vezetői személyesen választottak erre a célra. A végső vizsgálati jelentés másolatát a N.Y. Times rendelkezésére bocsátották. Mikor 1970 március 17.-én a vizsgálatokról először nyilvánosan jelentettek, Peers generális egy sajtókonferencián kijelentette, hogy nincs tudomása más, a Mylai-4-hez hasonló gyilkosságokról. A mostani jelentés szerint a Bravo hadtest légitámadását 45 perccel azután kezdte, hogy a Charlie hadtest csapatai Mylai-4- ben a támadást megkezdték. Az első szakasz, Thomas K. Willingham főhadnagy vezetése alatt, megközelítette Mykhe-4 falut. Vagy 12 katona, a falu házaihoz kb. 75 méter távolságra jutva “tüzet nyitott a házakra . . .és M-16 puskákból és M-60 gépfegyverekből rendkívül heves lövéseket adtak le a falura négy vagy öt percen át.” Majd igy folytatja a jelentés: “A falucska lakóit, többnyire nőket és gyermekeket, amint menedék után futottak, vagy próbáltak a dombon átmászva a tengerpartra kijutni, a lövések leteritették.” A jelentes később igy folytatódik: “A gyilkolások ezzel még nem értek véget. A lövések után az egész szakasz pusztító házkutatást tartott a faluban, felgyújtották a házakat és elpuszitották az árkokat és menedékeket, amiket minden család a ház közelében épített.” A jelentés azt is megjegyezte, hogy a szakasz katonái a házkutatásokban megállapíthatatlan számú polgári lakost is megöltek. TNT-vel robbantották föl a menedékeket és “egyes szemtanuk szerint a szakasz katonái meg sem kísérelték, hogy meggyőződjenek, van-e valaki a menedékekben, mielőtt felrobbantották a bejáratokat és sok esetben fegyvertelen vietnamiakat lőttek le, amint a menedékből kiléptek.” A Peers-jelentés arról is szól, hogy a Bravo Hadtest legtöbb katonája, akik részt vettek a támadásban “vagy nem volt hajlandó vallani az eseményekről, vagy azt mondta, hogy semmire sem emlékszik.” A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy habár a Viet- cong ellen indították a támadást, a négy napi akció alatt “semmi fegyvert nem találtak és nem fogtak el, az Első Szakasz katonáinak semmi baja nem történt és semmi jel nem volt arra, hogy fegyveres erőket tamadtak meg.” “Ezek a körülmények,” fejti ki a jelentés, “kellett volna, hogy magasabb körökben vizsgálatok megindítására vezessenek, de nyilvánvalóan ez nem történt meg.” De ugyanez a Peers generális, mikor 1970 elején a Bravo Hadtest katonáit a több helyről jelentett gyilkosságról kezdték kikérdezni, sajtókonferencián határozottan tagadta, hogy a Mylai-hoz hasonló másik tömeggyilkosságról tudomása lenne. A vizsgálóbizottságot a Mylai gyilkosság nyilvánosságra kerülése es több mint 16 hónappal az esemenyek megtörténte után nevezték ki. * *i|-*^ilr* -Jf- »I* «L ^ ^ ^ ^ ^ ^^ ^^ “ilr *4r *lrU/ ^ ^ ^ ^ ^~ilr*»it— ^^ » ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Ft. BERRIGAN A St. PATRICK ELŐTT MISÉZETT Daniel J. Berrigan lelkész, háborúellenes tevékenységéért 18 hónapot börtönben töltött katolikus pap, a most is bebörtönzött Phillip Berrigan fivére, kivonult a new yorki St. Patrick katedrálisban tartott u.n. békemiséről és a templom lépcsőjén tartott béke istentiszteletet. Az érsekséggel való előzetes megbeszélés szerint Berrigan atya is részt vett volna a békemise szertartásban. Egy hétoldalas pásztorlevélben Cooke kardinális május 19-én a “háború gyors befejezését” kérte és minden háborút elitéit. Berrigan atya megérkezett a katedrálishoz, a sekrestyében felvette reverendáját, de egyházi vezetők ott értésére adták, hogy a misét nem ő mondja, hanem valaki más. Berrigan atya ekkor reverendában a templomi padokban foglalt helyet. Mikor a mise megkezdődött, az egyik oldalajtón, 250 hívével együtt eltávozott és közben megjegyezte: “Egy héttel ezelőtt meghívtak, most elutasítottak.” Békebarát papok és apácák a hét folyamán számos röplapot osztottak ki, amelyben bejelentették, hogy Berrigan atya fog prédikálni, miután az egyháztól engedélyt kaptak saját liturgiájuk elmondására. Később tudtukra adták, hogy a feljebbvalók mást jelöltek ki a szertartás levezetésére. A templom lépcsőin Berrigan atya kijelentette, nem ellenséges érzésből prédikál a templomon kívül, hanem mert megértést keres. Bizonyos kérdéseket akar felvetni, többek között, hogy miért nem itelte el a bíboros a “pusztító bombázást” és miért tölti be továbbra is a tábori pap szerepét a hadseregben? Megjegyzéseit a hallgatók lelkes helyesléssel fogadtak.
